„Sztójay-kormány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória: Magyarország kormányai
a →‎Története: nem szabad kép
6. sor:
Magyarország német megszállását ([[Margarethe hadművelet]]; március 18-19.) követően alakult azzal a céllal, hogy az ország legalább részleges önállóságát fenntartsák, s így ne süllyedjen Magyarország a [[Cseh-Morva Protektorátus]] szintjére. Sztójay kinevezéséig a Magyar Királyság berlini nagykövete, s mint ilyen, erősen németbarát volt, szemben elődjével, [[Kállay Miklós]]sal. A németek követelése ellenére a kormányba nem kerültek be az általuk kívánt szélsőjobboldali elemek (pl. [[Ruszkay Jenő]]) de ennek ellenére (vagy éppen ezért) igyekeztek kiszolgálni a német zsidópolitikát.
 
Március 31-én rendeletet hoztak arról, hogy a vonatkozó törvények alapján minden zsidónak minősülő és 6 évesnél idősebb személynek [[április 5]]-től „házon kívül” 10x10 cm nagyságú, szövetből, selyemből vagy bársonyból készült, kanárisárga színű, hatágú csillagot kötelező viselnie ruhája bal mellrészére varrva. [[Kép:Kárpátaljai zsidók Auschwitzban.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Kárpátaljai zsidók Auschwitzban, 1944 májusában, ruhájukon az egy hónappal korábban kötelező viseletté tett sárga csillaggal]]
 
Ezzel egyetemben [[Jaross Andor]] államtitkáraival, [[Baky László]]val és [[Endre László]]val, valamint [[Ferenczy László]] csendőr alezredessel (a „három Laci”) megszervezte és végrehajtotta a vidéki zsidóság deportálását („munkaerő-kölcsönzés” címén), míg a budapestit (Európa ekkoriban legnagyobb zsidó közösségét) gettóba záratta, mivel Horthy az erősödő nemzetközi nyomás, illetve az [[Auschwitz-jegyzőköny]] napvilágra kerülése miatt a deportálásokat egy kisebb incidens után [[július 6]]-án leállítatta. Mintegy két héttel korábban, [[június 26]]-án ugyanis Horthy koronatanácsot hívott össze, amin javasolta a deportálások leállítását. Ezt a „három Laci” figyelmen kívül hagyta és folytatták ezirányú tevékenységüket; mikor azonban Baky július elejére több ezer csendőrt akart a fővárosba vezényelni, hogy azok deportálják a budapesti zsidóságot is, Horthy egy esetleges puccstól tartva több páncélos egységet is a csendőrök elé vezényelt, akik sikerrel akadályozták meg, hogy azok bejussanak a városba. Ezután történt a deportálások azonnali és teljes körű leállítása.