„Malta (Málta)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
65. sor:
{{Bővebben|Málta történelme}}
[[Fájl:Malta-city-wall.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|[[Isla (Senglea)|Senglea]] erődítései]]
A szigetek történelme szorosan összefügg egymással. Első lakóik [[újkőkorújkőkorszak|kőkor]]i emberek voltak Szicíliából, akik a ma is álló [[Málta megalitikus templomai|megalitikus templomokat]] építették. Hirtelen eltűnésük után harciasabb bronzkori népek hódították meg a szigeteket, akiktől a [[föníciaiak]] foglalták el Kr. e. 700 körül. '''Malet''' szigetén [[Karthágó]] uralma Kr. e. 218-ig, a [[második pun háború]]ig tartott, amikor [[ókori Róma|Róma]] elhódította tőle a szigeteket. Az ekkor '''Melita''' néven ismert szigeteken szenvedett hajótörést [[Pál apostol|Szent Pál apostol]] [[60]]-ban. [[395]]-ben a birodalom felosztásakor a [[KeletrómaiNyugatrómai Birodalom]] része lett, ám [[455]]-ben elfoglalták a [[vandálok]], akiket néhány évtizeden belül aaz [[vizigótokosztrogótok]] váltottak. [[535]]-tól [[Bizánci Birodalom|Bizánc]] uralta, majd [[870]]-ben elfoglalták az arabok.
 
Az arab uralom az [[1091]]-es normann hódításig tartott. Ezzel Málta a [[Szicíliai Királyság]] része lett. A következő évszázadokban többnyire hűbérbirtok volt. [[1530]]-ban [[V. Károly német-római császár]] átadta a [[johannitákMáltai lovagrend|Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek]], akik a következő évtizedekben többször sikerrel védték meg a törököktől (1551, [[Málta történelme#A Nagynagy Ostromostrom (1565)|1565]]). A Lovagrendlovagrend önálló államot hozott létre Máltán, ám sem anyagi, sem erkölcsi hátterük nem bizonyult elégségesnek. [[1798]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] francia katonái elfoglalták, és a [[Brit Birodalom|britek]] és a helyiek ostromát két évig állva uralták a szigetet. Ekkor vált első ízben függetlenné egymástól Gozo és Malta.
 
A franciák kiverése után a britek lettek a szigetek urai, akik jól működő gyarmattá, a Földközi-tengeri Flotta központjává építették ki a kikötők környékét. A [[Krími háború]] és az [[I.első világháború]] idején hajójavító és egészségügyi központ volt, a [[II.második világháború]] azonban már a szigeten is pusztított. A [[Tengelyhatalmak]] bombázásai és a tengeri blokád súlyos éveket hoztak a szigetekre. [[1943]]-ban azonban innen indult az offenzíva Olaszország felszabadítására. A háború után étkét lehetőség kínálkozott: integráció [[Nagy-BritanniaEgyesült Királyság|Nagy-Britanniába]], vagy a függetlenség. Végül [[1964]]-ben létrejött a független Málta, amely [[1974]]-től köztársaság. [[2004]]-ben belépett az [[Európai Unió]]ba.
 
== Közigazgatás ==