„Hágár (Biblia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
a Bot: következő módosítása: pt:Agar (Bíblia); kozmetikai változtatások |
||
5. sor:
|képaláírás=Hágár és [[Izmael (Biblia)|Ismáel]] a vadonban<br />[[Karel Dujardin]] festménye, 1662
|születési idő=Vallási alak, a hagyomány szerint Kr. e. 2000 és Kr. e. 1500 között
|szülei=egyiptomi szülők <br /><small>A zsidó [[midrás]] és a [[Korán]] leírása szerint egy fáraó leánya</small>
|férj1=[[Ábrahám (Biblia)|Ábrahám]]
|utód1=[[Izmael (Biblia)|Ismáel]]
13. sor:
}}
'''Hágár''' ([[héber nyelv|héberül]] <big>הָגָר</big> ''Hágár'', jelentése ''idegen, bujdosó''; [[arab nyelv|arabul]] <big>هاجر</big> ''Hádzsar/Hágar'') a [[Héber Biblia]] leírása szerint [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahám]] feleségének, [[Sára (Biblia)|Sárának]] a szolgája volt. Mivel úgy tűnt, hogy Sára terméketlen, ezért ő maga adta a szolgálót Ábrahámnak, hogy utóda születhessen.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_16.htm Teremtés könyve 16. fejezet]</ref> Ebből a kapcsolatból származik az ősatya elsőszülött fia, [[Izmael (Biblia)|Ismáel]], akit az [[arabok|arab népek]] ősatyjának tekintenek.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_25.htm Teremtés könyve 25:12-18]</ref> <br />
Hágár a vallástörténet egyik érdekes alakja, hiszen történetét az ''ábrahámi vallások'', azaz a [[zsidó vallás|judaizmus]], a [[kereszténység]] és az [[iszlám]] is másképpen hangsúlyozza és értelmezi. Mindhárom világvallás ősatyaként tekint Ábrahámra, akiben egyesül a hit és a család szentsége. Ezt az egységet bontja meg Sára és Hágár szembenállása.<ref>{{cite book |last= Trible, Phyllis & Russell, Letty M |title= [http://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives] |year= 2006 |publisher= Westminster John Knox Press |language= angol |id= ISBN
Amikor Ábrahám még atyái szállásterületén megkötötte első szövetségét Istennel, Sára már törvényes felesége volt. Ezért az Isten által neki tett ígéretek, miszerint a magja megsokasodik, és ők lesznek az ígéret földjének, [[Kánaán]]nak az urai, a zsidó és keresztény értelmezés szerint Sárán keresztül teljesülhetnek be. Az [[Ószövetség]]et elfogadó két vallás tehát egyedül Sára magját, [[Izsák (Biblia)|Izsákot]] tekinti az isteni ígéret hordozójának. Ezzel szemben az iszlám úgy vélekedik, hogy az Úr áldása Ábrahám elsőszülött gyermekében, azaz Ismáelben, Hágár fiában él tovább. Ezért az iszlám Hágárt ősanyának, matriarchának tekinti.<!--Jó lenne az 'Urat' kihagyni a témából, mivel tisztán keresztény és jóval későbbi.-->
23. sor:
A Szentírás szerint amikor Hágár megfogant Ábrahám gyermekével, felsőbbrendűnek érezte magát Sárával szemben, aki ezt egyre nehezebben viselte el. Végül Ábrahám jóváhagyásával Sára kiűzte Hágárt a vadonba. Az Úr angyala talált rá a [[Asszíria|Súr]] felé vezető út mentén, és azt mondta neki, hogy térjen vissza Ábrahám táborába és alázkodjon meg Sára előtt, hogy gyermekét békében megszülhesse. Az Úr fiút ígért neki, akit majd Ismáelnek fog nevezni, és utódjait megsokasítja, és Ismáelt erőssé teszi, akit egész háza tisztelni fog.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_16.htm Teremtés könyve 16:7-12]</ref>
Ezek után minden úgy történt, ahogyan azt az Úr megígérte. Hágár valóban fiú gyermeket szült, akit Ismáelnek neveztek el. Tizennégy év telt el, amikor Sára csodálatos módon gyermeket fogant, és megszülte [[izsák (Biblia)|Izsákot]]. Sára úgy vélte, hogy Ismáel kineveti és gúnyolódik az ő gyermekén, ezért újra megkérte Ábrahámot, hogy küldje el Hágárt és gyermekét, hogy azok ne részesedjenek az örökségből. Ábrahám nem akarta elűzni Hágárt és Ismáelt, de az Úr megparancsolta neki, hogy engedelmeskednie kell Sára szavának. Ugyanakkor Ábrahám ígéretet kapott, hogy az Úr Ismáelt is nagy néppé teszi. Így Ábrahám egy kenyeret és egy tömlő vizet adott Hágárnak és fiának, majd elküldte őket táborából. <br />
Hágár tehát újra a sivatagban találta magát, és elhatározta, hogy gyermekével együtt hazatér Egyiptomba. Azonban hamarosan eltévedt [[Beer-Sheva|Beersheba]] környékén, és a vizük is kifogyott. Étlen-szomjan Ismáel nagyon elgyengült, és Hágár letette őt egy bokor árnyékába, ő maga pedig egy kicsit odébb telepedett le, mert nem akarta látni, ahogyan gyermeke kiszenved. Ekkor az Úr angyala jelent meg Hágár előtt, és azt mondta neki, hogy az Úr meghallotta a gyermek zokszavát, ezért segítségére siet, hiszen az a szándéka, hogy Ismáelt nagy nép atyjává tegye. Az [[angyal]] segítségével Hágár rátalált egy kútra, és így megmenekültek a haláltól. Hágár gyermekével együtt Párán pusztájában telepedett le. Itt Ismáelből kiváló íjász vált, és Hágár szülőföldjéről, Egyiptomból szerzett feleséget számára.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_21.htm Teremtés könyve 21. fejezet]</ref>
29. sor:
== Hágár zsidó megközelítése ==
[[
Miután Hágár alakja a zsidó vallás első és egyben az egyik legfontosabb [[pátriárka|pátriárkájának]], [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahámnak]] a történetét szövi át, ezért nem meglepő, hogy személye igencsak nagy jelentőséggel bír a zsidó hagyományokban, a zsidó irodalomban. A [[Héber Biblia]] szövegeihez magyarázatot fűző [[rabbi]]k a [[midrás]]okban, a rabbinikus irodalomban többször is megemlítik Hágár történetét, akinek a személyiségét gyakran ugyancsak ellentmondásosan mutatják be. Többen méltatják Hágár erényeit, vallásosságát és szent jellemét. Mégis a zsidó irodalomban leggyakrabban negatív szereplőként bukkan fel.
