Wikipédia

„Jozefina svéd királyné” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Linkek
Linkek
23. sor:
 
=== Ifjúsága Itáliában ===
Joséphine Maximilienne hercegnő születésekor apja, [[Eugène de Beauharnais]] a Francia Császárság marsallja ''(Maréchal de l'Empire)'' és Itália alkirálya volt, [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] kegyéből. Elsőként született gyermekét a boldog apa a Joséphine Maximilienne Eugénie Napoléone nevekre keresztelette. Az első keresztnevet maga a császár választotta, a kislány nagyanyja, [[Jozefina francia császárné|Jozefina császárné]] után. A negyedik keresztnevet, a [[Napóleon (névkeresztnév)|Napóleon]] név női változatát Eugène herceg adta, császári mostohaapja iránti hódolata jeléül.<ref>Braun (1950), pp. 43.</ref>
 
Szülei az alkirályi székhelyen, [[Milánó]]ban laktak. Joséphine itt született [[1807]]. [[március 14.|március 14-én]]. Gyermekéveit Milánó közelében, a [[monza]]i kastélyban töltötte.<ref>Svéd Életrajzi Lexikon ''(Svenskt biografiskt handlexikon)'' ([http://runeberg.org/sbh/a0555.html]).</ref> A császár (Itália királyának minőségében) az újszülött kislánynak a [[Bologna]] hercegnője címet adományozta, [[1813]]-ban [[Galliera]] hercegnőjévé is megtette.
 
=== Eladósorban ===
1814-ben, I. Napóleon lemondása után Joséphine apja, Eugène herceg megpróbálta Itália királyává kikiáltatni magát, de kudarcot vallott, és családjával együtt [[München]]be menekült apósához, [[I. Miksa bajor király|I.&nbsp;Miksa bajor király]]hoz, aki Leuchtenberg hercegévé nevezte ki őt. [[1817]]-ben Eugène herceg megvásárolta a [[Eichstätt]] fejedelemségét. A család nyaranta az [[ismaning]]i kastélyban, telente Münchenben lakott. Joséphine és testvérei francia anyanyelvűek voltak, Münchenben tanultak meg németül, olaszul és angolul. Számtani, történelmi, földrajzi és csillagászati ismeretekre is oktatták őket. [[1821]]. [[március 24.|március 24-én]] Joséphine a katolikus egyház szabályai szerint megbérmálkozott.<ref>Söderhjelm/Palmstjerna, pp. 110-112.</ref> Legidősebb nővérként felügyelte kisebb testvéreit is. [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling|Friedrich von Schelling]] filozófus, aki Münchenben találkozott Joséphine-nel, szeretetre méltó és boldog gyermeknek írta le őt.<ref>Braun (1950), pp. 45.</ref>
 
[[1821]]-ben [[XIV. Károly János svéd király]] menyasszonyt keresett egyetlen fiának, [[I. Oszkár svéd király|Oszkár koronahercegnek]]. Több jelöltet is ajánlott neki, köztük Vilma dán királyi hercegnőt, Joséphine Maximilienne leuchtenbergi hercegnőt, Mária hessen-kasseli és Marie szász-weimari hercegnőket. [[1822]]. májusában Oszkár herceg európai körutazásra indult, és végiglátogatta a menyasszony-jelölteket. [[augusztus 23.|Augusztus 23-án]] érkezett Eichstättbe, ahol [[Eugène de Beauharnais|Eugène herceg]] és [[Auguszta Amália bajor királyi hercegnő|Auguszta hercegné]] fogadta őt. A svéd királyfinak megtetszett a 15 éves Joséphine Maximilienne hercegnő és [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] megkérte a kezét.
 
