„Apollo holdjáró” változatai közötti eltérés

A '''holdautó''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Lunar Roving Vehicle, röviden: LRV)'' egy elektronikusan mozgatott, telepekkel üzemeltetett közlekedési eszköz, melyet a [[Hold]]on használtak. A [[Szovjetunió]] által a [[Lunohod-program]] keretében Holdra juttatott [[Lunohod–1]] volt az első – nyolc kerekű – holdjármű, amely még távirányított volt. Az eszköz ember által vezethető változata az [[Egyesült Államok|amerikai]] [[Apollo-program]] utolsó három holdmissziójában, az [[Apollo–15]], [[Apollo–16|16]] és [[Apollo–17|17]] küldetésekben kapott szerepet.

 

[[Fájl:NASA Apollo 17 Lunar Roving Vehicle.jpg|250px|bélyegkép|Az [[Apollo–17]] által használt holdautó]]

A [[NASA]] az [[Apollo–14]] sikeres visszatérése után a tudományos program kibővítése mellett döntött. A hajtóművek teljesítményét megemelték, ezáltal a pályára, illetve a Holdra juttatható tömeg is megnőtt. Lehetőség adódott új műszerek és eszközök, többek között egy holdautó szállítására. A jármű tervezésével az [[1956]]-ban az [[Egyesült Államok]]ba menekült [[Pavlics Ferenc]]et bízták meg.

Pavlics kezdetben [[Detroit]]ban dolgozott a [[General Motors]] (GM) alkalmazottjaként. Itt kezdődött el amerikai mérnöki pályafutása. Eleinte nagy mozgékonyságú terepjáró járműveket fejlesztett a US Army Tank Automotive Command számára, miközben a [[Michigani Egyetem]]en posztgraduális tanulmányokat folytatott. [[1961]]-ben a GM Santa Barbara-i kutatóintézetébe helyezték át, ahol vezető mérnökként vett részt a [[bolygó]]k felszínén közlekedő távirányítású és ember vezette terepjárók tervezésével, fejlesztésével kapcsolatos kutatómunkákban. Később a [[NASA]] Jet Propulsion Laboratory és a [[Boeing]] Aerospace Corporation megbízására a GM szerződéses munkáinak keretében a holdbázisú terepjáró kifejlesztését irányította. [[1969]]-ben a holdjármű ''(Lunar Roving Vehicle)'' tervezéséének és kivitelezéséének felelősévé nevezték ki. A munka 17 [[hónap]]ig tartott. A holdautó lett a világ első [[Föld]]ön kívül használt négykerekű közlekedési eszköze.

 

 

[[Fájl:Apollo 15 Rover, Irwin.jpg|250px|bélyegkép|Holdmunka]]

A holdautó földi közlekedésre alkalmatlan, ugyanis összeroppanna az [[űrhajós]]ok és felszerelésük súlya alatt. A földinél hatszor gyengébb holdi [[gravitáció]] mellett azonban a terhelése lényegesen kisebb volt. A holdautó 3.1 [[méter]] hosszú és körülbelül 2.3 méter széles. A felépítménye nagyrészt [[alumínium]]ból áll, ezáltal az autó [[tömeg]]e mindössze 208 [[kilogramm|kg]]. A Hold felszínén a maximális terhelhetősége elérte a 490 kg-ot. A hasznos tömeg az alábbiakból tevődött össze: 353 kg az [[űrhajós]]ok és létfenntartó eszközeik, 45.4 kg a [[kommunikáció]]s eszközök, 54.5 kg a tudományos eszközök és 27.2 kg a begyűjtött [[kőzet]]ek tömege. A hasmagasság teljes terhelés mellett 35.6 cm, terheletlenül 43.2 cm volt.

A szerkezetet úgy alkották meg, hogy összehajtogatva lehessen szállítani a [[holdkomp]] alsó részében. A csomag mérete 0.90 m x 1.50 m x 1.70 m volt. A holdautó menetkésszé tétele 20 [[másodperc|percig]] tartott. Az autó meghajtásáról kerekenként egy-egy 0,186 [[Watt (mértékegység)|kW]] (0.25 [[lóerő]]) teljesítményű elektromotor gondoskodott, 80:1 áttétel mellett. Az elektromotorok maximális fordulatszáma 10,000 1/s volt A kerekek átmérője 81.3, szélességük 22.9 cm, tömegük 5.4 kg. Úgy tervezték őket, hogy a Holdon akár 180 km távolságot is megtehessenek. A kormányzást, amely botkormánnyal történt egy 0.072 kW-os elektromotor segítette. Az áramellátást két, 36 [[Volt|V]] feszültségű, 121 [[Coulomb|Ah]] kapacitású [[ezüst]]-[[cink]] akkumulátor szolgáltatta. A fékberendezés mechanikus, a hátsó kerekeket lehetett fékezni, illetve parkolásnál blokkolni. A legnagyobb [[sebesség]] 13 km/h, a maximális hatótáv 92 km volt. A jármű a holdkomp kb. 9.7 [[km]]-es körzetében mozoghatott, ugyanis ekkora távolságból az űrhajósok még biztonságosan visszatérhettek gyalogosan is a komphoz. Így körülbelül 290 [[km²]] területen kutathattak. A tájékozódáshoz számítógépet, giroszkópot és kilométer számlálót használtak, amelyekkel meg tudták határozni a holdkomphoz viszonyított helyzetüket. Az elején két kamerát is elhelyeztek, amelyek segítségével kapcsolatot tartottak a [[Cape Canaveral|földi irányítás]] és a parancsnoki egység, valamint a holdjármű között. Az autót úgy tervezték, hogy legalább 78 órán át működőképes legyen a Holdon.

 

 

[[Fájl:Apollo 16 LM Orion.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Az [[Apollo–16]] és a holdautó]]

 

[[Apollo–15]] ([[1971]])

 

[[Apollo–16]] ([[1972]])

 

[[Apollo–17]] ([[1972]])

 

 

<gallery widths=210px>

</gallery>

 

{{Commons|Lunar Roving Vehicle}}

 

{{Portál|Csillagászat}}

[[Kategória:Apollo-program]]

 

[[af:Maankarretjie]]

[[ar:عربة قمرية]]