38. sor:
==== A Jubileumok Könyve ====
Sára és Hágár története természetesen nemcsak a bibliai [[Ószövetség]]ben jelenik meg, hanem a korabeli [[apokrif iratok]]ban is. Ezek közül a [[Jubileumok könyve]] írja le teljes terjedelmében Ábrahám két feleségének történetét, de ez a leírás több ponton is eltér a bibliai változattól. A héber nyelven íródott könyv a két nő történetének első feléből több részletet is kihagy. A [[Mózes első könyve|Teremtés könyvének]] 16. versében leírtaktól eltérően a Jubileumok könyve nem említi, hogy Hágár és Sára között bármiféle feszültség állt volna fenn, sőt Hágár első sivatagba űzéséről sem esik szó.<ref name="auto_vLjvnC8pTFyOJbtkA9kTaQ">{{cite book |last= Trible, Phyllis & Russell, Letty M |title= [http://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives] |year= 2006 |publisher= Westminster John Knox Press |language= angol |id= ISBN
A bibliai narráció Hágár és Sára történetére a 21. fejezetben tér vissza. Ezt a második részt a Jubileumok könyve már bővebben írja le, több helyen is kiegészítve a Teremtés könyvét. A Jubileumok könyvében például [[Izsák (Biblia)|Izsák]] születése nagy ünnepléssel, kultikus tiszteletadással fonódott össze.<ref>[http://wesley.nnu.edu/biblical_studies/noncanon/ot/pseudo/jubilee.htm Jubileumok könyve 16:13-16]</ref> Az apokrif irat azt is leírja, hogy Sára Izsák születése után is féltékeny volt Hágárra, amit leginkább gyermeke öröksége táplált. Ezért Hágárnak a Jubileumok könyvében is el kell hagynia Ábrahám táborát. A sivatagi bolyongást követően Ismáelnek születik egy gyermeke, akit a könyv ''Nabaióthnak'' nevez.<ref>[http://wesley.nnu.edu/biblical_studies/noncanon/ot/pseudo/jubilee.htm Jubileumok könyve 17:14-15]</ref> Mindent egybevetve az apokrif könyv Sára féltékenységét helyezi előtérbe, és Hágárról minden értelemben kedvező képet alakít ki.
==== A Midrás leírása ====
A zsidó vallás rabbinikus Ószövetség-magyarázata, vagyis a [[Midrás]] a Jubileumok könyvével szemben több történetben is elemzi Hágár és Sára kapcsolatát. Miután a zsidó hit szerint Sára gyermeke, Izsák lett az isteni szövetség örököse, ezért az sem meglepő, hogy ezek a magyarázatok gyakran negatív fényt vetnek Hágárra. A két nő közötti ellentét egyes vélemények szerint már akkor kibontakozott, amikor Hágár Ábrahám felesége lett. Mások szerint csak akkor vált feszültté a feleségek kapcsolata, amikor Ábrahám teherbe ejtette Hágárt. Mindkét esetben Hágár vívta ki Sára ellenszenvét azzal, hogy felsőbbrendűnek érezte magát korábbi úrnőjével szemben. A rabbik tanítása szerint Hágár gyakran kibeszélte Sárát a háta mögött, megemlítve, hogy úrnője biztosan nem olyan isteni, mint ahogyan azt képzeli magáról, hiszen házasságának annyi éve alatt gyermektelen maradt, míg lám, ő azonnal megfogant.<ref name="auto_UtkacMTSqVt+iKjQzlvRZA">Genesis Rabba 45. fejezet</ref> Hágár viselkedése bosszantotta Sárát, és ezért megalázó munkákat bízott rá. Nehéz feladatokat bízott rá, sőt mi több, még ütötte is a szolgálóját.<ref>Genesis Rabba 45:9</ref> Ezekre a megaláztatásokra egyébként maga az Ószövetség is utal.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_16.htm Teremtés könyve 16:6]</ref> Egyes magyarázatok úgy vélték, hogy Sára azért sanyargatta Hágárt, hogy megakadályozza, hogy Ábrahámmal háljon.
[[
A Szentírás szövegeit alapul véve a rabbik úgy vélik, hogy Hágár egy alkalommal elvetélt Sára gonosz pillantásától. Ez pedig azt is jelenti, hogy Ismáel valójában Hágár második gyermeke volt.<ref name="auto_UtkacMTSqVt+iKjQzlvRZA"/> Ezt a megállapítást arra alapozzák, hogy az Ótestamentum szövege szerint Hágár előbb esett teherbe (Ter.16:4<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_16.htm Teremtés könyve 16:4]</ref>), mint ahogyan az Úr angyala megjövendölte volna, hogy gyermeke fog születni (Ter. 16:11<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_16.htm Teremtés könyve 16:11]</ref>). <br />
A bibliai szövegeket tanulmányozó rabbik szerint Hágár bálványokat imádott, miután kiűzték őt Ábrahám táborából. A Teremtés könyve ugyanis azt írja, hogy Hágár ''„eltévedt”'' a sivatagban,<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_21.htm Teremtés könyve 21:14]</ref> vagyis elfordult Ábrahám vallásától. A Midrás szerint az is erre utal, hogy Hágár egyiptomi feleséget választott fia számára, vagyis nyíltan elfordult a judaizmustól. Ismáel feleségét több nagynevű rabbi is ''Khadidzsaánd Fatima'' néven azonosította, vagyis ugyanazzal a névvel, amely [[Mohamed próféta]] első feleségének, illetve lányának is a neve volt.<ref>{{cite book |last= Zunz, Leopold |title= [http://books.google.hu/books?id=ONEXAAAAIAAJ&dq=Zunz+Gottesdienstliche+Vortr%C3%A4ge&printsec=frontcover&source=bl&ots=3vSLfd_I-F&sig=8KtW-y5e4ruclpnWAIRWyFqX0t4&hl=hu&ei=s46bSoTwKYOb_AaYr7nGCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=3#v=onepage&q=&f=false Die gottesdienstlichen Vorträge der Juden] |year= 1832 |publisher= A. Asher |language= német |pages= 288}}</ref><br />
Az ószövetségi történetet követve a Midrás magyarázatai is később a fókuszt Hágárról [[Izmael (Biblia)|Ismáelre]] terelték. Miután Izsák megszületett Sárát aggasztani kezdte Ismáel viselkedése. A Teremtés könyvének 21:9 versében Ismáel kinevette Izsákot, amikor anyjától elválasztották.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_21.htm Teremtés könyve 21:9]</ref> A zsidó vallástudósok ezt úgy értelmezték, hogy Hágár fia Sára emlőin és Izsákon is mosolygott, vagyis szexuálisan erkölcstelen volt. Emellett a Midrás leírja, hogy Ismáel konokul ragaszkodott ahhoz, hogy apja vagyonának kétharmadát örökölje, míg Izsák mindössze egyharmadot kaphatott volna. Ismáel attól sem riadt vissza, hogy nyilait Izsáknak szegezze, azt színlelve, hogy csak játszik. Sára féltette gyermekét, és ezért kérte meg Ábrahámot, hogy küldje el Hágárt és fiát a táborból. Amikor Hágár elindult a sivatagba, Sára gonosz pillantást vetett Ismáelre, aki olyan rosszul lett, hogy az anyjának kellett cipelnie őt a sivatagban, míg az Úr végül megmentette életüket.<ref name="auto_vLjvnC8pTFyOJbtkA9kTaQ"/>
