„Szalbutamol” változatai közötti eltérés

A szalbutamol β-szimpatomimetikum, ami hatását főként a hörgőkben levő β2-receptorokon fejti ki. A szívben lévő ßβ-receptorok túlnyomórészt β1-receptorok. Ismert, hogy a szívben lévő receptorok 10-50 %-a β2-receptorcsaládhoz tartozik, melyeknek funkciója még nem teljesen tisztázott. A β2-mimetikus hatásokért (ide tartozik a szalbutamol hatása is), legalább is részben az adenil-cikláz stimulációja a felelős, ami az ATP-t [[ciklikus adenozin-momofoszfátmonofoszfát|3',5'-cAMP]] (ciklikus adenozin monofoszfáttá) konvertálja. A megnövekedett 3',5'-cAMP szint következtében a simaizmok, köztük a bronchiális simaizomzat is, ellazulnak. Feltételezhető, hogy a megemelkedett 3',5'-cAMP szint gátolja, főként a histiocytákból, az allergiás mediátorok felszabadulását. A legtöbb kontrollált klinikai vizsgálat azt bizonyította, hogy a szalbutamol erősebben hat a bronchusokra és gyengébben a cardiovascularis rendszerre, mint az izoproterenol. A szalbutamol hatástartama hosszabb, mint az izoproterenolé, mivel a szalbutamolnak nincs szinaptikus re-uptake-ja, és nem metabolizálja a katechol-O-metiltranszferáz (COMT).