„Ohridi-tó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ka:ოჰრიდის ტბა; kozmetikai változtatások
25. sor:
Az '''Ohridi-tó''' ([[macedón nyelv|macedónul]] ''Охридско Езеро/Ohridszko Ezero'', {{Ny-sq|Liqeni i Ohrit}}) a [[Balkán-félsziget]] földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava [[Macedónia]] és [[Albánia]] határvidékén. A tó sajátos ökoszisztémával rendelkezik, eddig több mint kétszáz csak itt honos [[endemikus faj]]t írtak le, s ennek köszönhetően [[1979]]-ben az Ohridi-tó felkerült a [[UNESCO]] természeti [[világörökség]]i listájára, amelyet [[1980]]-ban [[Ohrid-régió]] elnevezéssel kiterjesztettek [[Ohrid]] és környéke történelmi és kulturális emlékeire.
 
== Fekvése ==
Északkeletről és keletről a [[Közép-Albán-hegyvidék]] magaslatai, délről a [[Korçëi-medence]] árkos süllyedése, nyugatról pedig a [[Nyugat-Macedón-hegyvidék]] zárja közre. Jelentősebb, a partvidékén fekvő települések: Macedóniában [[Ohrid]] és [[Sztruga]], Albániában [[Pogradec]], mellettük több halászfalu.
 
== Földrajza ==
 
Az átlagosan 693 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő tó geológiai értelemben a Balkán-félsziget legöregebb tava, mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a [[pliocén]]ban keletkezett geotektonikus depresszió. Területe 358 km². Partvonalának teljes hossza 87,5 kilométer (ebből Macedóniára 56, Albániára 31,5 kilométer esik).
34. sor:
A tó átlagos mélysége 155 méter, legmélyebb pontja 288 méter. Vízgyűjtő területe 2600 km², s elsősorban a tó keleti oldalán lévő föld alatti források táplálják, de a közeli, magasabban fekvő [[Preszpa-tó]] vize is az Ohridi-tóba áramlik át, szintén föld alatti járatokon keresztül. Vizének 60%-át a [[Fekete-Drin]] vezeti el az [[Adriai-tenger]]be, a fennmaradó rész elpárolog. A viszonylagosan kis méretű vízgyűjtő terület és a szintén csekély elpárolgási veszteség miatt az Ohridi-tó vízkicserélődési ciklusa hetven évre tehető. Források táplálta, szűrt vize kevés mikrobiológiai szennyezéket vagy tápanyagot tartalmaz ([[oligotrófia|oligotróf]]), oxigénben gazdag, s ennek köszönhetően rendkívül tiszta, helyenként 20 méteres mélységig is le lehet látni.
 
== Állatvilága ==
[[Fájl:Ohrid and Prespa lakes topographic map.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Az Ohridi- és a [[Preszpa-tó]] környékének domborzati térképe]]
Az Ohridi-tó – a [[Bajkál-tó|Bajkál-]] és a [[Tanganyika-tó]]hoz hasonlóan – rendkívül sajátos ökoszisztémával rendelkezik, az itt élő fajok mintegy fele (a puhatestűek 80%-a) endemikus, azaz csak az Ohridi-tóban honos. Eddig több mint kétszáz endemikus fajt írtak le a [[fitoplankton]]októl az [[alga|algákon]], a [[laposférgek]]en és a [[puhatestűek]]en keresztül a [[gerincesek]]ig. Ez utóbbiak között számon tartanak nyolc [[pontyfélék|ponty-]] és két [[lazacfélék|lazacfélét]] (ohridi lazac – ''Salmo letnica'', belvika – ''Acantholingua ohridana'' stb.). Bár a legutóbbi időkig csak formai és ökológiai jegyek alapján írták le ezeket a gerinceseket, nemrégiben [[molekuláris genetika]]i vizsgálatok igazolták rendszertani helyüket.
40. sor:
Az endemikus fajok mellett jelentős a tónak a part menti nádasokban áttelelő vízi- és ragadozómadár-állománya ([[borzas gödény]], [[bütykös hattyú]], [[cigányréce]], [[fekete sas]], [[parlagi sas]] stb.).
 
== Környezetvédelem ==
A tó törékeny ökoszisztémáját erősen veszélyezteti a turizmus és a part menti települések lakosságának (88 ezer fő a macedón, 43 ezer az albán oldalon) megnövekedése az elmúlt fél évszázadban. Az 1980-as évek óta évente mintegy 200 ezren keresik fel a tó macedóniai oldalát, s az ellátásukra kiépülő szolgáltató- és vendéglátó-ipari épületek a tó elszennyezése mellett folyamatosan pusztítják a madár- és halpopuláció életteréül szolgáló nádasokat. A környezetszennyezés és a hosszú vízkicserélődési ciklus következményeképpen az utóbbi években [[eutrofizáció]] figyelhető meg a tóban. Ezek mellett további problémákat okoz a tó túlhalászása, albán és macedón részről egyaránt, amelyet időről időre rendeleti úton ugyan szigorítanak, de mások mellett a két endemikus lazacfaj is eltűnőben van.
 
46. sor:
* [http://whc.unesco.org/en/list/99 Az Ohrid-régió az UNESCO honlapján]
{{Portál|Földrajz}}
 
[[Kategória:Albánia tavai|Ohridito]]
[[Kategória:Macedónia tavai|Ohridito]]
67 ⟶ 68 sor:
[[it:Lago di Ocrida]]
[[ja:オフリド湖]]
[[ka:ოჰრიდის ტბა]]
[[ko:오흐리드 호]]
[[la:Lychnidus lacus]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ohridi-tó