„Étemenanki” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis jav |
a Bottal végzett egyértelműsítés: II. Nabú-kudurri-uszur –> II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király |
||
5. sor:
Első változata az [[i. e. 18. század]]ban vagy egy kicsit előbb épült. [[Hammurapi]] a babiloni igényeknek megfelelően átdolgoztatta a [[sumerek|sumer]] [[Teremtés-eposz]]t, eszerint a babiloni Marduk-szentély, az [[Észagila]] közvetlenül a teremtés után épült, és ebbe beleértette az '''Étemenanki'''t is, azaz már elég régen épült ahhoz, hogy az élő emlékezet ne tudjon a koráról. Az első zikkuratokat [[Ur-Nammu]] a [[III. Ur-i dinasztia]] királya építtette az [[i. e. 21. század]]ban, nyilván ez után kellett épülnie valamikor a babiloni toronytemplomnak, valószínűleg az amurrú dinasztia korában, de még Hammurapi előtt, különben évnevei említenék babilon legfontosabb templomainak építését, mivel kevésbé jelentősekről megemlékeznek.
[[Szín-ahhé-eriba]] [[asszír király]] [[i. e. 689]]-ben 15 hónapos ostrom után elfoglalta Babilont és lerombolta épületeit, csatornákat ásatott elárasztására. A várost [[Nabú-apla-uszur]] és [[II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király|II. Nabú-kudurri-uszur]] építtette újjá, de a [[Jeruzsálem]] eleste ([[i. e. 586]]) után [[babiloni fogság]]ba kerülő [[zsidók]] még csak romjait vagy félkész állapotát láthatták, ezért keletkezett [[Bábel tornya]] mítosza. Elkészülte után a zikkurat mintegy ''91 méter'' magas volt.
Babilon elnéptelenedése után a zikkurat maradványait égetett téglái miatt bányának használták, ezért a [[20. század]] eleji régészeti feltárások ([[Robert Koldewey]] [[1899]] és [[1917]] között) csak alapjainak árkait tudta feltárni.
| |||