Wikipédia

„Lvivi terület” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
botok
220 074 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: zh-min-nan:Lviv séng
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
{{Ukrán terület infobox
| ukrán név = Львівська область
| magyar név = Lvivi terület
| kép =
| képaláírás =
| címer = Coat of Arms of Lviv Oblast.png
| zászló = Flag of Lviv Oblast.png
| székhely = [[Lviv]]
| járások száma = 20 járás, 9 járási jogú város
| települések száma = 43 város, 35 városi jellegű település, 1849 falu
| alapítás éve = [[1939]]. [[december 4.]]
| alapítás éve forrás =
| rendszám = BC, 14 (régi)
| terület = 21 833
| népsűrűség = 118
| térkép = Map of Ukraine political simple Oblast Lemberg.png
| térképaláírás =
}}
 
'''Lvivi terület''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''(Львівська область),'' [Lvivszka oblaszty], a közhasználatbanköznapi szóhasználatban gyakran '''Lvivscsina'Львівщина'' ''(Львівщина[Lvivscsina])'' – közigazgatási egység [[Ukrajna]] nyugati részén, székhelye [[Lviv]]. Területe 21,8 ezer km², népessége 2,626 millió fő ([[2001]]-es népszámlálás). Legnagyobb része a történelmi [[Galícia]] területére esik, északi részén egy kis terület egykor ''[[Volhínia'']] része volt. Nyugaton [[Lengyelország]]gal (a Kárpátaljai és Lublini vajdasággal), keleten az [[Ivano-Frankivszki terület|Ivano-Frankivszki]] és a [[Ternopili terület]]tel, északon a [[Volinyi terület]]tel, délen [[Kárpátalja|Kárpátaljával]] határos.
 
== Természetföldrajz ==
[[Fájl:LvivOblast3.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép az [[Uzsoki-hágónálhágó]]nál]]
A terület déli része az Északkeleti-Kárpátok külső, erdős, flisvonulataihoz tartozik. A Kárpátok 1100–1200 m magas főgerince alkotja a határt [[Kárpátalja|Kárpátaljával]], melyen az ''[[Uzsoki-hágó'']] (889 m), és ''Vereckei-hágó'' (839 m) nyújt átkelési lehetőséget. A főgerinccel párhuzamosan húzódnak a ''[[Külső-Beszkidek'']] vonulatai, melynek legérintetlenebb része, a ''Szkolei-Beszkidek'', ahol nemzeti parkot is kialakítottak. Legmagasabb pontja a ''[[Magura'']] (1362 m), az [[Ivano-Frankivszki terület]] határán.
 
A Lvivi terület központja és legsűrűbben lakott része a [[Dnyeszter]] medencéje (''(Prikarpattja)''), melyet a [[Lengyel-középhegységhezközéphegység]]hez csatlakozó ''Roztoccsja'' (390 m) és a ''Holohori'' (''Kamula'', 471 m) dombvonulata zár le északról. A hordalékkúpokkal feltöltött, enyhén hullámos medencében húzódik a szinte észrevehetetlen határ a [[Fekete-tenger]] és a [[Balti-tenger]] vízgyűjtője (a Sandomierzi-alföld) között. A terület északi része az erdőövezethez tartozó ''Kis-Polisszja'' (a [[Nyugati-Bug]] felső medencéje).▼
 
▲A Lvivi terület központja és legsűrűbben lakott része a [[Dnyeszter]] medencéje ''(Prikarpattja)'', melyet a Lengyel-középhegységhez csatlakozó ''Roztoccsja'' (390 m) és a ''Holohori'' (''Kamula'', 471 m) dombvonulata zár le északról. A hordalékkúpokkal feltöltött, enyhén hullámos medencében húzódik a szinte észrevehetetlen határ a [[Fekete-tenger]] és a [[Balti-tenger]] vízgyűjtője (a Sandomierzi-alföld) között. A terület északi része az erdőövezethez tartozó ''Kis-Polisszja'' (a [[Nyugati-Bug]] felső medencéje).
Déli része egészében a [[Dnyeszter]] vízgyűjtő területéhez tartozik, míg északi része a [[Nyugati-Bug]] és a [[Sztir]] vízrendszeréhez tartozik.
 
