„I. al-Mutavakkil abbászida kalifa” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a ("Infobox Uralkodó" sablon helyett "Uralkodó infobox")
{{magyaros arab}}
{{Uralkodó infobox
| név = Alal-Mutavakkil ala l-láh
| állam =
| megnevezés = [[Kalifa#Kalifák listája|Arab kalifa]]
| koronázás dátuma =
| titulusai =
| teljes_név = Abu l-Fadl Dzsaafar al-Mutavakkil ala l-láh
| előd = [[al-Vászik kalifa]]
| utód = [[al-Muntaszir kalifa]]
| házastárs =
| gyermekei = <!-[[al-többMuntaszir gyermekkalifa]]<br esetén/>[[al-Mutazz kalifa]]<br />[[al-Mutamid taggelkalifa]]<br elválasztva --/>[[al-Muvaffak]] (régens)
| uralkodóház = [[Abbászidák]]
| édesapa = [[al-Mutaszim kalifa]]
| édesanya =
| születési dátum = [[822]]. [[március]]a
| születési hely =
| halálozási dátum = [[861]]. [[december 11]]. {{életkor-holt|822|3|0|861|12|11}}
| nyughelye =
|}}
'''Abú l-Fadl Dzsaafar al-Mutavakkil''' ([[822]] márciusa – [[Mezopotámia]], [[Szamarra]], [[861]] decembere), [[al-Mutaszim]] fia volt az [[Abbászida-dinasztia]] tizedik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[847]]-től haláláig). Melléknevének (al-Mutavakkil alá lláhi) jelentése: [Istenre] hagyatkozó. Testvérétől, [[al-Vászik kalifa|al-Vásziktól]] örökölte a trónt. Nevéhez fűződik a szakítás a [[mutazila|mutazilita]] vallási nézetekkel, illetve a híres, spirális [[szamarrai mecset]] építése. Meggyilkolásával tört ki az ún. [[szamarrai anarchia]], ami végzetesen meggyengítette a kalifátust.
 
'''AbúAl-Mutavakkil ala l-Fadlláh''' Dzsaafar([[arab nyelv|arabul]] المتوكل على الله – al-MutavakkilMutawakkil ʿalā l-lāh), eredeti nevén '''Abu l-Fadl Dzsaafar''' (arabul أبو الفضل جعفر – Abū l-Faḍl Ǧaʿfar; [[822]] márciusa – [[Mezopotámia]], [[Szamarra]], [[861]] decembere), [[al-Mutaszim]] fia volt az [[Abbászida-dinasztia]] tizedik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[847]]-től haláláig). Melléknevének (al-Mutavakkil aláala lláhil-láh) jelentése: [Istenre] hagyatkozó. Testvérétől, [[al-Vászik kalifa|al-Vásziktól]] örökölte a trónt. Nevéhez fűződik a szakítás a [[mutazila|mutazilita]] vallási nézetekkel, illetve a híres, spirális [[szamarrai mecset]] építésemegépítése. Meggyilkolásával tört ki az ún. [[szamarrai anarchia]], ami végzetesen meggyengítette a kalifátust.
Al-Mutavakkil trónra lépése előtt nem töltött be politikai szerepet, és elődeinél jóval kevésbé érdekelték a művészetek is (igaz, [[al-Buhturí]]t udvari költőjévé fogadta). Vallási tekintetben ráadásul erősen eltérő nézeteket vallott rokonainál, lévén a szunnita ortodoxia elkötelezett híve. Ennek jegyében trónra lépve eltörölte a [[mutazilita]] tant érvényre juttató [[mihna|mihnát]], véget vetve az [[Ahmad ibn Hanbal]] vezette [[ulema]] ellenállását [[827]] óta őrlő üldözésnek. A kalifa nem csak elhatárolódott a nem ortodox irányzatoktól, hanem kifejezetten ellenségesen viszonyult mindenhez, ami nem szunnita muszlim volt. [[848]]-ban magához rendelte a síiták egyik vezetőjét, a tizedik [[imám]]nak tekintett [[Alí al-Hádí]]t, akit kisfiával együtt házi őrizetbe helyezett fővárosában [[Szamarra|Szamarrában]]. A síiták számára megtiltotta [[al-Huszajn ibn Alí|Huszajn]] imám kerbelai sírjának zarándoklat-jellegű felkeresését. Több diszkriminatív intézkedést is hozott az egyébként védett [[keresztény]] és [[zsidók|zsidó]] alattvalókkal szemben is.
 
