„Heves Ferenc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RMIL |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Középiskoláit [[Beregszász]]ban, [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] és szülővárosában a Református Kollégiumban végezte (1921). Magántisztviselő, előbb a ''Máramarosi Független Újság'', majd a ''Máramaros'' című hetilap szerkesztője (1923–26); jogot hallgatott a [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] (1930–34). Részt vett a [[marosvásárhely]]i ''Új Szó'' szerkesztőbizottságában, majd a [[Román Kommunista Párt]] (RKP) illegális erdélyi sajtóbizottságának tagja (1933–40). Mint kommunistát 1941-ben, a [[második világháború]] kitörése után internálták, a dunántúli [[Kistarcsa|Kistarcsáról]] csak 1945-ben szabadult. Hazatérve [[Kolozsvár]]t pártaktivista, meghívott előadó a Bolyai Tudományegyetemen (1947–50), majd [[Bukarest]]ben a Nemzeti Bank tisztviselője haláláig.
Első írása a''Máramarosi Újság''ban jelent meg (1922). Avantgardista verseivel szerepelt [[Vajda Miklós]], [[Szántó Pál]], [[Győr Ferenc]] és [[Erg Ágoston]] [[Bécs]]ben tanuló erdélyi diákok társaságában a ''Fiatalok könyve'' című antológiában (Julius Fischer Verlag, Bécs 1924), majd barátjával, Erg Ágostonnal összeállították ''Groteszk plakát'' című verseskönyvüket, melyet a bécsi Fundamentum Verlag jelzésével Máramarosszigeten nyomtak ki (1926). Mint közíró a ''[[Nagyváradi Friss Újság]]'' állandó munkatársa (1936–40), az internálásból hazatérve az ''[[Utunk]], [[Korunk]], [[Brassói Lapok]], [[Igazság (napilap)|Igazság]] és [[Romániai Magyar Szó]],'' illetve ''[[Előre]]'' számára írt politikai cikkeket, könyvismertetéseket. Felidézte a munkásmozgalom erdélyi hőseinek emlékét: kapcsolatait [[Déri-Deheleanu Gyula|Déri-Deheleanu Gyulával]], [[Józsa Béla|Józsa Bélával]], [[Kovács Katona Jenő]]vel, [[Brassai Viktor]]ral. ''Bukaresti barangolás'' című cikksorozatában (Igazság 1966–67) a fővároson kalauzol végig, megírja Erg Ágoston élettörténetét (Korunk 1973/2), a hazai és nemzetközi munkásmozgalom hagyományait ismerteti.
Halála után megjelent munkája: Heves Renée életútja (Balogh Edgár előszavával, szemelvényekkel, 1975).
| |||