Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: következő hozzáadása: az:Mezozoy; kozmetikai változtatások
[[KépFájl:Velociraptorprotoceratops.jpg|thumb|right|280px|A dinoszauruszok kora: [[Protoceratops]] és [[Velociraptor]] harca (rajz).]]
A '''mezozoikum''' vagy '''középidő''' a jelenleg tartó [[fanerozoikum]] [[eon]] három [[földtörténeti korok|földtörténeti ideje]] közül a második volt, amely a [[paleozoikum]]ot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló [[kainozoikum]]ot.
 
Jelzőként, „mezozoikumi” jelentésben magyar szakszövegek gyakran a ''mezozóos'' melléknevet használják.
 
== Tektonika ==
[[KépFájl:Laurasia-Gondwana.png|bélyegkép|jobbra| A kontinensek a triász végén]]
 
A paleozoikumi földkéreglemezek erőteljes hegységfelgyűrő mozgásaihoz képest a középidő alakító erői viszonylag mérsékeltek voltak. Ekkor történt azonban a [[Pangea]] őskontinens drámai darabokra szakadása. A Pangea először északi és déli kontinensre szakadt, [[Laurázsia|Laurázsiára]] és [[Gondwana|Gondwanára]] Ez teremtette az [[Atlanti-óceán]] partvonalaira jellemző passzív kontinensszegélyeket.
A mezozoikum végére a kontinensek csaknem mai formájukat vették fel. Laurázsiából lett [[Észak-Amerika]] és [[Eurázsia]], Gondwana pedig több darabra szakadt: [[Dél-Amerika|Dél-Amerikára]], [[Afrika|Afrikára]], [[Ausztrália|Ausztráliára]], az [[Antarktisz]]ra és az [[Indiai szubkontinens]]re.
 
== Éghajlata ==
A triász többnyire száraz éghajlatú korszak volt. Ez a késő [[karbon]] korban kezdődött és erősen függött az évszakok váltakozásától is, különösen a Pangea belső területein. A hőmérsékleti ingadozásokat a világtenger szintjének alacsony volta is növelte. A víz hőmérséklet-stabilizáló tényező – a nagy vizekhez közeli szárazföldeken, különösen az óceánok szomszédságában kisebb a hőmérséklet-ingadozás. A Pangea jó része azonban messze feküdt az óceánoktól, ezért itt nagyon változékony volt a hőmérséklet, az őskontinens belsejében így valószínűleg nagy kiterjedésű [[sivatag]]ok voltak.
 
A jura korszakban emelkedett a tengerek szintje, valószínűleg a tengerágyak mozgása miatt. A felszín alatti új kéregképződés vizet szorított ki, ami elárasztotta a tengerpartokat, a Pangea szétszakadásával pedig jóval több szárazföld került az új [[Tethys-óceán]] szomszédságába. A hőmérséklet tovább emelkedett, de kezdett stabilizálódni. A szárazföldek nedvességtartalma is emelkedett, így a sivatagok visszahúzódtak.
 
A kréta korszak valószínű éghajlata körül már sokkal több a bizonytalanság és a vita. A légkör [[szén-dioxid]] szintjének emelkedése miatt a hőmérséklet észak-déli fokozatossága szinte eltűnt és a hőmérséklet az egész bolygón szinte azonos lehetett. Átlagban magasabb lehetett a mainál, 10  °C körül. A középső kréta idején az egyenlítőnél még a mély óceáni vizek is 20 °C hőmérsékletűek lehettek, ami már túl meleg volt az élővilág számára, az egyenlítői szárazföldek pedig sivatagosak lehettek, annak ellenére is, hogy közel voltak a tengerekhez. Az óceáni mélyvizek oxigénkörforgása is megszakadhatott. Emiatt óriási mennyiségű szerves anyag halmozódott fel és rakódott le, ami oxigén hiányában nem tudott felbomlani – ebből lett a „fekete kőzet”.
 
Ezt az elméletet azonban nem minden adat támasztja alá. Még a magas átlaghőmérséklet ellenére is létezhettek a sarki jégsapkák és [[gleccser]]ek, de erre nincs bizonyíték. Modellek alapján pedig nem sikerült előállítani a hőmérsékleti fokozatosság krétakori eltűnését.
 
== Élet a mezozoikumban ==
[[KépFájl:Ichthyosaur Drawing.jpg|bélyegkép|jobbra|280px| Mezozoikumi bálnaszerű tengeri hüllő, [[ichthyosaurus]] csontváza]]
 
Miután a [[Perm (időszak)|perm]] korban csaknem minden állatfaj kihalt, tág tere nyílt új életformák létrejöttének. Különösen a nagy növényevő és ragadozó [[dinocephalia|dinocephaliák]] kihalása hagyott maga után hatalmas üres életteret. Ennek egy részét [[Cynodontia|cynodonták]] és [[Dicynodontia|dicynodonták]] töltötték be, de az utóbbiak később szintén kihaltak. A domináns állati élet a mezozoikumban az [[archosaurus]] hüllőké lett, amelyek a permi kihalást követő néhány millió évben jelentek meg: a [[dinoszauruszok]], a [[Pterosauria|pterosauruspterosaurusok]]ok és a vízi hüllők, mint az [[ichthyosaurus]]ok, a [[plesiosaurus]]ok és a [[mosasaurus]]ok.
 
A késő jura és kréta éghajlati változásai további evolúciós variálódásra adtak alkalmat.
A tengerekben, ahogy a hőmérséklet emelkedett, a korai mezozoikum óriás állatfajai kezdtek eltünedezni és kisebb fajok jelentek meg, köztük [[gyíkok]], [[kígyók]] és [[emlősök]].
 
== Magyarországon ==
A mezozoikumi képződmények Magyarországon szinte minden középhegységünkben felszíni feltárásokkal is könnyen megközelíthetőek. A teljes mezozoikumot átfogó rétegsorok a [[Bakony]]ban és a [[Mecsek]]ben találhatóak. A [[Vértes (hegység)|Vértesben]], a [[Budai-hegység]]ben, a [[Pilis]]ben, a [[Bükk]]ben és az [[Aggtelek-Rudabányai-hegység]]ben a [[triász (időszak)|triász]] időszaki kőzetek az uralkodóak, de az utóbbi háromban [[jura (időszak)|jura]] időszaki kőzetek is előfordulnak. [http://216.239.59.104/search?q=cache:kuWmN0o4-fYJ:www.sci.u-szeged.hu/foldtan/Mofmezozoikum.pdf+k%C3%B6z%C3%A9ps%C5%91-jura&hl=hu&ct=clnk&cd=8&gl=hu&lr=lang_hu]
 
== Lásd még ==
* [[Perm-triász kihalás]]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/astro/manico.htm Becsapódások a triász végén]
* [http://www.sci.u-szeged.hu/foldtan/Mofmezozoikum.pdf Magyarország földtana a mezozoikumban]
* [http://www.eletestudomany.hu/hirek/797.html Radioláriák]
 
{{Geokronológia|fanerozoikum|mezozoikum}}
[[ar:حقبة وسطى]]
[[ast:Mesozoicu]]
[[az:Mezozoy]]
[[bg:Мезозой]]
[[br:Mezozoeg]]
156 435

szerkesztés