Összegezve a Midrás írásait, a rabbik igyekeztek Sára kegyetlennek tűnő döntését elfogadható indokokra visszavezetni. A fenti történetek a Jubileumok könyvével szemben azt sugallják, hogy Hágár mindössze csak azt kapta, amit megérdemelt. Hágár alakja a zsidó vallásos kommentárokban azonban nem egyöntetűen negatív. Egyes írások méltatják bátorságát, kegyességét és hitének szilárdságát, amely Ábrahám korában kiemelkedő volt.<ref>Genesis Rabba 50. fejezet</ref> Ezt azzal támasztják alá, hogy Hágár nem ijedt meg, amikor az Úr angyalával találkozott, noha több kortársa ezt a halál jeleként értelmezte volna. Ezt igazolja [[Manoah]] ószövetségi története is.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_7_13.htm Bírák könyve 13:22]</ref> Gyakran kiemelik Hágár hűséges természetét, hiszen azután is hű maradt Ábrahámhoz, miután elűzték férje táborából. Éppen ezért több rabbi véli úgy, hogy Ábrahám harmadik felesége, [[Ketúrá]], akit Sára halála után vett feleségül, valójában Hágár. Azok akik ezt az elméletet támogatják, arra hivatkoznak, hogy Sára halála után a Szentírás szerint Ábrahám elindult, hogy megkeresse Ketúrát, noha addig nem ismerhette őt. Többen úgy vélik, hogy a ''Hágár'' név, ami idegent jelent [[héber nyelv|héberül]], mindössze egyfajta beceneve volt Ábrahám második feleségének, és valódi személyneve Ketúrá volt.<ref>Genesis Rabba 61:4</ref> <br />
A rabbik úgy vélekednek, hogy Hágár később visszatért Ábrahám táborába, méghozzá [[Izsák (Biblia)|Izsák]] vezette őt vissza. A Teremtés könyve leírja, hogy Izsák a ''Lakhai Rói forrásaitól'' érkezett vissza apja táborába,<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_24.htm Teremtés könyve 24:62]</ref> arról a helyről, ahol Hágár is megtelepedett.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_16.htm Teremtés könyve 16:14]</ref>
64. sor:
Ennek a metaforának az értelme akkor válik igazán érthetővé, ha megismerjük a korai keresztény egyház történeti hátterét. A kereszténység legelső ismert írói még nem emelik ki az új vallás elkülönülését a judaizmustól. Pál galatákhoz írott levele fel sem merül a korai teológiai művekben, sőt, ezek a munkák egyfajta gyermeki áhítattal közelednek az ''anyavallás'', azaz a [[zsidó vallás]] felé. Az évek múltával azonban a kereszténység egyre jobban elterjedt, egyre erősebb lett, és lassan politikai erővé vált, később össze is fonódott vele. A Krisztus utáni harmadik század közepétől kezdve egyre gyakrabban lehet olvasni Hágár és Sára allegorikus alakjairól. A korai keresztény egyház vezetői arra használták fel Ábrahám és két feleségének történetét, hogy megvédjék saját vallásukat legfőbb riválisaikkal szemben. Sára egyre többször jelent meg a „templom” szimbólumaként, míg Hágár a „[[zsinagóga|zsinagógát]]” jelentette. [[Órigenész|Alexandriai Órigenész]] az elsők között volt, aki az Úr Ábrahámnak tett ígéretét, miszerint leszármazottai olyan sokan lesznek, mint a csillagok (Ter. 15:5<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_15.htm Teremtés könyve 15:5]</ref>), összekötötte a kereszténység növekedésével és felsőbbrendűségével.<ref>[http://www.newadvent.org/fathers/04165.htm [[Órigenész]]: ''Contra Celsum'', (angol nyelven) V. könyv 10. fejezet]</ref> [[Cyprianus]], [[Karthágó]] [[püspök]]e Órigenésszel egyetértve rámutat, hogy a keresztény egyház egyre gyarapodik a nem-zsidók megtérítése által, míg a zsidóság száma egyre csökken.<ref>[http://www.newadvent.org/fathers/050662.htm Cyprianus levelei: 62. levél, 12. bekezdés (angol nyelven)]</ref>
Ugyanezt a nézőpontot több mint egy évszázaddal később [[Aranyszájú Szent János]] is felkarolta. Írásaiban becsmérli azokat a keresztényeket, akik még mindig ragaszkodnak a zsidó rituálék megtartásához. Arra emlékezteti őket, hogy ők immár a „szabad Jeruzsálem” gyermekei, nem pedig a szolgáló Hágár leszármazottai.<ref>[http://www.newadvent.org/fathers/2310.htm [[Aranyszájú Szent János]]: Prédikáció a galatáknak írott levélről]</ref> [[Szent Jeromos]] Sára történetét a keresztény egyház növekedésével állítja párhuzamba, hiszen eredetileg Ábrahám első felesége meddő volt, majd magja megsokasodott. [[Szent Ágoston]] azt írja, hogy Hágár szimbolizálja a földi várost, azaz az emberiség bűneit. Ez a földi város kettős tartalommal rendelkezik, egyrészt a bűnös földi város valójával, másrészt pedig a mennyei város jelenlétével. A város minden egyes lakója automatikusan a földi város részévé is válik, hiszen az emberi természet velejárójával, a bűnnel együtt születünk. Ezzel szemben a mennyei város kapuin csak akkor kaphat az ember bebocsátást, ha megszabadítja emberi természetét a bűnöktől.<ref>{{cite book |last= [[Szent Ágoston]] |title= Isten városáról ''(De civitate Dei)'' |publisher= Kairosz Kiadó |location= Budapest |language= magyar |id= ISBN
Pál tehát Hágárt a [[zsidó vallás|judaizmussal]] azonosította, hiszen maga Hágár szimbolizálta azt a köteléket, amely a zsidóságot a régi törvényekhez, azaz az Ószövetséghez köti. Ebben az értelemben Pál a zsidókat, hitbeli szempontból nem Sára leszármazottainak, hanem Hágár gyermekeinek tekinti. A középkori keresztény királyságokban ez az elmélet vetette meg az alapját a zsidók elnyomásának, hiszen őket egy szolgáló leszármazottainak tekintették.
