„Dokumentumfilm” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: mn:Баримтат кино
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: ko:다큐멘터리 필름; kozmetikai változtatások
7. sor:
== Története ==
 
Angliában Scott kapitány déli sarki expedíciójáról gyártottak 90 perces dokumentumfilmet, ami [[1911]]-ben jelent meg. Az [[USA]]-ban [[D. W. Griffith]] forgatta a Pancho Villa által vezetett mexikói népfelkelésről szóló filmet, melyeket műtermi felvételekkel kombinált össze. [[1914]]-ben John Ernest és George M. Williamson tengeri filmeket készítettek. A kreatív filmes dokumentarizmus az [[USA]]-ban Robert Flaherty filmjeivel született meg [[1922]]-ben, aki az eszkimók életéről forgatott filmeket. [[Oroszország]]ban [[Dziga Vertov]] létrehozta az orosz dokumentaristákat összegyűjtő Kinoglanzt a [[1920-as évek|20-as évekévekben]]ben. Itt vágási és egyéb képmanipulációs eljárásokat alkalmaztak. Leghíresebb filmje a rejtett kamerás technikát használó [[Ember a felvevőgéppel]] lett. [[Szergej Mihajlovics Eisenstein]] ''Október'' című filmje a szocialista forradalom élményeit egy dokumentumfilm hitelességével keltette életre. A szovjet filmesek munkái gyakran szolgáltak propagandafilmnek. A kor filmjei nem foglalkoztak a társadalom mondanivalóival. A ''Nanook'' viszont bebizonyította, hogy a mindennapi élet bemutatása is kelthet drámai hatást a nézőkben. Vertovék megmutatták, hogy a szovjet montázs alkalmazásával befolyásolhatják a nézők érzelmeit. [[Walter Ruttmann]] [[1927]]-ben bemutatott ''[[Berlin, egy nagyváros szimfóniája]]'' című mozija már impresszionista hatást ért el. A következő évtizedben Grierson, skót tudós a kommunikációs média társadalomra gyakorolt hatását tanulmányozta.
 
[[Leni Riefenstahl]] <ref>[[q:Nádas Péter]]</ref> ''Az akarat diadala'', illetve a ''Berlini Olimpia'' című filmjei lenyűgöző erővel mutatták be a nácizmus filmkészítésre gyakorolt hatását. Leni eredeti képi és kamerai megoldásokat alkalmazott filmjeiben. Az előbbi a nemzetiszocialista párt nürnbergi taggyűlésén készült, a másik a németség faji felsőbbrendűségének állít emléket, Göbbels utasítása és ízlése szerint.
 
A Szovjetunió propagandafilmjeit gyakran híres filmrendezők készítették, például [[Jean Renoir]]. A [[második világháború]] kirobbanását követően a dokumentumfilm szárnyalása kezdődött meg Hollywoodban, a háborús propagandafilm élére [[Frank Capra]], [[John Huston]] és [[Walt Disney]] állt.
 
A világháború vége visszaesést okozott a dokumentumfilm gyártásban. Kelet-Európában az állami támogatás révén szünet nélkül születtek meg a központi kormányzatok propagandafilmjei. Magyarországon [[Gyarmathy Lívia]], [[Ember Judit]], [[Forgács Péter (médiaművész)|Forgács Péter]], [[Csőke József]], és [[Sára Sándor]] váltak elismert dokumentumfilmessé.
 
Napjainkban nem egy műholdas televízó csatorna működik, amely napi 24 órájában kizárólag dokumentum filmeket sugároz: Spektrum, National Geographic.
 
== Játékfilmesek dokumentumai ==
A leghamisabb film a dokumentumfilm – írja [[François Truffaut]]. Godard viszont egész életében egy végtelen [[filmhíradó]]t szeretett volna készíteni. Ismert vándormotívum az a rendezői vágy, hogy milyen jó is volna egy [[Gyufa|gyufágyufásskatulyáról]]sskatulyáról filmet csinálni.
 
Még mindig a dokumentumok hamisságánál tartunk. Ha a filmrendezők titkos vágyát, hogy ugyanis filmet lehetne csinálni egy [[gyufa]]skatulyáról, valaki megvalósítaná – azt a filmet csakis fikcióként bámulhatnánk. (Különben mi értelme volna, hogy a vásznon nézzük, s ne a dohányzóasztalon?) [[Alfred Hitchcock]] legdédelgetettebb terve az volt, hogy az étel, a táplálék körforgásáról forgat nagy filmet. Ő talán dokumentumnak hitte volna (a világ első nem-hazug dokumentumfilmjének), a néző fikciós játékfilmnek.
24. sor:
Két megkerülhetetlen példánál időznék kicsit el, a dokumentumfilm történetének klasszikusainál. A ''Nanook'' (és Flaherty másik sokat idézett klasszikusa, a ''Louisianai történet'') hamisítatlan játékfilm, mindkettő megrendezett jelenetekre épül. Az a furcsa bennük azonban, s azért (is) remekművek, mert játékfilmként sem hamisak: igazi dokumentumok. Ilyen furcsa és logikátlan a művészet.
 