[[Fájl:Dnester Rozvadiv.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A Dnyeszter Mikolajiv környékén]]
 
Az évi csapadékmennyiség a Kárpátok legmagasabb részein eléri a 900 mm-t, ez Lviv környékén 700 mm-re, északon 600-ra csökken. A vegetációs periódus 190-210 nap között változik. Lviv januári középhőmérséklete – 4,1 °C, júliusi 18,3 °C. Területének 26%-át borítja erdő, a Kárpátokban főként bükkösök és tölgyesek, északon megjelennek a fenyvesek is.
 
=== Természetvédelem ===
[[Fájl:LvivOblast4.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép a Külső-Beszkidekben (Turkai járás)]]
A Lvivi területen 2 nemzeti park található:
* ''Javorivi Nemzeti Park''
38 ⟶ 41 sor:
 
== Történelem ==
A mai Lvivi terület teljes területe [[1772]]-[[1918]] között az Osztrák Birodalom (majd 1867 után az ''Osztrák-Magyar-[[Osztrák–Magyar Monarchia'']]) része volt. 1918-ban a kikiáltották a [[Nyugat-ukrán NépköztársaságotNépköztársaság]]ot, de hamarosan elfoglalták a lengyelek. 1920-1939 között teljes területe [[Lengyelország]]hoz tartozott (a ''Lwówi'', a ''Stanisławówi'' és a ''Tarnopóli vajdaság''hoz). 1939 szeptemberében az [[Ukrán SZSZK]]-hoz csatolták, majd [[1939]]. [[december 4.|december 4-én]] létrehozták a Lvovi és a Drogobicsi területet. Ekkor területe 11,1 ezer km² volt.
 
A lengyel lakosság nagy részét lakosságcsere formájában kitelepítették (lengyelországi ukránok érkeztek helyükre). Az ''Ukrán Felkelő Hadsereg'' (UPA) nacionalista felkelői egészen az 1950-es évek elejéig harcoltak a szovjethatalom ellen. [[1959]]-ben alakult ki mai területe, amikor a Drohobicsi terület teljes egészét hozzácsatolták.
 
* Lásd még: [[Galícia]]
 
== Gazdaság ==
=== Bányászat ===
[[Fájl:Boryslav1.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Kőolajbányászat Boriszlavban]]
A Kárpátok lábánál levő medencékben már a 19. században megkezdődött a ''kőolajkitermelés'', mely a századfordulóra világviszonylatban is számottevő volt ([[Boriszlav]] környékén volt a termelés központja). A készletek az [[1940-es évekreévek]]re lecsökkentek, bár a háború után egy ideig nőtt a kitermelés (új lelőhelyek feltárásával). Napjainkban már csak helyi jelentősége van (Boriszlav, Sztarij Szambir).
 
A ''földgázkitermelés'' [[1929]]-ben lendült fel [[Dasava]] lelőhelyeinek feltárásával. Ma ezen kívül Rudkinál és a Zaluzsanszke lelőhelyen folyik kitermelés. Dasavát az 1950-es években földgázvezetékkel kötötték össze [[Kijev]]vel.
Országosan is számottevőek Rozgyil környékének ''kénlelőhelyei'', de Javoriv, és Nyemiriv környékén is folyik kénkitermelés. Rava-Ruszkánál ''grafit''ot, Boriszlavnál ''ozokerit''ot termelnek ki, [[Sztebnik]] ''kálisó''készleteiről nevezetes. [[Cservonohrad]] környékén, a Volhíniai-szénmedencében ''szénbányászat'' folyik.▼
 
