„Abu Abdalláh al-Idríszi” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
{{magyaros arab}}
{{arabkifejezés|أبو عبد الله محمد الإدريسي|'Abū ʿAbd al-Lāh Muḥammad al-'Idrīsī|}}
[[Kép:Al-Idrisi's world map.JPG|thumb|right|300px|Idríszí világtérképe 1154-ből. A déli irány a térkép tetején van.]]
'''Abu Abdalláh Muhammad ibn Muhammad al-Idríszí''' ([[arab nyelv|arabul]] أبو عبد الله محمد بن محمد الإدريسي – Abū ʿAbdallāh Muḥammad ibn Muḥammad al-Idrīsī; [[1100]] – [[1165]] vagy [[1166]]), teljes nevén '''Abú Abdalláh Muhammad al-Idríszí''' [[arabok|arab]] [[térképész]], [[földrajz]]tudós és utazó volt, aki [[Szicília|Szicíliában]] élt, [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] [[normannok|normann]] király udvarában. [[SzabtaCeuta|Szabtá]]ban született, majd az [[Almohád-dinasztia|Almohád Birodalom]]ban élt (ma [[Ceuta]], [[Spanyolország]]) és [[Szicília|Szicíliában]], vagy [[Szabta|Szabtában]]szülővárosában halt meg. IdríszíIdríszi [[Mohamed próféta]] egyenes ági leszármazottja, a [[Fez]] városát alapító és uraló [[Idríszida-dinasztia]] sarja volt.
 
Fiatalon került a korabeli tudományos élet egyik központjába, [[Córdoba (Spanyolország)|Córdoba]] városába, innen indult [[észak-afrika]]i és [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] utazásokra, melyeket azután is folytatott, hogy a szicíliai [[normannok|normann]] király, [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] szolgálatába állt.
 
[[1154]]-ben készítette el a ''Tabula Rogeriana'' néven ismert [[ezüst]] ''mappa mundi'' (világtérkép) magyarázata gyanánt fő művét, melynek címe ''A vágyakozónak gyönyörködtetése – A világtájak átszelése'' (arabul ''Nuzhat al-musták fi l-ihtirák al-áfák''), de inkább egyszerűen ''[[Kitáb Rúdzsár]]''ként ''(Roger Könyve)'' ismerték.
 
Munkáját a térképpel századokig használták a közlekedéshez [[Európa|Európában]], több nyelvre lefordították. [[Kolumbusz Kristóf]] is olyan világtérképeket használt, amelyeket eredetileg IdríszíIdríszi munkája alapján készítettek. [[1161]]-ben a térképnek készült egy második, kiterjesztett változata, ''Az Emberiesség Kertjei és a Lélek Szórakoztatása'' címen, de ennek minden másolata elveszett. Egy rövidített változata, az ''Örömök Kertje'' – gyakran hivatkoznak rá ''Kis IdríszíIdríszi'' néven – [[1192]]-ben jelent meg.
 
A könyv nem tökéletes történelmi forrás, mivel IdríszíIdríszi (ahogy szokás volt akkor és még századokig) más forrásokat használt fel a megírásakor. Például mikor [[Lengyelország]]ról írt, összetévesztette a területet a mai [[Csehország]]éval, mert azt írta, hogy „''egy ország hegyekkel körülvéve''”. Az általa személyesen bejárt területekről azonban kulturális érdeklődésének köszönhetően műve ma is kiváló [[néprajz]]i és kultúrtörténeti forrás.
 
A kor akkor ismert világföldrajzát égövekre osztva tárgyalja, mindegyikhez térképet is mellékelve. A műnek hat kéziratos másolata is fennmaradt, rövidített változata már [[1592]]-ban megjelent [[Itália|Itáliában]], [[Olasz nyelv|olasz]] fordítása pedig [[1600]]-ban.
 
== Hivatkozások ==
*{{Goldziher-irodalomtörténet}}
* [[Goldziher Ignác]]: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212
*{{VIKE|11}}
* [http://www.islamonline.com/news/articles/7/Al_Idrisi.html www.islamonline.com]