„Közigazgatási bizottság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ne szekálj már ezzel a hüéye sablonnal, amíg dolgozom a cikken |
idézet feloldva |
||
1. sor:
A '''közigazgatási bizottság''' a dualizmus korában, az 1876. évi VI. törvénycikk <ref>http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5719</ref>által a [[törvényhatóság]]ok kebelében felállított testület volt Magyarországon. (E törvénycikket csekély mértékben módosításotta az 1882. évi XX. t.-c.▼
▲A '''közigazgatási bizottság''' a dualizmus korában, az 1876. évi VI. törvénycikk <ref>http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5719</ref>által a [[törvényhatóság]]ok kebelében felállított testület volt Magyarországon.
== Előzményei ==
* A törvény elfogadását számos vita előzte meg. A parlamenti ellenzék a törvényjavaslatot hevesen támadta, mert abban az önkormányzatiság korlátozását látta. <ref>http://www.pestmlev.hu/data/files/166338924.pdf</ref>
== Tagjai ==
A közigazgatási bizottság kétféle tagokból állt: a törvényhatósági közgyűlés által választott tagokból, valamint olyanokból, akik hivataluknál fogva voltak tagjai a közigazgatási bizottságnak.
=== Választott tagok ===
Választható csak az a személy volt, aki a törvényhatósági bizottságnak is tagja, az utóbbi tagsági viszonyának a megszűntével a közigazgatási bizottsági tagság is megszűnt. A választás 2 évre szólt, és kijelölés nélkül, szavazatlapokkal, titkosan történt. A megválasztáshoz viszonylagos többség elegendő volt.
=== Hivataluknál fogva tagok ===
* a [[főispán]], illetőleg főpolgármester,
* az alispán, illetőleg polgármester,
* a [[főjegyző]] (helyette a fővárosban az első [[alpolgármester]]),
* a tiszti ügyész,
* az árvaszéki elnök,
* a főorvos,
* a királyi pénzügyigazgató (helyette a fővárosban a királyi adófelügyelő),
* a királyi államépítészeti hivatal főnöke, aki 1882 óta a posta- és távírdaügyeket is képviselte; * a tanfelügyelő,
* a kir. ügyész és
* a földművelési miniszter által kinevezett közgazdasági előadó (1882 óta)
* az államrendőrség főkapitánya és
* (a fővárosban) a második alpolgármester.
== Működése ==
* A közigazgatási bizottság hatáskörét is az 1876. évi VI. törvénycikk határozta meg.
* Elnöke a főispán (főpolgármester), az ő akadályoztatása esetében az [[alispán]] (polgármester) volt. A hivatalnok- és a tisztviselő tagok egyszersmind előadók voltak.
=== A közigazgatási bizottság hatásköre ===
* A közigazgatási bizottságnak háromféle hatásköre volt:
** Eljárt a törvény által hatásköréhez utasított ügyekben:
*** a) mint elsőfokú közigazgatási hatóság;
*** b) mint fellebbviteli közigazgatási hatóság;
*** c) mint részint elsőfokú, részint fellebbviteli fegyelmi hatóság.
* A közigazgatási bizottság a miniszteri rendeleteket végrehajtatta, és azok végrehajtását ellenőrzte. Ha a rendelet végrehajthatóságával kapcsolatban aggályai voltak, ezekre a minisztert figyelmeztethette, de egyúttal akként intézkedni tartozik, hogy a rendelet, ha azt a miniszter kifejezetten vagy hallgatólagosan fenntartja az által, hogy 14 nap alatt nem válaszol, azonnal végrehajtassék. Kivételt képeztek az [[országgyűlés]] által meg nem szavazott adók és az újoncok tényleges behajtására, illetőleg kiállítására vonatkozó rendeletek, amelyeket a közigazgatási bizottság végre nem hajthat, hanem további intézkedés végett a [[törvényhatóság]]i közgyűléshez áttenni tartozott. A
* közigazgatási bizottság minden félévben a közigazgatás összes ágainak állapotáról részeletes jelentést tett a kormánynak; javasolhatta az általa szükségesnek talált, a kormány vagy a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
* A törvényhatósággal való viszonyában intézte és ellenőrzte a közgyűlés által a bizottság körébe tartozó ügyekben alkotott szabályrendeleteket és hozott határozatokat; joga volt a törvénytelennek talált határozat végrehajtását felfüggeszteni és az illető szakminiszter határozatát kikérni.
== Forrás ==
| |||