„Pupienus római császár” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: fa:پوپینوس; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Пупіен)
a (Bot: következő hozzáadása: fa:پوپینوس; kozmetikai változtatások)
{{Uralkodó infobox
| név = Pupienus
| teljes_név = születési név: ''Marcus Clodius Pupienus Maximus'';<br />uralkodói név: ''Caesar Marcus Clodius Pupienus Maximus Augustus''
| állam =
| megnevezés = a [[Római Birodalom]] [[princeps]]e
| uralkodás_vége = [[238]]. július 29.
| koronázás dátuma =
| előd = [[I. Marcus Antonius Gordianus római császár|I. Gordianus]]<br />és<br />[[II. Marcus Antonius Gordianus római császár|II. Gordianus]]
| utód = [[III. Marcus Antonius Gordianus római császár|III. Gordianus]]
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
Teljes neve: '''Marcus Clodius Pupienus Maximus''' [[Decimus Caelius Calvinus Balbinus|Balbinus]] társcsászára a [[Római Birodalom]]ban [[238]]. április 22. - július 29. között.
 
== Előélete ==
Születési éve bizonytalan, egyes források szerint 178. évre tehető. Származására vonatkozó jelzések ellentmondásosak, patrícius rangját leányának előkelő házastársi kapcsolatai valószínűsítik. ''Hérodianosz'' állítása szerint Felső-Germánia, majd Alsó-Germánia helytartója volt, de Asia provinciában is betöltött helytartói tisztséget. Két alkalommal 217 és 234 években konzul volt. A 230-as években városi praefectus volt, s bűnözőkkel szembeni erőteljes szigorúsága miatt nem volt népszerű. A szenátus által [[Maximianus]] ellenében kinevezett húszas bizottság tagja volt
== Társcsászárrá választása ==
A szenátus megbízása alapján létrehozott húszas bizottság tagjaként egyenrangú társcsászárrá nevezték ki [[Decimus Caelius Calvinus Balbinus|Balbinus]] társaként, minden hatalom megosztás nélkül, a korábbi gyakorlattól eltérően még a főpapi tisztséget is közösen viselték. Praefectusi tevékenysége alatti szigora miatt a tömegek között annyira népszerűtlen volt, hogy a szenátus capitoliumi üléstermének elhagyásához a két új császár rögtönzött testőrséget volt kénytelen igénybe venni és a császári palotába való távozásuk csak így vált lehetségessé. A közrend további romlásának megakadályozása érdekében a társcsászárok [[I. Marcus Antonius Gordianus római császár|I. Gordianus]] fiatal unokáját kinevezték caesarrá, amivel kiengesztelték az elégedetlenkedő tömeget.
 
== Északi hadjárata ==
A szenátus a társcsászárok közül '' Pupienus Maximust'' azzal a feladattal bízta meg, hogy szervezzen hadsereget és vonuljon az Itáliába északi irányból betörő [[Maximinus]] ellen. A germániai helytartósága miatt a hozzá hűséges germán testőröket vezetve Ravennába érkezve jutott el hozzá Maximinus és fia halálhíre, akiket Aquileia városának sikertelen ostroma közben saját katonái öltek meg. A város lakói Pupienus előtt megnyitották a város kapuit aki az ostromló sereg katonáit visszaküldte otthonukba. A társcsászár visszatért Rómában, ahol a szenátus és a nép győztes hadvezérként nagy lelkesedéssel fogadta.
== Ellentét a társcsászárok között ==
[[Decimus Caelius Calvinus Balbinus|Balbinus]] féltékeny volt császár társára, aki eltúlozta katonai sikerét és diadalmas visszatérése után a nevében szereplő „legnagyobb” jelentésű ’’Maximusnak’’ neveztette magát. Balbinus előkelőbb származását, míg Pupineus hadvezéri sikereit hangsúlyozta. Mindketten hangoztatták nagyszerű kapcsolatukat és kölcsönös szeretetüket, de viszonyuk ennek ellenére barátságtalan volt. Ellentétüket fokozta az, hogy a praetorianusok rosszindulattal és ellenszenvvel kezelték Pupienus germán testőrségét, attól tartva, hogy azok a helyükre pályáznak
 
== Bukása és halála ==
A testőrség egy csoportja behatolt a császári palotába, ahol a társcsászárok vitában álltak egymással. A társcsászárokat a praetorianusok elfogták, megkínozva az utcára vonszolták és megölték őket, miközben a germán testőrök már elindultak védelmükre.
== Uralkodásuk értékelése ==
A kortársak véleménye szerint mindketten gyakorlott tisztviselők voltak, de eltérő alkatukból és vérmérsékletük különbözőségéből ellentét fakadt. Kormányzási képességeiket kedvezően ítélték meg, de rövid ideig tartó uralkodásuk alatt tevékenységük nem vállhatott hatékonnyá. A Gordianusokhoz hasonló rövid uralkodásuk azt bizonyította, hogy a szenátus nem képes hatékonyan császárt kinevezni, amire viszont a hadsereg képes.
 
{{Commons|Pupienus}}
 
== Felhasznált forrás ==
* Michael Grant: Róma császárai. Corvina Kiadó. Budapest. 1996.
* Ferenczy Endre-Maróri Egon-Hahn István: Az ókori Róma története. Tankönyvkiadó.Budapest 1992.
{{Római császárok}}
{{Consul
|előző= [[Lucius Valerius Claudius]]<br />és<br />[[Cnaeus Cornelius Paternus]]
|következő= [[Cnaeus Claudius Severus]]<br />és<br />[[Tiberius Claudius Quintianus]]
|kollégája= [[Marcus Munatius Sulla Urbanus]]
|évek= 234
[[es:Pupieno]]
[[eu:Pupieno]]
[[fa:پوپینوس]]
[[fi:Pupienus]]
[[fr:Maxime Pupien]]
157 891

szerkesztés