A [[Magyar Tudományos Akadémia]], korábbi nevén a Magyar Tudós Társaság [[1827. évi XII. törvény|egyik alapítója]] 10 500 forinttal; alaprajzának országgyűlési megerősítésekor [[1830]]. [[november 17.|november 17-én]] ő is a kihirdetett igazgatótanács tagjainak sorában volt; [[1832]]. [[március 10.|március 10-én]] választatották a II. (bölcseleti és történeti) osztály tiszteletbelitiszteleti tagjává. Az [[1827]]-ben alakult Pályafutási Társaság alakító bizottságában tevőleges részt vállalt, amikor pedig az [[1830]]. [[június 11.|június 11-én]] tartott alakító gyűlésen, Állattenyésztő Társasággá szerveződött át, választott tagjává, egyszersmind titoknokává választották. E minőségében szerkesztette több éven át a [[Gyepkönyv]] (Jelentés a magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálódásairól) című évkönyvet, [[1830]]-ban [[Döbrentey György|Döbrentey Györggyel]], [[1831]]-ben [[Tasner Antal]]lal, azután egyedül. [[1835]]. [[június 8.|június 8-án]] az Állattenyésztő Társaság [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]]té változott át. Ismét titoknokká választották, mely hivatalát [[1836]]. [[november 14.|november 14-éig]] viselte. Ekkor [[Anglia|Angliába]] utazott. [[1840]]. [[november 17.|november 17-étől]] [[1845]]. [[június 25.|június 25-éig]] az egylet másodelnöke volt. [[1838]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] a Gömör és Kishont, [[1842]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] pedig [[Sáros vármegye]] főispáni hivatalába iktatták be. A politika és a nemzetgazdaság terén való szereplése, különösen a [[Széchenyi lánchíd]] és a vasút létesítése körül, egybeesik [[Széchenyi István]] gróf működésével.
