[[Fájl:Malta-fortmanoel-square-2009.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Manoel erőd belső tere]]
Az akkoriban Isola del vescovo-nak (A püspök szigete) nevezett szigeten már állt egy kórház, amikor [[1723]]-ban Antonio Manoel de Vilhena portugál nagymester egy erőd építését határozta el, hogy Valletta északi oldalát is biztosítsa. A Marsamxett kevésbé jó adottságai miatt ugyan nem volt olyan jelentős kikötőhely, mint a Nagy Kikötő, ostrom idején mégis két oldalról is támadható volt a főváros. A szabályos, négy oldalú, csillag alakú erődöt 11 évig építették,. és feladataFeladata a szárazföldi részoldal, a sziget védelmeőrzése volt, bejárata ezért az öböl felől nyílik. A terveket René Jacob de Tigné francia építész készítette. 1798 és 1800 között francia kézen volt. 1813 és [[1865]] között karanténnak használták. A 19. század második felében átalakították a bástyáit, majd [[1923]]-ban az Admiralitáshoz került HMS Phoenicia néven. A második világháborúban több mitn 400 bombatalálatot kapott. [[1965]]. [[február 23]]-án a britek hivatalosan átadták a máltai kormánynak. Ettől kezdve állapota folyamatosan romlott, míg az öböl környéki fejlesztések keretében felújították. Ma [[Gżira]] városához tartozik. A világörökségi jelölés után 2006-tól kezdve teljes körű felújítást végeznek az erődben.<ref>{{cite web|url=http://www.midimalta.com/openweekend/pdfs/fortManoelSurvivalThroughTime.pdf|title=Fort Manoel - survival through time|publisher=MIDI Malta|language=angol|format=PDF|accessdate=2010-09-13|Archived by WebCite®|archiveurl=http://www.webcitation.org/5shzlKjKb|archivedate=2010-09-13}}</ref>
