„Láng Adolf Ferenc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Magyar életrajzi lexikon
 
Új magyar életrajzi lexikon
3. sor:
 
== Életútja ==
A Pesti Egyetemen szerzett gyógyszerészeti oklevelet 1812-ben, de már 18101811-ben Egerben dolgozott gyógyszerészgyakornokként. 1828-ban nyitotta meg gyógyszertárát Pesten, majd 1832-ben Nyitrára költözött. Itt is gyógyszertárat nyitott, amelyet 1858-ig vezetett. Ezzel párhuzamosan aktívan részt vett a felvidéki város közéletében: 1834-ben városi tanácsnokká választották, 1835-től 1843-ig a püspöki leányiskola felügyelői tisztét látta el, 1844-ben a város kapitánya és Nyitra vármegye táblabírája lett. 1849–1850-ben a vármegye pénztárnoki tisztségét töltötte be.
 
== Munkássága ==
Elsősorban a természetrajz, azon belül a növény- és állattan vonzotta tudományos érdeklődését. Vizsgálta a Kárpát-medence növényvilágát, több magyarországi növényfajt ő írt le először, és adataival segítette mások botanikai munkáját is. Behatóan foglalkozott az emberi test növényi parazitáival. AzA bel- és külföldi útjai során gyűjtött növényekből {{szám|60000}} lapos herbáriumot állított össze. Anyagilag is támogatta a növénytan hazai művelését, egyebek mellett hozzájárult Rochel Antal bánáti flóramonográfiájának megjelenéséhez. Állattani érdeklődése elsősorban a Kárpát-medence puhatestű- és ízeltlábú-faunájának monografikus feldolgozására irányult, számottevő kagyló-, csiga- és ásványgyűjteménye is volt. Sadler Józseffel és Rochellel tervbe vették Magyarország átfogó természetrajzi leírásának megírását és kiadását.
 
Az első magyar nyelven megjelent gyógyszerészeti szaklap, az 1848 augusztusa és novembere között Nyitrán kiadott ''Gyógyszerészi Hírlap'' szerkesztője volt. 1856–1857-ben Nagy Józseffel közösen szerkesztették a ''Magyarhoni Természetbarát'' folyóiratot és német nyelvű kiadását, a ''Der Naturfreund von Ungarn'' című lapot.
 
=== Társasági tagságai és elismerései ===
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Több hazai és külföldi tudományos társaság is beválasztotta tagjai sorába: 1825-ben a sziléziai breslaui tudományos társaság, 1831-ben a lipcsei filológiai és antropológiai társaság levelező, illetve a regensburgi botanikai társaság rendes tagja lett. Utóbb 1850-ben a bécsi zoológiai és botanikai társaság, 1858-ban pedig a nürnbergi földrajzi társaság tagjává választották.
 
=== Főbb művei ===
*''Nuncium pro Entomologis.'' Pestini. 1822.
*''Enumeratio plantarum in Hungaria…'' Pest. 1824.
*''Index systematicus Molluscorum Pannoniae.'' Pest. 1846.
*''Górcsői növényterményekről, melyek mint élősdiek az élő emberi testen előfordulnak.'' Pest. 1846.
*''Rövid physiognómiája a növényországnak Magyarhonban.'' Pest. 1846.
 
== Felhasznált forrás ==
*''Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z).'' Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969, 26. o. [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09006/09146.htm On-line elérés]
*{{ÚMÉL|4|73}}
 
== További irodalom ==
*Knöpfler Vilmos: ''Emlékbeszéd Láng Adolf Ferenc felett.'' Pest. 1866.
*Halmai János: Láng Adolf Ferenc emlékezete. In: ''A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője'' 1937.
 
{{DEFAULTSORT:Lang Adolfferenc}}