== Az iszlám ősanyja ==
[[
Az [[iszlám]]ban a [[Korán]]hoz, illetve az [[Ószövetség]]hez fűzött kommentárok, azaz a [[hadísz]]ek egészítik ki a szentírás olykor hiányos történeteit. Az eredetileg ''beszámolót, történetet'' jelentő hadísz ellentétben a midrásokkal vagy a keresztény tanításokkal nem igyekszik elvonatkoztatni az ótestamentumi történetektől, azaz nem teológiai témájú, mindössze kiegészíti és összeköti a hiányos részeket. A hadíszek már [[Mohamed próféta|Mohamed]] halála után egy évszázaddal elterjedtek voltak, és újabb évszázad telt el, mire az iszlám vezető teológusai kiszűrték a nem autentikus írásokat. Azok a hadíszek, amelyek Ábrahámról és családjáról szólnak már Mohamed életében ismertek voltak [[Medina|Medinában]], amely azt jelzi, hogy az iszlámban [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahám]] és vele Hágár is igen fontos szerepet játszik. Hágár nevét egyébként nem említi a Korán, amely több kiemelkedő iszlám vallási alak esetében is megfigyelhető. Hágár muszlim történetének nagy részét tehát a hadíszek gyűjteményéből ismerhetjük meg.<br />
Hágárt az iszlám vallás ősanyaként, mátriárkaként tiszteli. A muszlim hagyományok igaz hitű nőnek tartják, és kiemelik, hogy Hágár [[monoteizmus|egyistenhitű]] volt egy pogány világban. Ő [[Allah]] kiválasztott hírnöke, prófétája és minden arab nép ősanyja. Hágár nagyrabecsülését igazolja az is, ahogyan az [[arab nyelv]]ben igyekeztek megtalálni nevének pontos jelentését. Az egyik felfogás szerint Hágár neve az arab ''hadzsara'' szóból ered, amely azt jelenti, hogy „elválasztva a gonosztól”. Ezzel feltehetőleg szintén Hágár monoteizmusára utaltak. Más források úgy vélik, hogy Hágár neve kapcsolatban áll a ''hidzsara'' szóval, amely [[az iszlám öt oszlopa|az iszlám öt oszlopának]] egyikét, és a [[mekka]]i zarándoklatot jelöli.
80. sor:
| pages = 200
| date = 1999
}}</ref> A prófétákról szóló hadísz, a ''Khiszasz al-Anbijja'' szerint viszont Hágár [[Magreb]] királyának lánya volt, aki [[Szalih]] próféta leszármazottja volt. Hágár apját egy háborúban megölte [[Egyiptom]] uralkodója, ''Dhu l-'arsh'' fáraó<ref>''Dhu l-'arsh'' fáraó feltehetőleg nem volt történelmi személy. Neve annyit tesz, hogy a dicsőséges trónnal rendelkező. Egyes teológusok kételkednek benne, hogy ez valóban a fáraóra és nem magára [[Allah]]ra utal-e. ''Források:'' [http://www.theholybook.org/content/view/9282/4/ The holy book]; [http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/085Q.php Korán 85:15]</ref>, és a hercegnő így került az egyiptomi udvarba rabszolgaként. Évek múltán a fáraó felszabadította Hágárt, hiszen királyi vér csörgedezett az ereiben, és úrnővé tette, aki a fáraó minden vagyona felett rendelkezhetett. Amikor a fáraó átvette Ábrahám vallását, Hágárt Sárának adta, aki továbbadta a szolgálólányt Ábrahámnak. Ebben az értelemben Hágár nevét a ''cha adzsruka'' szavakból származtatják, ami azt jelenti, hogy ''itt a jutalmad''.<ref>{{cite book |last= Leaman |first= Oliver |title= [http://books.google.hu/books?id=isDgI0-0Ip4C&pg=PA236&lpg=PA236&dq=Dhu+l-%27arsh&source=bl&ots=5TsrJNXsFx&sig=nZesOIRGfHJMqCPuHvVMBifakGU&hl=hu&ei=Eo-fSrKCOdWc_Aa3zJz8Cw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2#v=onepage&q=&f=false The Quran: an encyclopedia] |year= 2006 |publisher= Taylor & Francis |language= angol |id= ISBN
Miután Hágár Ábrahám felesége lett hamarosan gyermeket fogant, ami az iszlám hadíszek szerint is fordulópontot jelentett Sára és Hágár kapcsolatában. Amikor [[Izmael (Biblia)|Ismáel]] megszületett, akinek arcából Mohamed dicsőséges fénye áradt, Sára féltékeny lett, és azt követelte Ábrahámtól, hogy űzze el az egyiptomi szolgálót és fiát. Ábrahám azonban meg akarta kímélni elsőszülött gyermekének az életét. Sára arra is megesküdött, hogy addig nem lesz nyugta, amíg kezeit Hágár vérébe nem mártja. Erre Ábrahám átlyukasztotta Hágár fülcimpáit, és a kibuggyanó vért Sára kezeire folyatta, hogy baj nélkül beváltsa Sára esküjét. Az iszlám hagyományok szerint ettől kezdve hordanak a nők fülbevalót.<ref name="auto_/SfXr9lc/KYUi7phlW2tOg">[http://www.jewishencyclopedia.com/view.jsp?artid=53&letter=H Jewish Encyclopedia: Hagar in Arabic literature]</ref>
102. sor:
| pages = 218
| date = 1998
