„Lvivi terület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: zh-min-nan:Lviv séng |
Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Ukrán terület infobox
| ukrán név = Львівська область
| magyar név = Lvivi terület
| kép =
| képaláírás =
| címer = Coat of Arms of Lviv Oblast.png
| zászló = Flag of Lviv Oblast.png
| székhely = [[Lviv]]
| járások száma = 20 járás, 9 járási jogú város
| települések száma = 43 város, 35 városi jellegű település, 1849 falu
| alapítás éve = [[1939]]. [[december 4.]]
| alapítás éve forrás =
| rendszám = BC, 14 (régi)
| terület = 21 833
| népsűrűség = 118
| térkép = Map of Ukraine political simple Oblast Lemberg.png
| térképaláírás =
}}
'''Lvivi terület''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''
== Természetföldrajz ==
[[Fájl:LvivOblast3.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép az [[Uzsoki-
A terület déli része az Északkeleti-Kárpátok külső, erdős, flisvonulataihoz tartozik. A Kárpátok 1100–1200 m magas főgerince alkotja a határt [[Kárpátalja|Kárpátaljával]], melyen az
A Lvivi terület központja és legsűrűbben lakott része a [[Dnyeszter]] medencéje (''
▲A Lvivi terület központja és legsűrűbben lakott része a [[Dnyeszter]] medencéje ''(Prikarpattja)'', melyet a Lengyel-középhegységhez csatlakozó ''Roztoccsja'' (390 m) és a ''Holohori'' (''Kamula'', 471 m) dombvonulata zár le északról. A hordalékkúpokkal feltöltött, enyhén hullámos medencében húzódik a szinte észrevehetetlen határ a [[Fekete-tenger]] és a [[Balti-tenger]] vízgyűjtője (a Sandomierzi-alföld) között. A terület északi része az erdőövezethez tartozó ''Kis-Polisszja'' (a [[Nyugati-Bug]] felső medencéje).
Déli része egészében a [[Dnyeszter]] vízgyűjtő területéhez tartozik, míg északi része a [[Nyugati-Bug]] és a [[Sztir]] vízrendszeréhez tartozik.
[[Fájl:Dnester Rozvadiv.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A Dnyeszter Mikolajiv környékén]]
Az évi csapadékmennyiség a Kárpátok legmagasabb részein eléri a 900 mm-t, ez Lviv környékén 700 mm-re, északon 600-ra csökken. A vegetációs periódus 190-210 nap között változik. Lviv januári középhőmérséklete – 4,1 °C, júliusi 18,3 °C. Területének 26%-át borítja erdő, a Kárpátokban főként bükkösök és tölgyesek, északon megjelennek a fenyvesek is.
=== Természetvédelem ===
[[Fájl:LvivOblast4.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép a Külső-Beszkidekben (Turkai járás)]]
A Lvivi területen 2 nemzeti park található:
* ''Javorivi Nemzeti Park''
38 ⟶ 41 sor:
== Történelem ==
A mai Lvivi terület teljes területe [[1772]]-[[1918]] között az Osztrák Birodalom (majd 1867 után az
A lengyel lakosság nagy részét lakosságcsere formájában kitelepítették (lengyelországi ukránok érkeztek helyükre). Az ''Ukrán Felkelő Hadsereg'' (UPA) nacionalista felkelői egészen az 1950-es évek elejéig harcoltak a szovjethatalom ellen. [[1959]]-ben alakult ki mai területe, amikor a Drohobicsi terület teljes egészét hozzácsatolták.
