„Nemzeti Forradalmi Hadsereg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Katonai egység infobox
| név = Nemzeti Forradalmi Hadsereg
39 ⟶ 37 sor:
A második kínai–japán háború idején a kommunista erők névleg a Nemzeti Forradalmi Hadsereg részévé váltak, ám ennek ellenére folyamatos volt a rivalizálás és egy alakommal a nacionalista egységek nyíltan meg is támadták az Új Negyedik Hadsereget, több ezres veszteségeket okozva nekik. Ezen okok miatt az együttműködés széthullott, és a háború befejeztével a [[kínai polgárháború]] újraindult. Az NRH-t komolyan érintették a dezertálások, a sorozott katonák fogságba esésük után pedig a kommunisták oldalára álltak. Egy időben a kommunista vezetés azzal tréfálkozott, hogy hadseregük élőerejét a Kuomintang biztosítja, legfőbb fegyverszállítójuk pedig az [[Amerikai Egyesült Államok]].<ref>Polonyi Péter: Kína története, 1992, Budapest, Maecenas Kiadó, 221. old.</ref> Az 1947-es alkotmány elfogadása után a nevét [[Kínai Köztársaság Hadserege|Kínai Köztársaság Hadseregére]] módosították, ezzel hivatalosan megszüntetve a hadsereget.
== Szervezet ==
[[Fájl:Wuhan_german_divs.jpg|thumb|250px|A németek által kiképzett és felszerelt nacionalista katonák.]]
Működése során az NFH mintegy {{szám|4300000}} katonát tömörített 370 szabvány hadosztályban, 46 új hadosztályban, 12 lovassági hadosztályban, 8 új lovassági hadosztályban, 66 ideiglenes hadosztályban és 13 tartalék hadosztályban. Ez összesen 515 [[hadosztály]]t tett ki. Azonban némelyik hadosztály kettő vagy több korábbi hadosztály újjászervezéséből jött létre és nem mind volt aktív egyszerre. Ráadásul az „új hadosztályok”, amelyeket a japánok elleni háború elején elvesztett egységek pótlására hoztak létre, elődjeik sorszámát kapták meg, tehát a fenti szám bizonyosan jóval kisebb volt az egy időben ténylegesen bevethető erőknél. Egy átlagos kínai hadosztály 5–6000 katonából állt, egy hadsereg pedig {{szám|10000}}–{{szám|15000}} főből, ami egy japán hadosztály létszámának felelt meg.
A Hadsereg kevés páncélozott harcjárművel rendelkezett. 1937-ben, a [[második kínai–japán háború]] kezdetén ezek három páncéloshadosztályba voltak szervezve, több ország [[tank]]jait és [[páncélautó]]it is felvonultatva. Miután ezek a [[sanghaji csata|sanghaji-]] és a [[nankingi csata]] folyamán megsemmisültek, a Nemzeti Forradalmi Hadsereg [[szovjet]] és [[olasz]] páncélosokból hozta létre egyetlen gépesített egységét, a 200. hadosztályt. Ez az egység később [[Kuanghszi]]ban és [[Burma|Burmában]] harcolt, sok járművet veszítve japánoknak és a meghibásodásoknak köszönhetően.
1941-ben Kínának papíron 3,8 milliós hadserege volt, 246 fronthadosztályba és 70 tartalékhadosztályba tömörítve. Ezek közül mintegy negyvenet külföldi fegyverzettel láttak el és német vagy szovjet tanácsadók képezték ki őket. A többi hadosztály ereje messze alulmúlta ezekét, annak köszönhetően, hogy gyengén kiképzettek és rosszul felszereltek voltak. A nacionalista hadsereg a nyugati megfigyelők többségét inkább egy [[19. század]]i hadseregre emlékeztette, semmint egy [[20. század]]i modern haderőre.<ref> [http://www.history.army.mil/brochures/72-38/72-38.htm WWII Campaigns: China Defensive]</ref>
== Források ==
| |||