}}</ref><br /> Ebben a történetben tehát Ábrahám nem űzi el táborából Hágárt, mint ahogyan azt a zsidó hagyományok mondják, hanem inkább egy másik helyre telepíti őt az Úr akaratának megfelelően. A hadíszek mindössze egyetlen részletben térnek el egymástól, nevezetesen Ismáel születésének az idejében. A fent leírt történet egybecseng a midrások hagyományával, miszerint Ismáel körülbelül 13 éves volt, amikor elhagyta apja táborát. Egyes források szerint amikor Gábriel vezetésével megérkeztek Fárán pusztájába, Ismáel még csak csecsemő volt.<ref name="auto_UFtzdP29aV3LHYXDJJqJ3Q"/> Más hagyományok pedig úgy tudják, hogy Ismáel már az új földön született, Mekka közelében.<ref name="auto_NabUIBnwxIL91ygIR7tKxg">[http://www.magyariszlam.hu/durics.htm Durich Husszein Hilmi, budai főmufti: Vallástörténeti tükör, 1935]</ref>
Miután Ábrahám elment, minden változat kiemeli, hogy Hágár hamarosan kifogyott készleteiből. Víz nélkül Ismáel is szomjazott, és Hágár kétségbeesve kutatott forrás után a sivatagban. Letette haldokló gyermekét egy fa alá, hogy könnyebben bejárhassa a vidéket. Ezután megmászta a vidék két hegyét, a [[Szafa és Marva|Szafát és a Marvát]] víz után kutatva. Összesen hétszer tette meg a két hegy csúcsa közötti utat, amikor Gábriel megjelent előtte, és biztosította őt, hogy az Úr meghallgatta imáit. Azzal botjával (más források szerint szárnyával<ref>{{cite book |last= Trible, Phyllis & Russell, Letty M. |title= [http://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives] |year= 2006 |publisher= Westminster John Knox Press |language= angol |id= ISBN
Egy másik leírás szerint Hágár a Marva hegy lábánál hagyta újszülött gyermekét, és a Szafához igyekezett vízért. Aggodalmában minduntalan visszatért gyermekéhez a Szafáról. Ezt hétszer ismételte meg, és amikor hetedjére visszatért gyermekéhez, az Úr egy forrást fakasztott Ismáel mellett. A forrás olyan bő vizű volt, hogy Hágár később gátat emeltetett fölé, majd letelepedett a kút mellett. Ezzel alapították meg Mekka városát.<ref name="auto_NabUIBnwxIL91ygIR7tKxg"/> A kutat mind a mai napig [[Zamzam kút]]nak nevezik, ugyanis a legenda szerint amikor Hágár meglátta a gyermeke mellett feltörő forrást, így kiáltott: ''Zam! Zam!'', vagyis ''Állj! Állj!''<ref>[http://erdekessegek.hu/index7_10.htm Érdekességek.hu: Mekka]</ref>
=== Ismáel feláldozása ===
[[
Az iszlám tanítása szerint Ábrahám minden hónapban meglátogatta Hágárt és Ismáelt a Zamzam kút mellett. Amikor Ismáel 13 éves volt, az Úr álmot küldött Ábrahámra, és megparancsolta neki, hogy váltsa be ígéretét, és áldozza fel gyermekét. Ábrahám háromszor álmodott a ''kurbánról'', vagyis a fia feláldozásáról, mire meggyőződött arról, hogy az valóban az Úr akarata. Felkerekedett hát, és elment Hágárhoz. Megparancsolta feleségének, hogy fürdesse meg Ismáelt és öltöztesse fel ünneplő köntösbe. Miután magára hagyták Hágárt, maga a [[Sátán]] kísértette meg az aggódó anyát. A Sátán megkérdezte Hágárt, hogy tudja-e, hogy Ábrahám elment [[Mina (Szaúd-Arábia)|Mina pusztájába]] gyermekükkel. Hágár azt felelte, hogy tudja: Ismáel segít az apjának fát vágni. Ekkor a Sátán elmondta neki, hogy Ábrahám nem fát vágni vitte el Ismáelt a pusztába, hanem azért, hogy megölje. „Az meg hogy lehet,” kérdezte Hágár, „hiszen ugyanúgy szereti őt, mint én!” A Sátán erre azt válaszolta, hogy Ábrahám úgy véli, hogy az Úr parancsára cselekszik, mire Hágár azt felelte, hogy amennyiben valóban [[Allah]] parancsa volt Ismáel feláldozása, akkor hagyni kell Ábrahámot, hadd váltsa be az Úr parancsát. <br />
Amikor Ábrahám kiért a pusztába, elmesélte fiának, hogy mire készül. Maga Ismáel is azt mondta, hogy ha apja áldozatul ígérte őt az Istennek, akkor belenyugszik sorsába. Ábrahám egy sziklához kötözte Ismáelt, és amint felemelte kését, hogy gyermeke vérét ontsa, megjelent Gábriel arkangyal, és megállította Ábrahám kését. Az angyal elmondta, hogy az Úr próbára tette Ábrahám hitét, amely igencsak erősnek bizonyult, így hát megáldja őt, és gyermekét is. Ábrahám egy bárányt áldozott fel gyermeke helyett, és évek múltán, amikor Ismáel férfivá cseperedett, az áldozat helyén építették fel a [[Kába szentély]]t, ott, ahol ma is áll.
117. sor:
== Hágár a művészetben ==
[[
Mivel [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahám]] és két feleségének története nagyon fontos szerepet játszott az ábrahámi vallások szétválásában, ezért nem csoda, hogy szerepük a művészetekben is kiemelkedő. Ez pedig felettébb igaz Hágárra, akinek a szerepe a nyugati művészetben korról korra változott. Nagy általánosságban elmondható, hogy elsősorban a [[kereszténység|keresztény]] hagyományok nyomán Hágár a kivetettek, az elutasítottak, a szolgálók szerepében tűnik fel. Ez a szerep azonban gyakran mosódott össze az együttérzés és a szánalom motívumaival.
