a
Bottal végzett egyértelműsítés: Hruscsov –> Nyikita Szergejevics Hruscsov
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Hruscsov –> Nyikita Szergejevics Hruscsov |
|||
10. sor:
==Hatásai==
A [[cenzúra]] csökkentésével a Szovjet Kommunista Párt elveszítette befolyását a sajtó felett. Hamarosan, a kormány legnagyobb bánatára, a sajtó a szovjet vezetés által korábban sokáig eltussolt komoly társadalmi és gazdasági gondokkal kezdett el foglalkozni. Ilyen volt a rossz lakáshelyzet, az élelmiszerhiány, az [[alkoholizmus]], a lég- és vízszennyezés, az egyre növekedő halálozási arány és a nők másodrangú helyzete. A glasznoszty alatt a nép jelentősen többet tudhatott meg [[Sztálin]] rémuralmáról. Bár [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] korábban már elítélte Sztálin [[személyi kultusz]]át, a rémtettek valódi nagyságrendjeit nem hozták nyilvánosságra. Az új hírek lerombolták a szovjet életről alkotott addigi pozitív képet, és egyre inkább a Szovjetunión belüli élet negatív aspektusai kerültek előtérbe. Mindez elkezdte aláaknázni az emberek szovjet rendszerbe vetett hitét.
A politikai nyitottság további váratlan következményekkel is járt. A szovjet köztársaságokban tartott tanácsi választások során a [[nacionalista|nacionalisták]] jelentős győzelmeket értek el. Ahogy Gorbacsov egyre csökkentette a politikai elnyomást, úgy csúszott ki egyre inkább Moszkva kezéből a tagköztársaságok feletti irányítás. Az [[1980-as évek]]ben egyre több teret nyertek a tagköztársaságok függetlenségi törekvései, különösen a [[baltikum]]i [[Észtország]]ban, [[Lettország]]ban és [[Litvánia|Litvániában]], amelyeket Sztálin [[1940]]-ben csatolt a Szovjetunióhoz. A nemzeti érzelmek más szovjet tagállamban is gyökeret vertek, például Ukrajnában, Grúziában és Azerbajdzsánban.
| |||