„Közösségi kölcsön” változatai közötti eltérés

A "családi-baráti" modellből kimaradhat az árverési folyamat: itt olyan hitelezőkről és kölcsönfelvevőkről van szó, akik már eleve ismerik egymást, mintha két (vagy több) barát vagy kolléga tenné hivatalossá a személyi kölcsönt. A piaci modell fő előnye az egymásra találás elősegítésében rejlik, míg a családi-baráti modell az online együttműködésre, a kölcsönök hivatalossá tételére és az adósságszolgálatra helyezi a hangsúlyt.

 

 

A személyközi hitelezés modelljei igyekeznek visszaépíteni azokat a társadalmi komponenseket, amelyek elvesztek a hagyományos, központosított banki modellekből, miközben fenntartják a diverzifikáció vegyes, mennyiségi és minőségi egyensúlyát, szemben az intézményes hitelezésnél meglévő, kizárólag mennyiségi diverzifikációval. Ezek a modellek igyekeznek kihasználni azt is, hogy elsősorban online vállalkozások lévén, nagyon alacsonyak az állandó költségeik, szemben a hagyományos banki hitelezési modellekhez hozzá tartozó magas infrastrukturális költségekkel (például a bankfiókok fizikai fenntartása). Ezek a halmozódó megtakarítások szolgálhatják a vételi/eladási árfolyam különbözetének a szűkítését. Előfordul például, hogy egy bank betéteseinek mindössze 1%-os megtérülést kínál, miközben ugyanezen ügyfelei pénzét (a betéteket) sokkal magasabb kamattal helyezi ki, és közben bezsebeli a különbözetet. A személyközi hitelezés igyekszik korrigálni a hatékonyságnak ezt a hiányát, és egy olyan "méltányos ciklust" létrehozni, amely lehetővé teszi azoknak, akiknek van pénzük, hogy nagyobb megtérülést érjenek el, miközben előnyösebb kamatfeltételeket kínál azoknak, akiknek pénzre van szükségük azzal, hogy az egyenletből kivonja a bankot.