„Budai pasák listája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Bég –> Bej |
a kisebb formai javítások |
||
4. sor:
#'''Kücsük Báli pasa''', 1542. februárjának nevezték ki, és sietve Budára küldték. [[1543]] május elején hunyt el, halálának híre az akkor épp hatodszor [[Magyarország]]on lévő [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]]t a [[Szófia]] melletti Hadzsi Karamán helységben [[május 14.|május 14-én]] érte.
#'''Jahjapasazade Muhammad pasa''', [[bodon]]i bég volt, [[1527]]-ben [[Végszend]]re, [[1534]] áprilisának elején [[morea]]i bégnek nevezték ki. 1542. [[szeptember 2.]] anatóliai pasa lett, de erről a tisztségéről néhány nap elteltével leváltották. 1543. [[május 16.|május 16-án]] lett budai pasa, s [[1548]]. januárjának végén hunyt el.
#'''Kaszim pasa''', előbb [[mohács]]i, azután [[pécs]]i bég volt, 1548. februárjának elején nevezték ki budai pasává. [[1555]]. [[május 16.]] és [[május 22.]] közt megfosztották hivatalától, s [[székesfehérvár]]i béggé nevezték ki. [[Temesvár]] elfoglalása után a város pasája lett, [[1557]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] ismét budai, [[1558]]. [[november 4.|november 4-én]] pedig [[Bosznia-Hercegovina|bosznia]]i pasává nevezik ki, ám már [[november 13.]] letették.
#'''Hadim Ali pasa''', boszniai pasa volt, [[1551]]. [[május 16.]] vagy [[május 22.]]-től a források budai pasaként említik. A források szerint e tisztségétől [[1533]]. február végén fosztották meg. Később [[karaman]]i, [[1556]]. [[február 22.|február 22-én]] vagy [[február 23.|február 23-án]] ismét budai, [[1557]]-ben újra boszniai pasaként említik.
#'''Tujgún pasa''', 1553 február végtől budai pasaként említik, hivatalától 1556. február 22. vagy február 23-án fosztották meg. [[1558]]. [[november 4.|november 4-étől]] újra kinevezik. [[1559]]. júniusának első harmadában halt meg, halálhíre [[Konstantinápoly]]ba [[június 20.|június 20-án]] érkezett meg.
12. sor:
#'''Tujgún pasa''' másodízben (1558. november 4. - 1559. júniusának első harmada)
#'''Güzeldzse Rüsztem pasa''', 1551. februárjában mint végszendrei béget, később mint temesvári pasát említik. [[1559]]. [[június 21.]] nevezték ki budai pasává, [[1563]]. novemberének első harmadában halt meg [[pestis]]ben. Halálhíre Konstantinápolyba [[november 18.]] érkezett meg.
#'''Zál Mahmúd pasa''', a mai [[Ljubljana|Ljubljanában]] született, a szultán udvarában nevelkedett. [[vlora]]i bég lett, budai pasának 1563. november 18-án nevezték ki. A katonák lázadása miatt [[1564]]. júniusának végén menekülnie kellett, [[augusztus 19.]] érkezett meg Konstantinápolyba. A budai pasaságot 1564 július közepéig Hasszán [[esztergom]]i bég, ezután Iszkender pasa megérkeztéig Arszlán végszendrei bég vezette. Zál Mahmúdot a fővárosba való megérkezte után előbb [[Aleppo|aleppói]], később anatóliai pasává nevezték ki. [[1567]]. [[február 11.|február 11-én]] vezír lett, s [[II. Szelim]] egyik testvérét vette el feleségül. [[1577]]. [[október 1.|október 1-jén]] hunyt el, temetése [[október 22.|október 22-én]] volt.
#'''Iszkender pasa''', [[Kurdisztán]]ban, [[Ván]] városában volt bég, budai pasává 1564. október első harmadában nevezték ki. [[1565]]. [[május 19.|május 19-én]] tették le hivatalából. [[1566]]. [[május 1.|május 1]]-én [[kajmakám]]nak nevezték ki.