A Kárpátok híres ''ásványvíz''forrásai közül a Lvivi területre a [[truszkavec]]i és a [[morsin]]i lelőhelyek esnek. [[Szhidnicja]], [[Velikij Ljubiny]] és Boriszlav (Naftuszja) egyaránt híresek ásványvizeikről, Truszkavec országosan ismert gyógyfürdő.▼
▲Országosan is számottevőek Rozgyil környékének ''kénlelőhelyei''[[kén]]lelőhelyei, de Javoriv, és Nyemiriv környékén is folyik kénkitermelés. Rava-Ruszkánál ''[[grafit'']]ot, Boriszlavnál ''[[ozokerit'']]ot termelnek ki, [[Sztebnik]] ''kálisó''készleteiről nevezetes. [[Cservonohrad]] környékén, a Volhíniai-szénmedencében ''szénbányászat'' folyik.
▲A Kárpátok híres ''[[ásványvíz'']]forrásai közül a Lvivi területre a [[truszkavec]]i és a [[morsin]]i lelőhelyek esnek. [[Szhidnicja]], [[Velikij Ljubiny]] és Boriszlav (Naftuszja) egyaránt híresek ásványvizeikről, Truszkavec országosan ismert gyógyfürdő.
 
=== Mezőgazdaság ===
[[Fájl:LvivOblast1.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép a terület északi részén, háttérben a dobrotviri hőerőművel]]
Legfontosabb a szántóföldi mezőgazdálkodás. Már a szovjet időszakban is jelentős volt a háztáji gazdaságok részesedése a termelésből, a rendszerváltás után a legtöbb kolhozt és szovhozt megszüntették és a hagyományos kisméretű gazdaságok váltak ismét uralkodóvá. Jelentős a cukorrépa, az őszi búza és a kukorica termesztése. Burgonyát főként északi járásaiban termelnek. Az egész területen fontos a szarvasmarha- és a disznótartás, a hegyvidéken főként juhot és szarvasmarhát legeltetnek. Az erdőgazdálkodás a Kárpátokon kívül a [[Radehivi járás]]ban is számottevő.
 
=== Ipar ===
[[Fájl:Lviv-LAZ.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A LAZ autógyár Lvivben a terület legnagyobb ipari üzeme]]
A Lvivi területen 2 hőerőmű ([[Dobrotvir]], Lviv) termel áramot. Fűtőanyagiparát Drohobics és Boriszlav kőolajfeldolgozása, Cservonohrad széndúsítása képviseli. Áthalad területén (Brodi-Rozgyil-Sztrij vonalán) a Barátság-kőolajvezeték. 3 gázvezeték (Dasava-Kijev, Dasava-[[Kobrin]], Lviv-Zaluzsanszke-Lengyelország).
Sokoldalú gépgyártással rendelkezik: Lvivben működik a volt [[Szovjetunió]] legnagyobb ''autóbuszgyár''aautóbuszgyára, a [[LAZ]]. Drohobicsban és Boriszlavban ''vegyipari gépgyártás'' folyik. Vegyiparát több nagyüzem képviseli: Drohobicsban ''kőolajfinomító'', Lvivben ''gyógyszergyár'', [[Szokal]]ban ''műszálgyár'', [[Novij Rozgyil]]ban foszfát-, [[Sztebnik]]ben pedig ''káliműtrágyagyár'' üzemel. Lvivben a szovjet időszakban fejlett ''elektronikai ipar''tipart is telepítettek (televíziók, kisfeszültségű villamos műszerek gyártása).
 
Igen jelentős a ''bútorgyártás'', mely főként a Kárpátok erdeinek faanyagát dolgozza fel (Dobromil, Szambir, Drohobics, Sztrij, Lviv, Ivano-Frankove), a faanyagipar központjai Brodi és Zolocsiv. ''Papírgyár''akPapírgyárak [[Zsidacsiv]]ban és Lvivben működnek. Az építőanyagipart [[Mikolajiv (Lvivi terület)|Mikolajiv]] ''cementgyár''acementgyára képviseli.
''Cukorgyár''ak üzemelnek Pavlivban ([[Radehiv]] mellett), Zolocsivban, Hodorivban és Szambirban. A ''húsipar'' központjai Lviv és [[Sztrij]].▼
 
▲''Cukorgyár''akCukorgyárak üzemelnek Pavlivban ([[Radehiv]] mellett), Zolocsivban, Hodorivban és Szambirban. A ''húsipar'' központjai Lviv és [[Sztrij]].
 
