Főmenü megnyitása

Módosítások

nevezetességei
A település a Muraköz viszonylag későn keletkezett falvai közé tartozik. Nem szerepel a zágrábi püspökség [[1334]]-ben és az [[1501]]-ben kelt oklevelében sem, melyekben felsorolják a Muraköz plébániáit. Pontos keletkezési ideje nem ismert, de történészek azt valószínűsítik, hogy a török elleni végvári harcok idején alapították, amikor a Mura és Dráva közének ez a mocsaras, erdős vidéke menedéket nyújtott a hadak támadásai ellen. Josip Bedeković pálos atya írja 1752-ben megjelent ''"Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi Stridonis occultatum"'' című történeti munkájában, hogy a Zrínyiek a [[16. század]] második felében Légrádtól Muraszerdahelyig kisebb fából épített erősségeket emeltek, melyek védelmére az adózás alól felszabadított katonáskodó népeket telepítettek. Ilyen erősség állt Kotor területén is, a védelmére telepítettek pedig légrádi kapitánysághoz tartoztak. Korabeli írások feljegyzik, hogy [[1600]]-ban Nagykanizsa török kézre kerülését követően a szerdahelyiek Kotorba menekültek. Ez azt bizonyítja, hogy Kotor erőssége ekkor már állt. Egy másik feljegyzés a faluról [[1620]]-ból származik, amikor Lenti János kotori protestáns lelkipásztort említik. A varasdi mészaros céh pénztárkönyvében az [[1637]]-es évnél a kiadás oldalon találjuk, hogy egy András nevű céhtag egy bizonyos összeget kifizetett a Kotorból kapott halért.
 
A település ezután már egyre többször szerepel a korabeli feljegyzésekben és erőssége megjelenik a Muraközt ábrázoló [[1650]]-es térképen is ''"Cotoriba"'' néven. [[1669]]-ban "praesidium Coturib", [[1671]]-ben "res praesidiis cothuribensis", [[1672]]-ben ''"praesidium Cothuribense"'', [[1688]]-ban ''"praesidium Koturiba"'' alakban az egyházi vizitáció feljegyzésében találjuk. A Zrínyiek és a Frangepánok okleveleiben általában ''"Cotoriba, Cathoriva, Cottoriba, Kottoriba, Kothoriba"'' vagy ''"Kottryba"'' alakban szerepel. Az 1669-es vizitáció feljegyzése szerint ekkor már megvolt a falu régi fakápolnája, mely [[Muravid]] filiája volt. A kápolna körül helyezkedett el a temető. A Zrínyiek [[1671]]-ig voltak a település urai, amikor [[Zrínyi Péter]]t felségárulás vádjával kivégezték és birtokait elkobozták. A falu ezután a kincstáré lett. [[1715]]-ban a falu 100 házában közel 500 lakos élt. [[1719]]-ben a király az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. Ebben az évben a falu korábbi leégett fakápolnája helyett új kápolnát építettek, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek. [[1728]]-ban 152 család élt a faluban. [[1771]]-ben 232 családban 1163 lakos élt itt. A templom [[17841776]]-rera épült fel, plébániáját [[1789]]-ben alapították. A falut [[1791]]-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
 
Vályi András szerint ''" KOTORI. Horvát mező Város Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mura vize mellett, Csáktornyához egy, és 1/4 mértföldnyire, határja jól termő, tulajdonságai külömbfélék, de gyakorta az áradások rongállyák."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
== Nevezetességei ==
*A SzentHétfájdalmú KeresztSzűzanya tiszteletére szentelt késő barokk római katolikus plébániatemploma 1784-ben1768 épült.és 1784.1776 szeptember 5-én szentelte fel Antun Zlatarićközött zágrábi kanonoképült. 1789-óta plébániatemplom. Tornyát 1779 és 1793 között építették, először az 1793-as vizitáció említi. Egyhajós templom sokszög záródású szentéllyel, berendezése a 18. század végén és a 19. század elején készült. MellékoltáraiA Szent Miklósfőoltár és a Szent FlóriánKereszt tiszteletéreoltár vannakképeit szentelveJ. Holzinger festette. Orgonája J. Angster műhelyében készült 1902-ben.
* A Szentháromság-oszlopot 1800 körül emelték.
*Itt található [[Horvátország]] legrégebbi [[vasútállomás]]a, amelyet [[1860]]-ban építettek.
 
*[http://www.kotoriba.hr/ Kotor község hivatalos oldala]
*[http://www.os-kotoriba.skole.hr/skola/ploca Az alapiskola honlapja]
* [http://www.culturenet.hr/default.aspx?id=23121& Horvátország kulturális emlékei]
 
==Jegyzetek==