„Közúti vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (például [[Brassó]]), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskeny nyomközű vasútjainak városi szakaszai ([[Békéscsaba]], [[Cegléd]], [[Orosháza]], [[Szatmárnémeti]], [[Nyíregyháza]] – az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). [[Budapest]]en gőzüzemű közúti vasútként engedélyezték a Nagykörút–Kőbánya vonalat (mai [[37-es villamos (Budapest)|37-es villamos]] vonala), ám itt a gőzüzem két év után megszűnt.
Budapesten [[1887]]. [[november 28.|november 28-án]] indult el a ''[[Siemens (cég)|Siemens & Halske]]'' villamosjárata a [[Nagykörút (Budapest)|Nagykörút]]on, a [[Nyugati pályaudvar]] és a Király utca között. Az elkövetkezendő évtizedek robbanásszerű elterjedést hoztak a városi [[villamos]]nak: [[Miskolc]] (1897-től), [[Szombathely]] (1897–1974), [[Sopron]] (1900–1923), Nyíregyháza (1905–1969), [[Nagyvárad]] (1906-tól), Szeged (1908-tól), Debrecen (1911-től), [[Kassa]] (1913-tól), [[Pécs]] (1913–1960). Több városban a villamosközlekedés, másokban több villamosvonal megszűnt az 1960-as, 70-es években, mert nem tudott lépést tartani a népszerűbbé váló buszokkal.
==Lásd még==
| |||