=== Közlekedés ===
A terület közlekedési csomópontja [[Lviv]], itt futnak össze a közút- és vasútvonalak, itt van Nyugat-Ukrajna legnagyobb repülőtere. Az úthálózat legfontosabb tengelyei az M06-os (Ungvár-Sztrij-Lviv-Kijev), az M12-es (Lviv-[[Ternopil]]-[[Vinnicja]]-[[Kirovohrad]]), és a lengyel határral összeköttetést teremtő M09-es (Lviv – Rava-Ruszka – Radzymno) és M11-es (Lviv-[[Mosztiszka]]-[[Przemyśl]]) főutak. A P39-es főút az [[Uzsoki-hágónhágó]]n át teremt összeköttetést [[Ungvár]]ral.
 
Vasútvonalainak hossza 1309 km, legfontosabb csomópont [[Lviv]], ahonnan Kovel, Kiverci, Nisko, [[Przemyśl]], Zdolbunyiv, [[Ternopil]], Sztrij, Szambir és [[Ivano-Frankivszk]] irányába indulnak vonatok. Közúti (Ukrajinka/Dołhobyczów, Rava-Ruszka/Hrebenne, Krakovec/Korczowa, Sehinyi/Medyka, Nizsankovicsi/Malhowice, Szmilnicja/Krościenko) és vasúti (Nizsankovicsi, Medyka, Rava-Ruszka) határátkelők [[Lengyelország]] felé.
 
== Népesség ==
A lakosság 59,7%-a él a városokban, ezzel a túlnyomórészt agrárjellegű Nyugat-Ukrajna legvárosodottabb részének számít. A korábban soknemzetiségű lakosság többsége ukrán nemzetiségű, Lviv az egyik legfontosabb ukrán kulturális központ. 2001-ben a lakosság 94,8%-a [[ukránok|ukrán;]], 3,6%-a [[oroszok|orosz;]], 0,7%-a [[lengyelek|lengyel;]], 0,2%-a [[zsidók|zsidó]] nemzetiségű volt. Az orosz nyelvű lakosság (92,6 ezer fő) főként Lvivben (8,9%) és a nagyobb ipari központokban telepedett le, a [[Szovjetunió]] szétesése óta számuk felére csökkent (1959-ben még a lakosság 8,6%-át alkották [http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D1%83%D1%81%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B5_%D0%BD%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D0%B5_%D0%9B%D1%8C%D0%B2%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B9_%D0%BE%D0%B1%D0%BB%D0%B0%D1%81%D1%82%D0%B8]. [[Lengyelek]] elsősorban a [[Szambir]] és [[Turka]] környékén élnek. Az egykor igen jelentős zsidó nemzetiség (mely 1939 előtt a kisvárosi lakosság többségét alkotta) nagy része elpusztult a német megszállás alatt, a megmaradottaknak is a többsége kivándorolt [[Izrael]]be. A [[Beszkidek]] hegyei közt élő ukránruszin etnikai csoport a bojkok[[bojkók]], akik népművészetükről híresek.▼
[[Fájl:LvivOblast5.JPG|bélyegkép|200px|A Szkolei-Beszkidek vidéke a legritkábban lakott része a területnek]]▼
 
