„Gozo megalitikus építményei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
81. sor:
==Dmitri Bekh-Ivanov elmélete==
A 20. században elfogadottá vált a [[keréknyomok (Málta)|keréknyomok]]kal kapcsolatban az az elképzelés, hogy a vizes környezetben a puha kőbe vájt nyomok csak a levegően keményedtek mészkővé. Dmitri Bekh-Ivanov orosz geológus ebből kiindulva az eddig legteljesebbnek tűnő elméletet dolgozta ki a kőkori emlékek kialakulásáról. Azzal egészíti ki a mészkő megszilárdulásának magyarázatát, hogy a Málta körüli tenger vízszintje - és ezzel Málta partvonala - Kr. e. 5000 körül állapodott meg a mai formájában,
A keréknyomok az ő elmélete szerint a tektonikai változások miatt a tengertől távol került lakosok költözési útvonalai. A néhány nap alatt lezajló kiemelkedés (amely egyből mai magasságukra emelte a szigetek déli szikláit), elvágta az őskori embereket a víztől, ezért - és mivel a meredek sziklafalak szélére kerültek - a tengerhez közelebb kellett költözniük. Szánjaikat, csónakjaikat erre vontatták le a vízhez, még mielőtt az üledékes felszín kemény kővé szilárdult volna. Ez azt jelenti, hogy sok útvonalat csak egyszer használtak. Ezt azzal támasztja alá, hogy a nyomok szinte mindenütt a tenger felé vezetnek. Az egyik napról a másikra történő kiemelkedésnek a bizonyítékát abban is látja, hogy a déli part két sziklasora közti nyomok nem a tengerhez tartanak, sem a felső sziklaperem felé, hanem [[Dingli|Misraħ Għar Il-Kbir]] irányába, ahol a felső sziklafal megszűnik. A szűk sziklapárkányon sem kőfejtő, sem templom nincs, más esetben tehát felesleges lett volna ide utat taposniuk. Az itt rekedt emberek viszont itt visszajuthattak a szigetre, és északon a lejtő felé haladhattak tovább. A költözés idején létező tómaradványok (növényekkel benőtt iszapos medencék) magyarázatot adhatnak arra is, miért tűnnek el, majd jelennek meg újra a nyomok, ugyanis a vastag iszapban a szánok talpa nem mindenhol érhette el a mészkő felszínét. Ugyanez lehet az oka annak is, hogy nincs nyoma a vájatokból kipréselt anyagnak, és hogy a nyomok - a beléjük folyt iszap miatt - megmaradtak, amíg a kőzet megszilárdult.
| |||