„Epigramma” változatai közötti eltérés

[[irodalom|Irodalmi]] [[műfaj]]. Rövid, tömör, csattanós [[költemény]]. Két szerkezeti részt ( expozíció/előtag és klauzula/utótag) kapcsol össze, melyek általában ellentétben állnak egymással: először egy tényt vázol, majd egy váratlan következtetéssel jut el egy megállapításig, amely gyakran az első szerkezeti résszel ellentétes. Léteznek [[magasztos]] [[hangvétel]]ű, dicsőítő, valamint csípős, humoros epigrammák. Az újkori költészetben a [[didaktika|didaktikus]] és az [[antik]] hagyományokat ápoló [[költészet]] kedvelte különösebben: a [[humanizmus]] és a [[klasszicizmus]].

Eredetileg az ókori görögöknél az epigramma egy [[vers]]es feliratot jelentett [[sírkő|sírköveken]] ([[sírfelirat]]) vagy más tárgyakon, majd az i. e. VI. [[évszázad|századtszázadtól]]ól önállósult [[líra (műnem)|lírai]] [[műfaj]]já vált. A [[Ókori Görögország|görögöknél]] még komoly, érzelmes hangulatú, majd később a [[Római Birodalom|rómaiaknál]] már csípős, [[szatíra|szatirikus]] jellegű.

** Szilviához

** Kigúnyolja Galeotto zarándoklását

** Pannónia dicsérete

** A narni Galeottóhoz

** Egy dunántúli mandulafáról

** Fulviáról

** Az erdéli asszony kezéről

** Huszt

** Emléklapra

** Versenyemlékek

** Pázmán

** Magyarország címere

** Egy spanyol földmíves sírverse

** Két hexameter

* [[Illyés Gyula]]

** Jog a XX. században

** Egy népfinak

** Táviratok

* [http://www.literatura.hu/lexikon/e.htm#EPIGRAMMA Literatura.hu lexikon: Epigramma jelentése]

* [http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Epigramma.htm Fazekas Kulturális Enciklopédia: Epigramma szócikk]