„Nápolyi nyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ar:لغة نابولية
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: pnb:ناپولیٹان; kozmetikai változtatások
19. sor:
A '''nápolyi nyelv''' (saját elnevezése ''lengua napulitana, napulitano'', névelővel ''’o nnapulitano)'' az [[indoeurópai nyelvcsalád]] [[italikus nyelvek|itáliai ágán]] belül az [[újlatin nyelvek]] [[italo–dalmát nyelvek|italo–dalmát]] csoportjába tartozó [[nyelv]] (pontosabban egymáshoz közel álló nyelvjárások összessége) több mint 7 millió beszélővel elsősorban [[Nápoly]]ban és Dél-Olaszországban ([[Abruzzo]], [[Basilicata]], [[Calabria]], [[Campania]], [[Molise]] és [[Puglia]] régiókban). Két főbb változata miatt nevezik ''nápolyi–calabriai nyelv''nek is. Régebben nem tartották önálló nyelvnek, hanem csupán az [[olasz nyelv]] egyik déli [[dialektus]]csoportjának (nápolyi és campaniai dialektusok); a [[nyelvészet|nyelvészek]] egy része ma is így beszél róla. Az [[UNESCO]] azonban [[1998]]-ban önálló [[regionális és kisebbségi nyelvek|regionális nyelvvé]]<ref>''Carta Europea delle Lingue Regionali o minoritarie'', 25/06/1992.</ref> nyilvánította. A [[Toszkána|toszkán]] dialektuson alapuló olasz köznyelvvel nem teljesen jó a kölcsönös érthetőség, mivel a nápolyi nyelv néhány lényeges ponton nyelvtanilag is erősen különbözik az olasztól, ilyen például a semlegesnemű főnevek megléte. A nápolyi nyelv nem egységes: számos [[nyelvjárás]]ra oszlik, ennek ellenére minden nyelvjárás kölcsönösen érthető Nápoly városának nyelvjárásával. Nagy kulturális és történelmi jelentőségű nyelv, számos olasz [[dal]], [[népdal]] ezen a nyelven íródott, köztük a világhírű ''’O sole mio''. Története során a nyelvet jelentős [[francia nyelv|francia]], [[spanyol nyelv|spanyol]], illetve [[normannok|normann]], de [[görög nyelv|görög]] és [[arab nyelv|arab]] hatások is érték, amelyek főként a szókincsben hagytak nyomokat.
 
== Eltérések az olasz köznyelvtől ==
[[KépFájl:Neapolitan language.jpg|300px|thumb|right|Nápolyi nyelv]]
Hangtani jellegű eltérések között szerepel, hogy a latin ''-nd-, -mb-'' csoportok hasonultak, és ''-nn-'', illetve ''-mm-'' lett belőlük, például olasz ''quando'' → nápolyi ''quanno'', „mikor”, vagy olasz ''tamburo'' → nápolyi ''tammuro'', „dob”. A szavak elejéről lekopott a latin ''i-'', így például az eredetileg ''in'' elöljároszó az ''i-'' elhagyásával összeolvad a jelzett szóval: ''ncielo'' (olaszul ''in cielo'' „égen”). A hangsúlytalan ''e, o'', olykor ''a'' magánhangzókat – főleg a szó végén – magyar ö-szerű hangnak ejtik, például ''’o sole'' (ejtése: o szólö) „a nap(fény)”. A nyelvtani jellegzetességek között szerepel a semlegesnemű főnevek megléte. Ezek alaktanilag nem különböznek a hímnemű főnevektől: semleges voltukat a névelővel való használatkor a szókezdő mássalhangzó megduplázása jelöli, például ''’o mmale'' „a rossz”. Ez utóbbi, furcsa tulajdonság etimológiai okokra vezethető vissza. A határozott névelő ugyanis a latin ''illu(m), illa, illud'' mutatónévmásokból alakult ki hanglekopással ''(illu[m] > *lo > ’o, illa > *la > ’a'' és ''illud > *lod > ’o-)'', majd a semlegesnemű alak szóvégi ''-d''-je hasonulással beleolvadt a következő szó első mássalhangzójába, megnyújtva azt.
 