* Lásd még: [[Galícia]]
== Gazdaság ==
=== Bányászat ===
[[Fájl:Boryslav1.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Kőolajbányászat Boriszlavban]]
A Kárpátok lábánál levő medencékben már a 19. században megkezdődött a
A
Országosan is számottevőek Rozgyil környékének ''kénlelőhelyei'', de Javoriv, és Nyemiriv környékén is folyik kénkitermelés. Rava-Ruszkánál ''grafit''ot, Boriszlavnál ''ozokerit''ot termelnek ki, [[Sztebnik]] ''kálisó''készleteiről nevezetes. [[Cservonohrad]] környékén, a Volhíniai-szénmedencében ''szénbányászat'' folyik.▼
A Kárpátok híres ''ásványvíz''forrásai közül a Lvivi területre a [[truszkavec]]i és a [[morsin]]i lelőhelyek esnek. [[Szhidnicja]], [[Velikij Ljubiny]] és Boriszlav (Naftuszja) egyaránt híresek ásványvizeikről, Truszkavec országosan ismert gyógyfürdő.▼
▲Országosan is számottevőek Rozgyil környékének
▲A Kárpátok híres
=== Mezőgazdaság ===
[[Fájl:LvivOblast1.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép a terület északi részén, háttérben a dobrotviri hőerőművel]]
Legfontosabb a szántóföldi mezőgazdálkodás. Már a szovjet időszakban is jelentős volt a háztáji gazdaságok részesedése a termelésből, a rendszerváltás után a legtöbb kolhozt és szovhozt megszüntették és a hagyományos kisméretű gazdaságok váltak ismét uralkodóvá. Jelentős a cukorrépa, az őszi búza és a kukorica termesztése. Burgonyát főként északi járásaiban termelnek. Az egész területen fontos a szarvasmarha- és a disznótartás, a hegyvidéken főként juhot és szarvasmarhát legeltetnek. Az erdőgazdálkodás a Kárpátokon kívül a [[Radehivi járás]]ban is számottevő.
=== Ipar ===
[[Fájl:Lviv-LAZ.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A LAZ autógyár Lvivben a terület legnagyobb ipari üzeme]]
A Lvivi területen 2 hőerőmű ([[Dobrotvir]], Lviv) termel áramot. Fűtőanyagiparát Drohobics és Boriszlav kőolajfeldolgozása, Cservonohrad széndúsítása képviseli. Áthalad területén (Brodi-Rozgyil-Sztrij vonalán) a Barátság-kőolajvezeték. 3 gázvezeték (Dasava-Kijev, Dasava-[[Kobrin]], Lviv-Zaluzsanszke-Lengyelország).
Sokoldalú gépgyártással rendelkezik: Lvivben működik a volt [[Szovjetunió]] legnagyobb
Igen jelentős a
''Cukorgyár''ak üzemelnek Pavlivban ([[Radehiv]] mellett), Zolocsivban, Hodorivban és Szambirban. A ''húsipar'' központjai Lviv és [[Sztrij]].▼
▲
=== Közlekedés ===
A terület közlekedési csomópontja [[Lviv]], itt futnak össze a közút- és vasútvonalak, itt van Nyugat-Ukrajna legnagyobb repülőtere. Az úthálózat legfontosabb tengelyei az M06-os (Ungvár-Sztrij-Lviv-Kijev), az M12-es (Lviv-[[Ternopil]]-[[Vinnicja]]-[[Kirovohrad]]), és a lengyel határral összeköttetést teremtő M09-es (Lviv – Rava-Ruszka – Radzymno) és M11-es (Lviv-[[Mosztiszka]]-[[Przemyśl]]) főutak. A P39-es főút az [[Uzsoki-
Vasútvonalainak hossza 1309 km, legfontosabb csomópont [[Lviv]], ahonnan Kovel, Kiverci, Nisko, [[Przemyśl]], Zdolbunyiv, [[Ternopil]], Sztrij, Szambir és [[Ivano-Frankivszk]] irányába indulnak vonatok. Közúti (Ukrajinka/Dołhobyczów, Rava-Ruszka/Hrebenne, Krakovec/Korczowa, Sehinyi/Medyka, Nizsankovicsi/Malhowice, Szmilnicja/Krościenko) és vasúti (Nizsankovicsi, Medyka, Rava-Ruszka) határátkelők [[Lengyelország]] felé.