Joséphine mélyen hívő [[katolikus]] volt, Oszkár herceg családja [[evangélikus]]. A svéd király tanácsadói, Gustav von Wetterstedt gróf és Carl Gustav Löwenhielm gróf megfelelő precedenst kerestek és találtak: Oszkár herceg édesanyja, [[Dezideráta svéd királyné|Dezideráta királyné]], született Désirée Clary, [[XIV. Károly János svéd király|Jean-Baptiste Bernadotte marsall]] felesége is megtarthatta katolikus hitét, amikor Svédország királynéja lett. A készülő házassági szerződésbe ezt foglalták bele. Svédország lakosságára való tekintettel Jozefina negyedik keresztnevét, a ''Napóleoná''-t (a [[Napóleon (névkeresztnév)|Napóleon]] női változatát) az eljegyzéstől kezdve kihagyták a hivatalos okmányokról, hiszen Svédország és Norvégia a [[napóleoni háborúk]] során [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon császár]] ellen viselt hadat.<ref>Söderhjelm (1944), pp. 112-118.</ref>
 
Oszkár koronaherceg visszatért [[Stockholm]]ba, Joséphine svédül kezdett tanulni. Amikor Wetterstedt gróf [[1823]] februárjában ismét Münchenbe jött, a hercegnő már aránylag jól bírta a [[svéd nyelv]]et.
40. sor:
 
=== Házassága, gyermekei ===
Joséphine Maximilienne hercegnő [[1823]]-ban feleségül ment a [[Bernadotte-ház]]ból való [[I. Oszkár svéd király|Oszkár svéd koronaherceg]]hez (1799–1859), [[XIV. Károly János svéd király]]nak (1763–1844), azaz Jean-Baptiste Bernadotte francia marsallnak, [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] császár]] volt hadvezérének és [[Dezideráta svéd királyné]]nak (1777–1860), azaz Désirée Clary-nak, Napóleon régi szeretőjének egyetlen fiához, Svédország és Norvégia trónörököséhez.
 
A katolikus egyházi esküvőt [[1823]]. [[május 22.|május 22-én]] a [[münchen]]i Leuchtenberg hercegi palotában tartották. A vőlegény nem volt jelen, őt [[Károly Tivadar bajor királyi herceg|Károly Tivadar herceg]], [[I. Miksa bajor király|I. Miksa]] fia, Joséphine nagybátyja képviselte. A menyasszonyt édesapja, [[Eugène de Beauharnais|Eugène herceg]] vezette az oltár elé.
84. sor:
[[1844]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] a stockholmi Szent Miklós nagytemplomban ''(Storkyrka)'' Joséphine Maximilienne-t Jozefina Maximiliána Eugéna néven Svédország királynéjává koronázták. A norvég kormány kiért a koronázás alól azzal, hogy a [[trondheim]]i [[Nidarosdom]], a norvég királyok koronázó temploma erősen leromlott állapotban van. [[Hans Riddervold]], Trondheim (evangélikus) püspöke alkotmányjogi kifogásokat emelt a katolikus királyné megkoronázása ellen. [[I. Oszkár svéd király|Oszkár király]] csak akkor kívánta magát Norvégia királyává koronáztatni, ha a szertartásból nem zárják ki Joséphine-t. A norvég királykoronázás ügye egészen [[1853]]-ig megoldatlan maradt.<ref>Braun (1950), pp. 140-149</ref><ref>Lundebeck (1943), pp. 321.</ref>
 
Királynéként Joséphine befolyása a politikai eseményekre megnövekedett, férje egyedül őt tekinthette bizalmas tanácsadójának. Konkrét beavatkozásainak kevés nyoma maradt fenn. Nagynénjéhez, [[Erzsébet Ludovika porosz királyné|Erzsébet Ludovika bajor királyi hercegnő]]höz, [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vilmos porosz király]] feleségéhez írott levelezéséből kitűnik, hogy az [[1848]]–ban kitört [[Schleswig-holsteini háború (1848–1851)|schleswig-holsteini háború]] idején békeközvetítéssel próbálkozott. Fia, Károly trónörökös herceg szerint az ő aktív ténykedése hozta tető alá az [[1855]] novemberében megkötött szerződést a svéd–norvég unió, és a [[Egyesült Királyság|brit]]–[[Francia Császárság|francia]] szövetség között. Őt gyanítják a vallásszabadságot szélesítő [[1860]]-as svéd törvény elfogadása mögött is. Titkos diplomáciai ügyekben Oszkár király gyakran támaszkodott feleségének családi kapcsolataira, hiszen Joséphine [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon császár]] unokanővére, és [[IV. Napóleon Lajos francia császári herceg|Napoléon Eugène Louis Bonaparte császári herceg]] keresztanyja volt.<ref>Braun (1950), pp. 291.</ref>
 
=== Tragédiák a családban ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jozefina_svéd_királyné”