„Mattyasovszky-bástya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
==Története==
A városfal a sétány mellett észak-déli irányba fut, a Mattyasovszky-bástyánál nyugati irányba fordul. A körbástyát a [[17. század]]ban a kor haditechnikai követelményeinek megfelelően a falak elé kitolva építették, egykoron sánc is tartozott hozzá. [[1595]]-ben, a város ostromakor a várfal ezen szakaszát támadták. [[1605]]-ben, amikor a [[törökök]] visszafoglalták Esztergomot, megerősítették, kibővítették a bástyát, ami helyenként 5 méter vastag lett. Az itt fakadó melegforrásra török fürdő települt, az úgynevezett '''Kis fürdő'''. Erről [[Evlia Cselebi]] így írt:
''„A Budai kapu előtt egy kis erőd van, mely, mint Kanizsa vár tömésfala, tizenöt lépés vastag tömésfalból áll. Ezen a falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van. Az idegenek és a szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe
A várfal beszögelésében, egy kovácsoltvas kerítés mögött áll egy kereszt, melyet [[1894]]-ben állított [[Mattyasovszky Lajos]], prímási jószágigazgató családja. [[1916]]. [[november 16]]-án a Sétahelyszépítő Egyesület emléktáblát helyezett el, amin megörökítették, hogy a szobi Luczenbacher Pál 200 koronás alapítványából, valamint [[Timanóczy Anna]] 2000 koronás adományából rendezték a Kis-Duna sétányt.<ref>Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig</ref> Ettől nem messze található a tizennégyes gyalogezred 2×3 méteres emléktáblája a világháborús hősök emlékére. Felirata: Ezredünk emlékének Bars- [[Esztergom vármegye|Esztergom]]- Hont és Nyitra megyék honvéd fiai. Az 1960-as években be akarták építeni a területet, de az akkori felméréskor kiderült, hogy a fürdő helyreállítható, ezért a beépítésről szóló terveket félretették. A bástya belső udvarában 4,5 méter magas feltöltés volt. A régészeti szondázás alapján a föld alatt kupola sok része megmaradt.
| |||