=== Festészet és szobrászat ===
Hágár történetét a [[festészet]] általában három nagy témakörben dolgozza fel. A bibliai sorrendet követve ezek közül az első Hágár bemutatásának a jelenete, amelyben a legjelentősebb mű [[Adriaen van der Werff]] [[1699]]-ben készült festménye, a ''Sára bemutatja Hágárt Ábrahámnak''. A [[Hollandia|holland]] festő a rá jellemző stílusban erotikus tartalommal tölti meg a jelenetet. Hágárt félmeztelenül, alázatos pozícióban állítja a kompozíció középpontjába. Érdekes, hogy a kép Ábrahámot és Hágárt szépnek ábrázolja, míg [[Sára (Biblia)|Sárát]] öregnek.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g">[http://www.bible-art.info/Hagar.htm Bible Art: Hagar]</ref><br />
[[
A második témakör Hágár kiűzetésével foglalkozik. A megalázott anya elbocsátásának témájában született a legtöbb kép. Az Ószövetség leírása szerint Ábrahám kétszer küldte el házától Hágárt: először akkor, amikor megfogant; másodjára pedig akkor, amikor [[izmael (Biblia)|Ismáel]] már tizenéves gyermek volt. Mindezen festmények közül a legismertebb [[peter Paul Rubens|Rubens]] alkotása, aki [[1615]] és [[1617]] között alkotta meg a ''Hágár elhagyja Ábrahám otthonát'' című művét, amelyet jelenleg az [[Ermitázs]]ban őriznek. Rubens igyekezett a két szembenálló nő érzelmeit megfesteni: Sára tekintete hordozza a gyilkos féltékenységet, míg Hágár arca békülékenységet, meghökkentséget ábrázol. A festő a vörösek árnyalatával is igyekezett kifejezni a két nő közötti feszültséget, hiszen Sára gazdag, nehéz és sötétebb vörös anyagú ruhát visel, kifejezve ezzel felsőbbrendűségét, míg Hágár egy egyszerűbb, piros ruhát. Az anyagiaktól elvonatkoztatva azonban az is megfigyelhető, hogy Hágár alakja hordozza magában a fiatalos hévet, azt a nőt, akit valóban szeretni lehet. Ezt fejezi ki élénk ruhája, fiatalos arca és az is, hogy terhes. Ez utóbbi egyúttal azt is tudatja velünk, hogy Rubens ezt a képet Hágár első száműzetéséről festette. A képen Ábrahám a háttérbe húzódik, jelezve bizonytalanságát illetve azt, hogy Hágár száműzése kényszeredett döntés volt számára.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g"/> Ugyanezt a jelenetet más hangulatban festette meg egy évszázaddal később, [[1719]]-ben [[Giovanni Battista Tiepolo]] ''Hágár kiűzése'' című festményén. A sötét árnyalatokkal megfestett jelentben Ábrahám játssza a főszerepet, és Sára a háttérben marad. Hágár férje előtt a földre borulva könyörög kegyelemért, de Ábrahám hajthatatlan.<br />
[[
Hágár második kiűzetéséről készült [[Lucas van Leyden]] [[rézmetszet]]e [[1516]]-ban, amelyen immár Ismáel is megjelenik. A metszet érdekessége az, hogy a képen nemcsak Hágár és gyermeke arcán jelenik meg a szomorú könyörgés, hanem Ábrahám tekintetében is a kimerült bánat fedezhető fel.
[[
[[Pieter Lastman]] [[1612]]-ben elkészült festménye, a ''Hágár búcsúja'' családias hangulatot áraszt: a gazdagon öltözött Ábrahám mintegy áldásként helyezi rá Ismáel fejére a kezét. Ugyanezt a jelenetet dolgozta fel Jan Victors is ''Kiűzött Hágár'' című művével, illetve [[Guercino]] az [[1657]]-ben megfestett ''Ábrahám elküldi Hágárt és Ismáelt'' c. képén. A történet megragadta a híres tájképfestő, [[Claude Lorrain]] fantáziáját is. Az [[1668]]-ból való ''Ábrahám kiűzi Hágárt és Ismáelt'' című képének érdekessége éppen abban rejlik, hogy a három alak eltörpül a természetben. A képen szinte teljesen elrejtve jelenik meg Sára, aki a búcsúzás jelenetét a hatalmas, antik épület erkélyéről nézi végig.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g"/> Johann Conrad Seekatz [[1765]]-ben befejezett ''Hágár kiutasítása'' című képe, és Giovanni Benedetto Castiglione [[1649]]-es ''Hágár kiutasítása'' c. festménye is ehhez a témához tartozik.
[[
A harmadik megjelenített témakör Hágár sivatagbeli bolyongásait öleli fel. Ebben a témában szintén több munka született, amelyek többsége az [[angyal]] megjelenését ábrázolja. Ennek legkorábbi példája [[Andrea Sacchi]] [[1630]]-ban befejezett ''Hágár és Ismáel a sivatagban'' c. műve. Ezt a jelenetet festette meg többek között [[Giovanni Lanfranco]], Guercino, Gerbrand van den Eeckhout, [[Carel Fabritius]], [[Karel Dujardin]], Nicolas Colombel, [[Gustave Doré]], Marcantonio Franceschini, Giovanni Battista Tiepolo, Charles Lock Eastlake, James Eckford Lauder és [[Jean-Baptiste Camille Corot]].
