„Friedel–Crafts-reakciók” változatai közötti eltérés

typo
a (Friedel–Crafts reakciók lapot átneveztem Friedel–Crafts-reakciók névre (az átirányítást felülírva): WP:HELYES)
(typo)
'''Friedel–Crafts reakciónak-reakció'''nak nevezzük azokat a szubsztitúciós, izomerizációs, eliminációs, polimerizációs illetve addíciós reakciókat, melyekre vízmentes közegben Lewis- és Brönsted-savak egyaránt katalizáló hatást fejtenek ki.
 
Charles Friedel és James Crafts 1877-ben (egymástól függetlenül) megfigyelte, hogy az amil-klorid alumínium hatására decil-kloriddá kondenzálódik. Vizsgálataikat tovább folytatva kiderült, hogy a reakciót valójában a vízmentes [[alumínium-klorid]] indítja. Kutatásaikat folytatva kimutatták, hogy az alumínium-klorid rendkívül hatásos katalizátor acilezésben, alkilezésben és dezalkilezésben. Továbbá megállapították, hogy az alumínium-klorid mellett egyéb Lewis-savak (pl. [[cink-klorid|ZnCl<sub>2</sub>]]), valamint a Brönsted savak (pl. [[kénsav]]) is katalizáló hatásúak. Később számos reakcióban kerültek előtérbe a Friedel–Crafts katalizátorok.
 
A Friedel–Crafts -katalizátorok által aktivált reakciók olyan nagy számban fordulnak elő, hogy az már tárgyalhatatlan egy témakörben. Ezért szűkebb értelemben Friedel–Crafts reakcióként annak két leggyakoribb típusát (Friedel–Crafts acilezés ill. alkilezés) tárgyalják.
 
== Friedel–Crafts -alkilezés ==
 
Friedel–Crafts -alkilezésnek azokat a reakciókat nevezzük, melyben egy aromás gyűrű egy vagy több hidrogénatomját vagy más helyettesítő csoportját Friedel–Crafts -katalizátor jelenlétében alkilcsoportra cseréljük.
 
Erre példa a [[benzol]] metilezése [[metil-klorid]]dal:
[[Fájl:F-C alkil.png|350px]]
 
== Friedel-Crafts -acilezés ==
 
A reakciók másik fő típusát a Friedel–Crafts típusú acilezési reakciók alkotják
 
Friedel-Crafts -acilezés során az aromás gyűrűbe Friedel–Crafts -katalizátor jelenlétében acilcsoportot viszünk be vagy egy meglévőt cserélünk ki. Attól függően, hogy milyen acilcsoportot viszünk be a szerves molekulába, [[aldehidek]] vagy [[ketonok]] képződnek termékként. Ha az acilezés során formilcsoport bevitele történik (formilezés), aldehidhez jutunk. Erre példa a [[benzaldehid]] előállítása (formilezés, Gattermann–Koch szintézis). A reakció szobahőmérsékleten véghezvihető [[réz(I)-klorid]]dal aktivált vízmentes alumínium-klorid katalizátor segítségével.
Attól függően, hogy milyen acilcsoportot viszünk be a szerves molekulába, [[aldehidek]] vagy [[ketonok]] képződnek termékként.
Ha az acilezés során formilcsoport bevitele történik (formilezés), aldehidhez jutunk.
Erre példa a [[benzaldehid]] előállítása (formilezés, Gattermann–Koch szintézis).
A reakció szobahőmérsékleten véghezvihető [[réz(I)-klorid]]dal aktivált vízmentes alumínium-klorid katalizátor segítségével.
 
[[Fájl:Benzaldehid.png|350px]]
[[Fájl:Acetofenon.png|525px]]
 
== Friedel-Crafts -katalizátorok ==
 
''1. Proton (Brönsted) savak,''ezek egyben a reakcióközeget is jelentik. Nemcsak katalizátor, hanem egyben oldószer is. Megfelelő katalizáló hatással csak az erős elektrolit bír. Leggyakrabban alkalmazott protonsav katalizátor a ''kénsav'' (szenesít, korrozív hatás), a [[folysav]] (üveg szerkezeti elemeket megmarja).
* Szerves vegyipari alapfolyamatok kézikönyve, Budapest, Műszaki könyvkiadó, 1978
* Organikum, Szerves kémiai praktikum, Budapest, Műszaki kiadó, 1967
 
 
[[en:Friedel–Crafts reaction]]