== Népesség ==
A lakosság 59,7%-a él a városokban, ezzel a túlnyomórészt agrárjellegű Nyugat-Ukrajna legvárosodottabb részének számít. A korábban soknemzetiségű lakosság többsége ukrán nemzetiségű, Lviv az egyik legfontosabb ukrán kulturális központ. 2001-ben a lakosság 94,8%-a [[ukránok|ukrán
[[Fájl:LvivOblast5.JPG|bélyegkép|200px|A Szkolei-Beszkidek vidéke a legritkábban lakott része a területnek]]▼
▲A lakosság 59,7%-a él a városokban, ezzel a túlnyomórészt agrárjellegű Nyugat-Ukrajna legvárosodottabb részének számít. A korábban soknemzetiségű lakosság többsége ukrán nemzetiségű, Lviv az egyik legfontosabb ukrán kulturális központ. 2001-ben a lakosság 94,8%-a ukrán; 3,6%-a orosz; 0,7%-a lengyel; 0,2%-a zsidó nemzetiségű volt. Az orosz nyelvű lakosság (92,6 ezer fő) főként Lvivben (8,9%) és a nagyobb ipari központokban telepedett le, a Szovjetunió szétesése óta számuk felére csökkent (1959-ben még a lakosság 8,6%-át alkották [http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D1%83%D1%81%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B5_%D0%BD%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D0%B5_%D0%9B%D1%8C%D0%B2%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B9_%D0%BE%D0%B1%D0%BB%D0%B0%D1%81%D1%82%D0%B8]. Lengyelek elsősorban a Szambir és [[Turka]] környékén élnek. Az egykor igen jelentős zsidó nemzetiség (mely 1939 előtt a kisvárosi lakosság többségét alkotta) nagy része elpusztult a német megszállás alatt, a megmaradottaknak is a többsége kivándorolt [[Izrael]]be. A Beszkidek hegyei közt élő ukrán etnikai csoport a bojkok, akik népművészetükről híresek.
A Lvivi terület egyike [[Ukrajna]] legsűrűbben lakott vidékeinek (119 fő/km²), bár a
== Közigazgatás ==
{| border="0" align="right" cellpadding="0" cellspacing="0" style="margin: 0 0 1em 1em; background: #ffffff; border: 0px #aaaaaa solid; border-collapse:collapse; font-size: 95%;"
[[Fájl:Lviv-Street view.JPG|bélyegkép|200px|Lvivi utcakép]]▼
|<div style="position: relative">[[Fájl:Ukraine Lviv oblast contour map.svg|400px|Az Lvivi terület térképe]]
A Lvivi terület 20 járásra (rajon) és 9 járási jogú városra oszlik. 43 városa ''(miszto)'', 35 városi jellegű települése ''(szeliscse miszkoho tipu)'' és 1849 faluja van.▼
<!------------------------------------------------- TERÜLETEK ÉS ORSZÁGOK ------------------------->
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:020px;top:070px">Lengyeloszág</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:190px;top:370px">Ivano-frankivszki terület</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:305px;top:240px">Ternopili terület</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:007px;top:390px">Kárpátalja</div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:100%;left:275px;top:005px">Volinyi terület</div>
<!----------------------------------------------------- JÁRÁSOK ----------------------------------->
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:100px;top:260px"><center>Drohobicsi<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:165px;top:285px"><center>Sztriji<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:045px;top:315px"><center>Turkai<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:100px;top:340px"><center>Szkolei<br>járás</center></div><div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:22px;top:230px"><center>Sztarij<br>Szambiri<br>járás</center></div>
<div style="position:absolute;color:black;font-size:90%;left:83px;top:215px"><center>Szambiri<br>járás</center></div>
</div>
|}
▲A Lvivi terület 20 járásra (''rajon'') és 9 járási jogú városra oszlik. 43 városa (''
=== Járások ===
| valign="top"; width="250pt" |
* [[Brodi járás]]
102 ⟶ 128 sor:
=== Legnagyobb városok ===
▲[[Fájl:LvivOblast5.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A Szkolei-Beszkidek vidéke a legritkábban lakott része a területnek]]
Zárójelben a lakosságszám a [[2001]]-es népszámlálás alapján (ezer fő)▼
▲[[Fájl:Lviv-Street view.JPG|bélyegkép|200px|Lvivi utcakép]]
▲Zárójelben a lakosságszám a [[2001]]-es népszámlálás alapján (ezer fő).
* [[Lviv]] (733)
|