„Lusitania (római provincia)” változatai közötti eltérés

'''Lusitania''' [[Római provincia|provincia]] volt a [[Római Birodalom]]ban. Területe nagyjából a mai [[Portugália|Portugáliát]] fedte, és még a mai [[Spanyolország]] nyugati területeit a [[Douro]] and [[Minho]] folyók között. A [[luzitánok|luzitán]] népről kapta a nevét, akiknek eredete tisztázatlan. Fővárosa [[Augusta Emerita]] volt (a mai [[Mérida (Spanyolország)|Mérida]]). A ''Lusitania'', ''luzitán'' szavakat később gyakran használták Portugália, illetve a portugálok megjelölésére is.

 

A ''Lusitania'' szó eredete nem tisztázott. Talán [[kelta]] eredetű: ''Lus'' és ''Tanus'', „Lusus törzse”. Mások szerint annyit jelent: „a fény városa”.

[[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] és [[Marcus Terentius Varro|Varro]] (Plinius idézi) úgy spekulálnak, hogy a szó római eredetű. Plinius írja (Plin.nat. 3,8): ''lusum enim liberi patris aut lyssam cum eo bacchantium nomen dedisse lusitaniae et pana praefectum eius universae''. Azaz a szó a latin ''lusus''-ból ered, ami [[Bacchus]] istenhez köthető, illetve a ''lyssa'' szó a [[bacchánsok]]hoz, és hogy [[Pan]] a tartomány kormányzója. ''Lusus'' játékként fordítható, ''lyssa'' pedig kölcsönzés az ''őrjöngés'', ''mámor'' jelentésű görög λυσσα szóból. ''Lusust'' és ''Lyssát'' Bacchus társaiként meg is személyesítették. [[Luís de Camões]] ''[[Os Lusíadas]]'' (Lusiadak) című költeménye Lusust Lusitania alapítójaként szerepelteti.

 

 

Az [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]] luzitánok az [[Alpok]]ból jöhettek, és a [[Kr. e. 6. század]]ban népesíthették be a régiót, de a történészek nem tudnak bizonyosat eredetükről. Először [[Livius]] említi őket [[Kr. e. 218]]-ban, a [[II. pun háború]] során [[Karthágó]] zsoldosaiként. [[Kr. e. 194]]-ben Róma ellen harcoltak a [[keltibérek]] szövetségeseiként.

[[Kr. e. 151]]-ben [[Servius Sulpicius Galba (Kr. e. 144)|Servius Sulpicius Galba]] praetor cselből fegyverszünetet kötött velük, de miközben a luzitánok ezt ünnepelték, lemészároltatta őket, egy részüket pedig rabszolgának adatta el. Ez vezetett [[Viriathus]] felkeléséhez, a lázadó vezért azonban a rómaiak megölették. [[Kr. e. 139]]-ben [[Decimus Junius Brutus]] [[proconsul]], illetve [[Kr. e. 113]]-ban [[Marius]] újabb győzelmet arattak felettük, de a luzitánok gerillaháborút indítottak. Később csatlakoztak a lázadó [[Quintus Sertorius]]hoz. Végül [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] győzte le őket.

 

Lusitaniával (és Asturiával, illetve Gallaeciával), a rómaiak befejezték az [[Ibériai-félsziget]] meghódítását. [[Kr. e. 25]] és [[Kr. e. 20]] között [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] császár [[Hispania Tarraconensis]], [[Hispania Baetica]] és ''Lusitania'' provinciákra osztotta fel a félszigetet. Lusitania eredetileg a félsziget északnyugati részét, Asturia és Gallaecia (a mai [[Asztúria]] és [[Galícia tartomány|Galícia]]) területeit is tartalmazta, de ezeket később az új Tarraconensis provincia kapta, az eredeti Lusitania provinciát pedig ''Lusitania et Vettones'' névre keresztelték. Északi határa a Douro mentén futott, keleti határa pedig [[Salmantica]] and [[Caesarobriga]] városokon keresztül az Anas ([[Guadiana]]) folyóig ért.

 

Lusitania fővárosa [[Augusta Emerita]] volt (ma [[Mérida (Spanyolország)|Mérida]]).

 

A birodalom szervezetét megreformáló [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár idejében Lusitania határai változatlanok maradtak, és egy ''praeses'', majd később egy ''consularis'' kormányozta; végül egyesítették más provinciákkal a hispániai kerületben ([[Diocesis Hispaniarum]]).

[[it:Lusitania]]

[[ja:ルシタニア]]

[[la:Lusitania (provincia Romana)]]

[[nl:Hispania Lusitania]]