[[
Ebben a témában két jelentős alkotó festményét érdemes kiemelni. Az egyik [[Nicolas Poussin]] ''Hágár és az angyal'' című festménye [[1660]]-ból, amely ismét a természetet, a tájat helyezi előtérbe. A képen az eltévedt Hágár a fölötte megjelenő angyal utasításait igyekszik kitalálni és követni. Az isteni hírnök a meredek sziklák és a tornyosuló fekete fellegek felől a napfény felé irányítja Ábrahám elűzött feleségét.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g"/> A másik mű [[Marc Chagall]] ''Hágár a sivatagban'' című képe [[1960]]-ból. Ez a [[kőnyomat]] magán viseli a [[20. század]]i [[szürrealizmus]] nyomait, amely érdekesen ötvöződik az ókori, bibliai témával. A képen Hágár magához öleli a gyermek Ismáelt. Mind az alakok pozíciója, mind azok arckifejezése bánatot, szorongást és keserűséget fejez ki. Ezzel áll ellentétben az angyal közelsége, amely a remény elérhetőségét, a karnyújtásnyira lévő segítséget szimbolizálja. Hágár Chagall számára az [[Úr]] mindenhatóságát, állandó jelenlétét és segítségét rejti magában.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g"/>
[[
A [[szobrászat]] területén Hágárról két említésre méltó műalkotás készült. Az egyik [[Edmonia Lewis]] alkotása, aki az első világszínvonalon elismert afro-amerikai szobrász volt. A ''Hágár'' című szobrot a művész [[1875]]-ben készítette el fehér márványból. Hágár imára kulcsolja kezeit, és enyhén az ég felé emeli tekintetét. Ebben az értelemben Lewis Hágárt az [[afrika]]i anya megszemélyesítéseként ábrázolja, aki a kontinens nőinek kihasználtságát is magában hordozza. Emellett Hágár ábrázolása feltehetőleg a reményt is kifejezte a [[katolicizmus|katolikus]] művész számára.<ref>[http://nmaahc.si.edu/section/collections/view/94 Smithsonian National Museum of African American History and Culture]</ref><ref>A szoborról kép látható a következő oldalon: [http://negroartist.com/negro%20artist/edmonia%20lewis/pages/Edmonia%20Lewis_%20Hagar%20in%20the%20Wilderness_%201875_jpg.htm Negroartist.com]</ref> A másik szobrot George Segal készítette [[1987]]-ben ''Búcsú Ismáeltől'' címmel. A szoborcsoport középpontjában Ábrahám öleli meg elsőszülött fiát, mégis a figyelmet Hágár elforduló alakja ragadja meg. A búcsú jelenetétől elzárkózó Hágár arckifejezése és testtartása is nagyszerűen fejezi ki az elkerülhetetlen csalódást és fájdalmat.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g"/>
=== Irodalom ===
[[
Hágár alakja több irodalmi műben is megjelenik, és a [[magyar irodalom]]ban is többször előfordul. [[Ady Endre]] ''A Hágár oltára'' című versében Ábrahám feleségét a nőkkel, az asszonyokkal és a szerelemmel azonosítja.<ref>A vers a következő oldalon olvasható: [http://hu.wikisource.org/wiki/A_H%C3%A1g%C3%A1r_olt%C3%A1ra Wikisource: A Hágár oltára]</ref> A Szeretném, ha szeretnének kötetben megjelent vers tulajdonképpen egyfajta naplóversnek is tekinthető, ugyanis a vers egyes darabjai szerelmi önéletírásként jelennek meg.<ref>[http://epika.web.elte.hu/doktor/publ_borbasa.html Borbás Andrea: Napló és önéletrajz az Ady életműben]</ref> A vers Ady ellentétekre épülő, sokrétű hangulatvilágát is kifejezi, amelyben a könyörgés és a visszataszítás, valamint a hibák gőgös felvállalása is megjelenik.<ref>[http://kvt99.lib.uni-miskolc.hu:8080/servlet/eleMEK.server.fs.DocReader?id=55&file=05_busku_anita.pdf Busku Anita Andrea: A csók-motívum Ady Endre költészetében]</ref> Mindemellett a bibliai Hágár alakja mindössze árny marad a versben, hiszen az egyiptomi rabszolgát itt kizárólag a nőkkel és a szerelemmel azonosítja a költő.<br />
[[Jókai Mór]] ''Aki a szívét a homlokán hordja'' című kisregényében is többször előfordul Hágár neve. Az elbeszélés a [[szíria]]i kormányzó fiáról, Edrisz bégről szól, aki azt a tanácsot kapja egy bölcstől, hogy halott szívét a mekkai zarándoklat fogja újjáéleszteni. Az arab világban játszódó regényben elsőként a 2. fejezetben merül fel Hágár neve.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai2.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 2. fejezet]</ref> Itt Tefik bej, Edrisz apja és a Szuk-eltnin-i próféta beszélgetnek. Amikor a kormányzó elmeséli a prófétának, hogy gyermeke már huszonöt éves, de mégsem érdekli egy lány sem, a bölcs azzal próbálja nyugtatni a bejt, hogy Ábrahám is hatvan évesen vette nőül Sárát. Erre a bej azzal vágott vissza, hogy közben ott volt neki Hágár is! Másodjára a 4. fejezetben fordul elő Hágár neve, amikor Edrisz már [[Mekka|Mekkában]] jár, és Hágár szenvedéseit felidézve hétszer jár a Szafa és a Marva között.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai4.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 4. fejezet]</ref><br />
A kortárs magyar irodalomban is találkozhatunk a bibliai Hágárral. Schein Gábor [[2005]]-ben kiadott művében Ábrahám történetét meséli el gyermekeknek szóló formában. Az ''Isten nevetett'' c. füzet tulajdonképpen a bibliai történetet ismerteti.<ref>[http://www.litera.hu/irodalom/schein-gabor-isten-nevetett Schein Gábor: Isten nevetett, Litera.hu]</ref> [[Spiró György]] ''Fogság'' című regényének egyik hősnőjét szintén Hágárnak hívják. A [[Néró]] császár idején játszódó történet szereplőjének azonban nincs köze bibliai névrokonához. Hágár korábban [[1847]]-ben jelent meg az Őrangyal c. folyóiratban [[Császár Ferenc]] ''Hágár'' című [[ballada|balladájában]],<ref>[{{MEK|01300/01385/html/staud2.htm}} Staud Géza: Orientalizmus a magyar romantikában, IV. fejezet]</ref> illetve a két világháború között Lázár István ''Hágár napkeleti története'' című elbeszélésében.<ref>[http://www.regikonyvek.hu/book.php?id=2771 Régikönyvek.hu]</ref> [[1940]]-ben pedig megszületett Dánielné Lengyel Laura színműve: ''Hágár a pusztában'' címmel.<ref>[{{MEK|00300/00355/html/ABC03014/03071.htm}} Magyar életrajzi lexikon: Dánielné Lengyel Laura]</ref>
A világirodalomban [[William Shakespeare]] ''Velencei kalmár'' című színműve tartalmaz Hágárra vonatkozó sorokat. Egészen pontosan a II. felvonás 4. jelenetének 40. sorában Shylock teszi fel a kérdést: „Mit szól az a bolond Hágárnak fia, ha?”<ref name="dict">Jeffrey, David L., ''A Dictionary of Biblical Tradition in English Literature'', Wm. B. Eerdmans Publishing, 1992, p. 326 ISBN
[[Samuel Taylor Coleridge]] drámai költeményében, a ''Zápolyában'' Hágár a hagyományos keresztény felfogás szerint jelenik meg, hiszen ő jeleníti meg a kivetettek anyja alakját, hiszen a dráma hősnőjét azzal vigasztalják, hogy ő nem Hágár leszármazottja, vagyis örököse lesz a trónon.
