„Negyedidőszak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JAnDbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: ro:Cuaternar
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Zuzmók –> Zuzmó
27. sor:
A negyedidőszak előtti flórák átalakulása több millió évet vett igénybe, mert azt lényegében csak a törzsfejlődés lassú üteme szabályozta. A pleisztocén gyors klímaváltozásai azonban a növénytakaróban olyan nagyarányú változásokat idéztek elő, amelyek a növények történetében mind ez ideig példátlanok. A növényfajok elterjedése általában az éghajlati övek eltolódását igyekezett követni. A fajok É-D-ir irányú vándorlását a K-Ny-i irányú lánchegységek akadályozták meg, így a szélsőséges hatások között mozgó klímáját azonban a kiegyenlített éghajlatot igénylő, vagy egyébként is elöregedett fajok már nem bírták elviselni és kipusztultak.
 
A glaciális időszakokban a [[jégtakaró]]k előterében szinte minden fás növény kiveszett. A jégtakaró széle, és az [[Alpok]] közötti területet nyílt [[tundra]]vegetáció, a [[Dryas-flóra]] borította, törpe, levélrózsás, fél- és törpecserjés alakokkal. Vezéralakjai: [[mohák]], [[zuzmókzuzmó]]k, [[sarki fűz]], [[törpe nyír]], [[ősfenyő]] és [[magcsákó]] (Dryas octopetala). A déli fekvésű lejtőkön és gerinceken tűlevelű erdők voltak. Az alacsonyabb termetű és lágyszárú növényzetet a lehűlés kevésbé veszélyeztette. A fák és cserjék közül csak a védett rügyűek maradtak fenn, a csupaszrügyűek kivesztek. Európa korábbi [[arktotercier]] [[Flóra (növény)|flórája]] a pleisztocénben erősen átformálódott és fajokban fokozatosan szegényedett. Számos faj a [[Földközi-tenger|mediteráneumba]] húzódott vissza ([[magnólia]], [[szőlő]], [[füge]], [[puszpáng]], stb.). A harmadidőszaki flóra egyes [[reliktumfaj]]ai, csak különleges körülmények között maradtak fenn máig, pl. Hévízen a ''Schoenoplectus moralis'' nevű szubtrópusi [[káka]].
 
A késő pleisztocén üledékekben talált [[pollen]] vizsgálata alapján 10 úgynevezett ''pollenövet'' különítettek el a kutatók, melyek segítségével kimutatható a klímaváltozások ismétlődése és fokozatossága.