▲A lakosság 59,7%-a él a városokban, ezzel a túlnyomórészt agrárjellegű Nyugat-Ukrajna legvárosodottabb részének számít. A korábban soknemzetiségű lakosság többsége ukrán nemzetiségű, Lviv az egyik legfontosabb ukrán kulturális központ. 2001-ben a lakosság 94,8%-a ukrán; 3,6%-a orosz; 0,7%-a lengyel; 0,2%-a zsidó nemzetiségű volt. Az orosz nyelvű lakosság (92,6 ezer fő) főként Lvivben (8,9%) és a nagyobb ipari központokban telepedett le, a Szovjetunió szétesése óta számuk felére csökkent (1959-ben még a lakosság 8,6%-át alkották [http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D1%83%D1%81%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B5_%D0%BD%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D0%B5_%D0%9B%D1%8C%D0%B2%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B9_%D0%BE%D0%B1%D0%BB%D0%B0%D1%81%D1%82%D0%B8]. Lengyelek elsősorban a Szambir és [[Turka]] környékén élnek. Az egykor igen jelentős zsidó nemzetiség (mely 1939 előtt a kisvárosi lakosság többségét alkotta) nagy része elpusztult a német megszállás alatt, a megmaradottaknak is a többsége kivándorolt [[Izrael]]be. A Beszkidek hegyei közt élő ukrán etnikai csoport a bojkok, akik népművészetükről híresek.
A Lvivi terület egyike [[Ukrajna]] legsűrűbben lakott vidékeinek (119 fő/km²), bár a Kárpátokban[[Kárpátok]]ban teljesen lakatlan területek is akadnak. Az agrárnépsűrűség főleg Lviv környékén és a Dnyeszter- medencéjében magas, legalacsonyabb a Sztir-vidéken (30-40 fő/km²). A járások közül a [[Szkolei járás|Szkolei]] a legritkábban lakott (34 fő/km²).
 
== Közigazgatás ==
{| border="0" align="right" cellpadding="0" cellspacing="0" style="margin: 0 0 1em 1em; background: #ffffff; border: 0px #aaaaaa solid; border-collapse:collapse; font-size: 95%;"
[[Fájl:Lviv-Street view.JPG|bélyegkép|200px|Lvivi utcakép]]▼
|<div style="position: relative">[[Fájl:Ukraine Lviv oblast contour map.svg|400px|Az Lvivi terület térképe]]
A Lvivi terület 20 járásra (rajon) és 9 járási jogú városra oszlik. 43 városa ''(miszto)'', 35 városi jellegű települése ''(szeliscse miszkoho tipu)'' és 1849 faluja van.▼
<!------------------------------------------------- TERÜLETEK ÉS ORSZÁGOK ------------------------->
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:020px;top:070px">Lengyeloszág</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:190px;top:370px">Ivano-frankivszki terület</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:305px;top:240px">Ternopili terület</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:007px;top:390px">Kárpátalja</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:275px;top:005px">Volinyi terület</div>
<!----------------------------------------------------- JÁRÁSOK ----------------------------------->
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:100px;top:260px"><center>Drohobicsi<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:165px;top:285px"><center>Sztriji<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:045px;top:315px"><center>Turkai<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:100px;top:340px"><center>Szkolei<br>járás</center></div><div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:22px;top:230px"><center>Sztarij<br>Szambiri<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:83px;top:215px"><center>Szambiri<br>járás</center></div>
</div>
|}
 
▲A Lvivi terület 20 járásra (''rajon'') és 9 járási jogú városra oszlik. 43 városa (''(miszto)''), 35 városi jellegű települése (''(szeliscse miszkoho tipu)'') és 1849 faluja van.
 
=== Járások ===
{|
| valign="top"; width="250pt" |
* [[Brodi járás]]
102 ⟶ 128 sor:
 
=== Legnagyobb városok ===
▲[[Fájl:LvivOblast5.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A Szkolei-Beszkidek vidéke a legritkábban lakott része a területnek]]
Zárójelben a lakosságszám a [[2001]]-es népszámlálás alapján (ezer fő)▼
▲[[Fájl:Lviv-Street view.JPG|bélyegkép|200px|Lvivi utcakép]]
▲Zárójelben a lakosságszám a [[2001]]-es népszámlálás alapján (ezer fő).
 
* [[Lviv]] (733)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lvivi_terület”