Al-Mutavakkil trónra lépése előtt nem töltött be politikai szerepet, és elődeinél jóval kevésbé érdekelték a művészetek is (igaz, [[Valíd ibn Ubajd Alláh al-BuhturíBuhturi]]t udvari költőjévé fogadta). Vallási tekintetben ráadásul erősen eltérő nézeteket vallott rokonainál, lévén a szunnita ortodoxia elkötelezett híve. Ennek jegyében trónra lépve eltörölte a [[mutazilita]] tant érvényre juttató [[mihna|mihnát]], véget vetve az [[Ahmad ibn Hanbal]] vezette [[ulema]] ellenállását [[827]] óta őrlő üldözésnek. A kalifa nem csak elhatárolódott a nem ortodox irányzatoktól, hanem kifejezetten ellenségesen viszonyult mindenhez, ami nem szunnita muszlimminden voltilyesmihez. [[848]]-ban magához rendelte a síiták egyik vezetőjét, a tizedik [[imám]]nak tekintett [[AlíAli al-HádíHádi]]t, akit kisfiával együtt házi őrizetbe helyezett fővárosában, [[Szamarra|Szamarrában]]. A síiták számára megtiltotta [[al-Huszajn ibn AlíAli|Huszajn]] imám kerbelai sírjának zarándoklat-jellegű felkeresését. Több diszkriminatív intézkedést is hozott az egyébként védett [[kereszténység|keresztény]] és [[zsidók|zsidó]] alattvalókkal szemben is.
 
Al-Mutavakkil idején ütközött ki igazán az atyja által felállított, leginkább [[törökök|török]] származású lovasíjász erőket tömörítő rabszolgahadsereg hátránya. A fokozatosan felállított alakulatok állandó konfliktusban voltak a régebbi, [[Arabok|arab]] és [[horászán]]i erőkkel, de egymással is. Ez ahhoz a helyzethez vezetett, hogy a hadsereg vezetői nem merték megkockáztatni, hogy Szamarrát elhagyva elveszítsék udvarban szerzett pozícióikat, magukat riválisaik intrikáinak célpontjává téve. A központi hadjáratok így megritkultak, és legfeljebb kisebb belső lázadások leverésére szorítkoztak. Mindebből leginkább az ismét megerősödő [[Bizánci Birodalom]] tudott hasznot húzni, amelynek flottája [[853]]-ban és [[859]]-ben [[Damietta]] [[egyiptom]]i tengeri támaszpontját támadta, és az [[anatólia]]i határon is sorra foglalta el az erődöket a muszlimoktól.
 
Al-Mutavakkilt fia, [[al-Muntaszir kalifa|al-Muntaszir]] gyilkoltatta meg egyes török tisztekkel összefogva, miután attól tartott, hogy megváltoztatja a számára kedvező öröklési rendet. A gyilkosságnak egyúttal al-Mutavakkil mindenható [[vezír]]e, az egyébként szintén török származású [[al-Fath ibn Hákán]] is áldozatául esett. A gyilkosság jelentette az ún. [[szamarrai anarchia]] kezdetét, amely mintegy harminc éven át dühöngött, és az [[Abbászida Kalifátus]] ideiglenes széteséséhez vezetett.
 
== Külső hivatkozások ==
{{Portál|Középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:MutaszimMutavakkil}}
[[Kategória:Kalifák]]
[[Kategória:Abbászidák]]