#'''Arszlán pasa''', Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. [[Johann von Katzianer]] [[1537]]-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki [[pozsega]]i béggé nevezte ki. 1554. októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564. júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. [[1565]]. [[május 19.|május 19-én]] nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, s [[1566]]. [[augusztus 3.|augusztus 3-án]] [[Harsány]] mellett megfojtották.
#'''Szokoli Musztafa pasa''', [[Szokoli Mehmed]]nek, [[Szigetvár]] elfoglalójának unokaöccse volt. Rövid ideig [[tálnok]]i hivatalt viselt. 1546. februárjában Temesváron [[defterdár]]rá nevezték ki. Egyre feljebb emelkedett a ranglétrán, [[fülek]]i, [[klisz]]i, [[szeged]]i, boszniai bégnek, boszniai pasának nevezték ki. [[II. Szelim]] vezíri méltóságra emelte. 1566. augusztus 3-án lett budai pasa. [[III. Murád]] alatt kegyvesztett lett, [[1578]]. [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án halálra ítélték, s szeptember utolsó vagy október első napján megfojtották. Halálhíre [[október 10.|október 10-én]] érkezett meg Konstantinápolyba.
#'''Kara Ovejsz pasa''', [[türosz]]ban volt bíró, később II. Szelim fiának, a későbbi III. Murádnak defterdára lett. III. Murád trónra lépése után előbb második defterdárrá, két hónap múlva első defterdárrá nevezték ki. 1578. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] nevezték ki budai pasának, [[1580]]. május végén tették le. [[1582]] márciusában aleppói, később [[damaszkusz]]i pasa lett. [[1586]] [[március 31.|március 31-án]] ismét első defterdári kinevezést kapott. [[1587]]. márciusának elején Egyiptom pasája lett, [[1589]]. decemberének végén a vezíri méltóságra emelték. [[1591]]. [[április 30.|április 30-án]] halt meg.
#'''Kalajlikoz Ali pasa''', 1580. májusának végén budai, [[1583]]. [[október 9.|október 9-én]] [[rumélia]]i pasaként említik. [[1584]]. [[október 16.|október 16]]-án feleségül vette III. Murád Eszna Khán nevű nénjét, Szokoli Mehmed özvegyét, ezzel egy időben vezírré nevezik ki. 1586. májusának első harmadában ismét budai pasának nevezték ki. [[1587]]. [[február 22.|február 22-én]] halt meg. Halálhíre [[március 15.]] érkezett meg Konstantinápolyba, ahonnan a letételét tartalmazó parancsot már korábban, a hónap elején elküldték.
#'''Frenk Juszuf pasa''', másik nevén Pájzen Juszuf pasa, a török írók gyakran, a nyugati történetírók ritkábban Hasszánként is említik. Az ország zászlótartói tisztét viselte, [[1582]]. [[július 24.]] [[janicsár]] [[Janicsár aga|aga]] lett. [[1583]]. [[október 9.]] budai, [[1586]] májusának első harmadában temesvári, [[1587]] márciusának első harmadában ismét budai pasává nevezték ki. [[1588]]. [[november 28.]] leváltották, [[1589]]. [[április 3.]] [[rumélia]]i pasa lett. Ez év [[május 12.]] a vezíri méltóságot is megkapta. [[1590]] szeptemberében saját házában ismeretlenek meggyilkolták.
#'''Kalajlikoz Ali pasa''' másodízben (1586 májusának első harmada - 1587. február 22.) Kalajlikoz Ali halála után a Sehszuvár pasa akarta a megürült hivatalt elfoglalni, s abban a reményében, hogy el is nyeri, egy 1587. [[március 7.|március 7-én]], Budán keltezett levelében [[II. Rudolf]] császárnak már előre tudósítást írt a kinevezéséről. Minden igyekezete ellenére sem sikerült azonban a hivatalt elnyernie, a szultán Szigetvárra küldte.
#'''Frenk Juszuf pasa''' másodízben (1587. március első harmada - 1588. november 28.)
