„Lorenzo Bandini” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
Bandini egy közúti forgalomban is használatos kocsival kezdte pályafutásását. A kocsit annak az autószerelő műhelynek a tulajdonosa adta neki kölcsön, ahol szerelőként dolgozott. [[1959]]-ben már az új [[Formula Junior]] kategóriában állt rajthoz, s két év alatt olyan jó formát mutatott, hogy a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] is felfigyelt rá. Amikor azonban [[F1 1961|1961]] elején üresedés támadt a csapatnál, mégis honfitársát [[Giancarlo Baghetti]]-t választották.
Végül a [[Scuderia Centro Sud]] tette lehetővé számára, hogy egy [[Cooper Car Company|Cooper]]-Maserati volánja mögött bemutatkozzon a [[Formula–1]]-es mezőnyben. Bár pontot nem szerzett, viszont egy nem világbajnoki versenyen, belgiumi bemutatkozása előtt [[Pau]]-ban harmadik lett [[Jim Clark]] és [[Jo Bonnier]] mögött. Olyan jól hajtott, hogy [[F1 1962|1962]]-ben mégis sikerült átkerülnie a [[Scuderia Ferrari|Ferrarihoz]]. Már első versenyén, a [[1962-es Formula–1 Monacói Nagydíj|Monacói Nagydíjon]] harmadik lett. [[F1 1963|1963]]-ban az utolsó 7 versenyen
Egyetlen Formula–1-es győzelmét az [[F1 1964|1964]]-es [[1964-es Formula–1 Osztrák Nagydíj|Osztrák Nagydíjon]] szerezte, amelyet a zeltwegi [[repülőtér]]en alakítottak ki. Az idény végén az összetettben negyedik lett, míg a világbajnoki címet csapattársa [[John Surtees]] hódította el. Monacóban [[F1 1965|1965]]-ben és [[F1 1966|1966]]-ban is második helyezett lett. [[F1 1966|1966]] végén már a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] első számú pilótája volt. Ezévben csapattársával, [[Chris Amon]]nal megnyerte a [[Daytonai 24 órás autóverseny|Daytonai 24 órás]] és a Monzai 1000 km-es versenyt is.
| |||