S itt a harmadik példa. „A kecske és a füst”. [[Buñuel]] egy elképesztően nyomor pusztította vidéken forgat, ahol termőföld nincs, csak sziklák, s a kenyér ismeretlen. A nyomorgók szikláról lezuhant [[kecske]] húsát eszik. Buñuel türelmetlenül kiigazítja a valóságot. Nem várta ki, míg a kecske lezuhan: lelövette a sziklán. Árulkodó kis füstfelhő gomolyodik a kép bal sarkán. Csalt a rendező. Apróság talán, de az már nem, hogy filmjének alapja, a kiindulópontja is vitatható talán. Ugyanis, mint Buñuel később elmondja, a Hurdes vidékének csak a felső tája kősivatagi, [[kenyér]]- és növény nélküli pokol, jónéhány hurdesi település nem él nyomorban. A film erről hallgat. A szikár tényfeltáró alapréteg fölébe kerekedik a metafizikai sík. A filmet áthatja a halál mindenhatósága, a kakasfej-letépési viadaltól a filmet záró éjjeliőr-szövetségéig.
A rendezők nem avatkoznak a valóságba, csak átitatják saját személyiségükkel.
 
== Magyar dokumentumfilm ==
A magyar dokumentumfilmes hagyományra szembeszökően jellemző a szubjektív fogalmazás és látásmód. „Emberléptékű hagyomány” – írta egy méltatás a Pócspetrire célozva, jogosan. A ''Recsk'', a ''Cséplő Gyuri'' <ref>Rendező: ifj. Schiffer Pál</ref>, ''A Dunánál'' megkerülhetetlen példája is ide kívánkozik. E filmek érzelmekhez (is) szólnak. Bennük áldozatok beszélnek és emlékeznek. Gyakoriak a könnyek. Egyedi sorsokat követnek. Játékfilmes elemekkel élnek, sőt gyakran zavarbaejtően a játékfilm határán imbolyognak. Nem tárgyilagos oknyomozás ez a folyamat, hanem hínáros sorsokba merülés, véletlenekkel, elkanyarodásokkal, zűrzavarral.
E filmfajtának legutóbbi nagy művészi eredménye [[Almási Tamás]] ''Meddő'' című, sorskövető dokumentuma. Munkanélküliek. Vashulladék-lopás és kilakoltatás élőben. A vashordalék kibányászása és elhordása a valóság játékfilmes módon való rekonstruálása (legalább részben). A mázsás kőzetdarabokat réten és salakhegyek mellett cipelő szereplőket kísérő kamera játékfilmben is így követné őket: nem nézhetnek a kamerába, „hamisan” úgy tesznek, mint más napokon, amikor nincs ott semmiféle kamera. Eljátsszák saját munkájukat. Rekonstruálják önmaguk tetteit. Ezzel szemben a film másik fő képsora, a kilakoltatás cinéma direct, a kamera itt csak felveszi a jelenléte nélkül is bekövetkező eseményt. Vannak aztán a kérdező epizódok: interjú-riportfilmekben megszokott pillanatok. Nem „tiszta” oknyomozás tehát a Meddő: rendezője a tényfeltárásnál is fontosabbnak tartja a játékfilmes érzelmi hatást.
39. sor:
Kísérleti dokumentumfilmek közé sorolják a Qatsi trilógiát ([[Koyaanisqatsi]], [[Powaqqatsi]], [[Naqoyqatsi]]) és a [[Baraka]]t, melyek egyedi filmes nyelvezetükről váltak ismerté. Nem tartalmaznak szövegeket, dialógusokat, csak zenével is képpel ábrázolnak.
 
== Dokumentumfilmes műfajok ==
* [[Portréfilm]]
* [[Werkfilm]]
* [[Koncertfilm]]
* [[Természetfilm]]
* [[Útifilm]]
* [[Ismeretterjesztő film]]
 
== Külső hivatkozások ==
* forrás: [[Bikácsy Gergely]] írása a Filmvilágból. (játékfilmesek dokumentumai és a magyar dokumentumfilm rész)
* Dokumentumfilm linkgyűjtemény: http://www.dokumentumfilm.lap.hu/
 
[[Kategória:Filmművészet]]
82. sor:
[[ja:ドキュメンタリー]]
[[ka:დოკუმენტური ფილმი]]
[[ko:다큐멘터리 필름]]
[[mk:Документарен филм]]
[[mn:Баримтат кино]]