A hím- és semlegesnemű főnevek ''-o'' vagy ''-e'', a nőneműek ''-a'' vagy ''-e'' végződésűek lehetnek. A határozott névelő ha a szó mássalhangzóval kezdődik, hímnemben és semlegesnemben ''’o'' (utóbbi esetben a szókezdő mássalhangzó megduplázódik), nőnemben ’a, többes számban ’e (nőnemű szavak többes számánál a szókezdő mássalhangzó megduplázódik), magánhangzóval kezdődő szavak névelője mindhárom esetben és mindkét számban ''l’'' vagy ''ll’''. Az ''-o''-ra végződő névszók többes száma ''-i'', az ''-a''-ra és ''-e''-re végződőeké ''-e'', az utóbbi esetben a többes számot valamikor a tőmagánhangzó változása is jelzi. Példák a többes szám képzésére: ''’o cunto'' (hímnemű) → ''’e cunti''; ''’a lavannara'' (nőnemű) → ''’e llavannare'' (itt hasonló jellegű hangváltozás mehetett végbe, mint a semlegesnemű főneveknél); ''’o cazone'' (hímnemű) → ''’e cazune''; stb.
 
== Írás és kiejtés ==
 
A nápolyi nyelv az olasz ábécét használja, a szavakat az olasz kiejtési szabályoknak megfelelően kell olvasni. Az egyetlen eltérés, hogy használják a ''j'' betűt is, amelynek hangértéke a magyaréval azonos [j].
 
== Nyelvi példák ==
=== Szövegminta ===
 
A [[Miatyánk]] szövege nápolyi nyelven, [[olasz nyelv|olasz köznyelven]], [[spanyol nyelv|kasztíliai spanyolul]] és [[latin nyelv]]en:
37. sor:
! Nápolyi !! Olasz !! Spanyol !! Latin
|-
| ''Pate nuoste ca staje ncielo<br />santificammo ’o nomme tujo faje,<br />vení ’o regno tujo<br />Sempe c’ ’a vuluntà toja,<br />accussí ncielo e nterra.<br />Fance ave’ ’o ppane tutt’ ’e juorne<br />lèvece ’e rièbbete<br />comme nuje ’e llevamme<br /> all’ate,<br />nun nce fa spantecà,<br />e llevace ’o mmale ’a tuorno.<br />Amen.'' || ''Padre Nostro, che sei nei cieli<br />sia santificato il tuo nome.<br />Venga il tuo regno<br />sia fatta la tua volontà,<br />come in cielo, così in terra.<br />Dacci oggi il nostro pane quotidiano<br />e rimetti a noi i nostri debiti,<br />come noi li rimettiamo<br /> ai nostri debitori<br />e non ci indurre in tentazione,<br />ma liberaci dal male.<br />Amen.'' || ''Padre nuestro que estás en el cielo<br />santificado sea tu nombre,<br />venga a nosotros tu reino<br />hágase tu voluntad<br />así en la tierra como en el cielo.<br />Danos hoy nuestro pan de cada día<br />y perdona nuestras ofensas<br />como también nosotros perdonamos<br /> a los que nos ofenden<br />no nos dejes caer en la tentación<br />y líbranos del mal.<br />Amén.'' || ''Pater noster, qui es in caelis<br />sanctificetur nomen tuum:<br />adveniat regnum tuum.<br />Fiat voluntas tua<br />sicut in caelo et in terra<br />panem nostrum quotidianum da nobis hodie<br />et dimitte nobis debita nostra,<br />sicut et nos dimittimus<br /> debitoribus nostris.<br />Et ne nos inducas in temptationem;<br />sed libera nos a malo.<br />Amen.''
|}
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Lásd még ==
* [[Calabriai dialektusok]]
* [[Foggiai dialektus]]
* [[Bari dialektus]]
* [[Lucaniai dialektus]]
* [[Tarantói dialektus]]
* [[Szicíliai nyelv]]
* [[Italo–dalmát nyelvek]]
 
== Külső hivatkozások ==
{{InterWiki|code=nap}}
{{wikiszótár|a|Kategória:magyar-nápolyi szótár}}
* [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=nap Ethnologue] adatok a nápolyi nyelvről
* [http://www.sorrentoradio.com Online nápolyi rádió]
* [http://www.lastoriadinapoli.it/vocab.asp Olasz–Nápolyi online szótár]
* [http://en.wikibooks.org/wiki/Neapolitan Nápolyi nyelvlecke a Wikibooks projektben]
 
{{Újlatin nyelvek}}
64. sor:
 
{{DEFAULTSORT:Napolyi}}
 
[[Kategória:Természetes nyelvek]]
[[Kategória:Olaszországi nyelvek, dialektusok]]
105 ⟶ 106 sor:
[[os:Неаполиаг æвзаг]]
[[pl:Język neapolitański]]
[[pnb:ناپولیٹان]]
[[pt:Língua napolitana]]
[[ru:Неаполитанский язык]]