== Hágár politikai jelentősége ==
=== Izrael ===
Hágár kiűzetése, és ebből fakadóan az [[Ószövetség]]re épülő isteni törvények és jogok mind a mai napig élénk vitát váltanak ki [[Izrael]] térségében. Az utóbbi években a modern zsidó állam Hágár történetét egyre inkább a [[palesztin kivonulás, 1948|palesztin kivonulással]] kapcsolja össze, amely annak köszönhető, hogy az utóbbi évtizedben egyre több izraeli író és művész is ezt sugallta műveiben.<ref>A [http://www.readingislam.com/servlet/Satellite?c=Article_C&cid=1203758992200&pagename=Zone-English-Discover_Islam%2FDIELayout Reading Islam] magyarázata muszlim szempontból.</ref><ref>A [http://www.seekingtruth.co.uk/palestinian_problem.htm Seeking truth.com] bibliai szempontból igyekszik pártatlan magyarázatot adni.</ref><br />
A '70-es évektől kezdve vált jellemzővé Izraelben, hogy a szülők politikai nézetüknek hangot adva választották gyermeküknek a Hágár nevet. Az egyre szaporodó névadás leginkább a baloldali szimpatizánsok körében vált népszerűvé, akik rendszerint a palesztinokkal és az arab világgal való kibékülés támogatói. Ezt a magatartást természetesen sokan ellenzik, főleg a nacionalisták és az ortodox zsidók. Ez a különös ''mozgalom'' mind a mai napig szerepet játszik Izrael politikai életében, hiszen [[2000]]-ben jelent meg először a ''Hágár: Tanulmányok kultúráról, politikáról és identitásról'' című folyóirat, amelynek céljai megegyeznek a fent említett szülők céljaival.<ref>[http://hsf.bgu.ac.il/hagar/issues/1_1_2000/1120001.aspx Oren Yiftachel: ''Launching Hagar: Marginality, Beer-Sheva, Critique'']</ref><br />
Az izraeli [[Nők feketében]] nevű mozgalom nem hivatalosan átnevezte a [[jeruzsálem]]i Párizs teret Hágár térre. A háború-ellenes mozgalom Hagar Roublev, a neves izraeli feminista és békeaktivista tiszteletére nevezte át a teret, így ennek a térnek nincsen köze a bibliai Hágárhoz. Mindemellett szerencsés a névválasztás, hiszen Hágár alakja a két nép és a két vallás közti híd szerepét tölti be az izraeli közéletben. A mozgalom immár [[1988]] óta minden pénteken a Hágár téren tart virrasztást a háborúk beszüntetése érdekében.<ref>[http://www.thepeoplesvoice.org/TPV3/Voices.php/2008/11/29/even-the-trees-are-suffering-in-palestin Luisa Morgantini: Even the trees are suffering in Palestine], The People's Voice, 2008. november 29.</ref>
=== Hágár az afroamerikai kultúrában ===
Érdekes összeköttetés alakult ki az [[Egyesült Államok]] területén élő fekete közösségek és Hágár között. Leginkább a fekete bőrű [[feminizmus|feministák]] hangoztatják, hogy Hágárnak tulajdonképpen ugyanolyan sors jutott, mint a történelmi amerikai fekete rabszolgáknak. Wilma Bailey egy cikkjében úgy utal rá, mint szolgálóra, rabszolgára. Úgy tekint Hágárra, mint a hatalom, a képesség, az erő és a mozgatóerő modelljére. A cikk amellett érvel, hogy Sára és Hágár kapcsolata a mintapéldája az etnikai előítéleteknek, amelyeket csak súlyosbít a gazdasági és szociális kihasználás.<ref>Wilma Ann Bailey: [http://findarticles.com/p/articles/mi_qa4044/is_200201/ai_n9026537/ Black and Jewish people consider Hagar; Encounter; 2002 tele]</ref><br />
Delores S. Williams nőjogi teológus szerint az afroamerikai közösség Hágár történetét teljes mértékben magára vette. Hágár a Biblián keresztül nők generációinak sorához szólt, és a mélyen vallásos fekete közösségben termékeny táptalajra talált. Ő és Ismáel együtt, mint egy család, sok amerikai fekete család modelljét testesíti meg, amelyben a nő illetve az anya gyakran egyedül próbálja összetartani a családot a szegénység és a társadalmi előítéletek ellenére. Az Ószövetségben Hágár, mint a valóságban sok fekete nő is, nekiindul a széles világnak, hogy biztosítsa megélhetését saját és gyermeke számára, mindössze Istent maga mellett tudva. Éppen ezért Hágár alakja azt a gondolatot közvetítheti, hogy a túlélés a legmostohább körülmények között is lehetséges.<ref>Susanne Scholz: [http://www.lectio.unibe.ch/04_1/Scholz.Enslaved.htm Gender, Class, and Androcentric Compliance in the Rapes of Enslaved Women in the Hebrew Bible]</ref>
164. sor:
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=1552 National Geographic]
* [http://www.jewishencyclopedia.com/view.jsp?artid=53&letter=H Jewish Encyclopedia: Hagar]
* Trible, Phyllis & Russell, Letty M.: ''[http://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives]'', Westminster John Knox Press, 2006, ISBN
* Leaman, Oliver: ''[http://books.google.hu/books?id=isDgI0-0Ip4C&pg=PA236&lpg=PA236&dq=Dhu+l-%27arsh&source=bl&ots=5TsrJNXsFx&sig=nZesOIRGfHJMqCPuHvVMBifakGU&hl=hu&ei=Eo-fSrKCOdWc_Aa3zJz8Cw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2#v=onepage&q=&f=false The Quran: an encyclopedia]'', Taylor & Francis, 2006, ISBN
* Durich Husszein Hilmi: ''[http://www.magyariszlam.hu/durics.htm Vallástörténeti tükör]'', Pallas Irod. és Nyomdai Rt., 1935
193. sor:
[[no:Hagar]]
[[pl:Hagar (postać biblijna)]]
[[pt:Agar (
[[ro:Hagar]]
[[ru:Агарь]]
| |||