„Heves Renée” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RMIL
 
a Brassói Lapok (napilap)|
4. sor:
Rabbicsalád konzervatív előítéleteivel szembeszállva hat elemi osztály elvégzése után önszorgalmával szerezte meg korszerű irodalmi, történelmi és szociológiai műveltségét. 1928-tól egy [[kolozsvár]]i fűrészmalom alkalmazottja, 1931-től a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetében tevékenykedett és [[marxizmus|marxista]] szemináriumot vezetett.
 
Első írásai a baloldali ''[[Új Szó]]''ban jelentek meg (1935–36), majd a ''[[Független Újság]]'' és a ''[[Nagyváradi Friss Újság]]'' munkatársa. 1938-tól a kolozsvári [[Munkás Athenaeum]] női csoportjának vezetésében vett részt, s írásaival a ''[[Korunk]]'' és ''[[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]]'' hasábjain is jelentkezett. Tárgyköre a nőmozgalom, a dolgozó nők szociális helyzete, a nő szerepe a világirodalomban és a politikában. Írt [[Lorántffy Zsuzsanna|Lorántffy Zsuzsannáról]], [[Petrőczy Kata Szidónia|Petrőczi Kata Szidóniáról]], [[Bethlen Kata|Árva Bethlen Katáról]], [[Varga Katalin]]ról, [[Teleki Blanka|Teleki Blankáról]], [[Ady Endre|Ady]] asszonyairól, [[Kaffka Margit]]ról és [[Bédy-Schwimmer Róza|Bédy-Schwimmer Rózáról]], a Temesvárról indult békeharcosról. Miután kommunista férjét 1941-ben letartóztatták és elítélték, irodalmi működése a [[kistarcsa]]i internálótáborba küldött leveleire korlátozódott. 1944-ben deportálták, a gettóban is szociális munkát végzett. Cikkeiből, leveleiből szemelvényeket jelentetett meg életrajzával együtt a Politikai Könyvkiadó (Heves Ferenc: Heves Renée életútja 1975).
 
==Forrás==