„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés

[[1561]]-ben a vár élére főkapitányként [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán [[1566]]-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját [[Bécs]] elfoglalása jelentette, de előtte Sziget állt hatalmas seregének útjában. [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi]] parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen. A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. [[1689]]-ben került a [[Habsburg-ház|Habsburg hatalom]] birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a [[Rákóczi-szabadságharc]] felkelői sem mertek kísérletezni.