„Gotthard von Kettler” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
'''Gotthard von Kettler:''' ([[1517]]. k. [[Vesztfália|Vesztfáliában]] - [[1587]]. [[május 17]]. [[Jelgava|Mitau]], ma [[Jelgava]], [[Lettország]]) Másként ''Gotthárd kúr herceg''. A [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]] utolsó nagymestere, a [[Kurzeme|kúrs]]-[[Zemgale|szemigall]] hercegség alapítója és egyben annak első hercege, a [[Kettler-család|Kettler-ház]] alapítója.
==Élete==
11. sor:
[[Livónia]] elvesztette mind gazdasági mind katonai pozícióját.
Mikor Kettler lett a nagymester a rend a pusztulás szélén állt. [[1558]]-ban [[IV. (Rettegett) Iván]] orosz cár seregei és a [[kaszimovi tatárok]] elözönlötték [[Livónia|Livóniát]] és az [[ergemei csata|ergemei csatában]] súlyos vereséget mértek a lovagokra. Hozzájárult mindehez az is, hogy a korábbi nagymesterek eleinte [[Moszkva|Moszkvához]] próbáltak húzni, akik minden eszközt megragadtak, hogy hatalmukat kiterjesszék a gazdaságilag nagyon fejlett országra, s megszerezzék a [[balti tenger]]i kikötőket. Később a rend [[Lengyelország]]gal kezdte erősíteni a kapcsolatait, ami okot adott az oroszoknak a támadásra. [[Livónia]] amúgy is [[Lengyelország]], [[Svédország]], [[Dánia]], [[Oroszország]] és [[Litvánia]] expanziós ütközőpontjukban feküdt, s már [[1527]] óta
várható volt az összecsapás.
Kettler igyekezett menteni a menthetőt, s a [[dorpat-jurjevi csata|dorpat-jurjevi ütközetben]] megállította az [[Oroszország|orosz]]-[[Tatárok|tatár]] hadakat. A vereséget Iván bojár ellenzéke felhasználta a cár ellen, amin azonban Iván könnyen túltett, s visszatérve elsöpörte az erejüket vesztett lovagokat.
| |||