#'''Ferhád pasa''', boszniai pasa volt, [[1584]]. [[június 15.]] tették le e tisztségéről, de [[1585]]. [[október 30.]] ismét kinevezték, s végleg [[1588]]. júniusának végén váltották le. 1588. [[november 28.]] lett budai pasa, [[1590]]. szeptemberének közepén egy katonalázadásban meggyilkolták. Ennek híre Konstantinápolyba szeptember végén érkezett meg, a lázadás leverésére Musztafa temesvári pasát rendelték, akit később több történetíró is tévesen budai pasának gondolt, noha e tisztet sosem viselte. Egyes források (például [[Bartholomeus Pezzen]] királyi tanácsos jelentése) azt is tudni vélik, hogy e tisztet [[1592]]. májusának végéig töltötte be.
#'''Szofi Szinán pasa''', 1590. novemberének első harmadában nevezték ki budai pasává, s [[1592]]. [[január 31.]] tették le. [[1594]] decemberében temesvári pasa volt, [[1595]]-ben augusztusában pedig másodszor is budai pasa lett. [[Eger]] elfoglalása után oda nevezték ki pasának, [[1598]]. [[augusztus 17.]] [[anatólia]]i pasa lett, egyben vezíri méltóságra emelkedett. [[1603]]-ban Konstantinápolyba helyezik, [[1604]]-ben pedig az udvarba kerül, s azon év [[május 30.]] [[kajmakám]]nak nevezik ki, de e tisztétől [[június 4.]] megfosztják. [[1605]]. [[január 11.]] ismét kinevezik, [[december 28.]] pedig ismét megfosztják e tiszttől. [[1606]] áprilisában hunyt el.
#'''Szinánpasazade Muhammed pasa''', [[Győr]] elfoglalójának, Szinán pasa nagyvezírnek fiavolt. [[1582]]. márciusának elején [[karamania]]i pasává nevezték ki, ez év decemberéig töltötte be e hivatalt. Később [[dömöck]]i pasa lett, egészen [[1591]]. [[augusztus 6.|augusztus 6-áig]]. 1591. [[január 31.]] lett budai pasa, [[1593]]. [[január 27.|január 27-ről]] [[január 28.|január 28-ára]] virradó éjjel fosztották meg e hivataltól. Május végén [[rumélia]]i pasa lett, 1594. [[július 22.]] pedig vezírré nevezték ki. Ez év augusztusának végén Győr mellett ismét budai pasává nevezték ki, a tisztet ezúttal [[1595]]. [[május 9.|május 9-éig]] töltötte be. Kevéssel ezután a magyarországi [[szardár]]sággal bízták meg. [[1596]] augusztusának közepén [[III. Mehmed]] parancsára fogságba vetették, de három nappal később szabadon bocsátották. [[1599]]-ben mint szerdárt Kara Jazidzsi ellen küldték. [[1600]] augusztusának végén második vezírré nevezték ki, [[1601]]. [[augusztus 8.]] bagdadi, később ismét dömöcki, [[1604]] márciusának végén másodszor is karamániai pasává tették. A szultán később halálra ítélte, s 1605. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] megfojtották.
#'''Muhammedpasazade Haszán pasa''', Szigetvár elfoglalójának, Szokoli Mehmed nagyvezírnek fia volt. [[1579]]-ben mint dömöcki, később mint aleppói pasát említik. [[1588]]. [[október 15.]] anatóliai, [[1591]]-ben ruméliai, 1593. január 24-ről 25-re virradó éjjel budai pasává tették, egyben vezíri méltóságra emelték. 1594 augusztusában Győr mellett ismét ruméliai pasa lett, [[október 20.]] [[Komárom]] mellett tették le e tisztségből. 1595. március első harmadában ismét ruméliai pasa lett, [[1596]]. [[október 11.]] pedig utolsó vezírnek nevezték ki. November közepén III. Mehmed szultán Magyarországról való kivonultakor szerdári tisztségben [[Nándorfehérvár]]on maradt, de már december elején megfosztották e tisztjétől. [[1597]]. [[november 5.]] ötödik vezír lett, 1601-ben mint szerdárt Kara Jazidzsi ellen küldték. [[1602]]. [[április 14.]] és [[április 22.]] közt egy orgyilkos [[Tokat]]ban agyonlőtte.
29. sor:
#'''Szofi Szinán pasa''' másodízben (1595 augusztusa)
#'''Mihalidzslü Ahmed pasa''' másodízben (1596 májusától 1596 október közepéig)
#'''Ali pasa''', rövid ideig tálnoki hivatalt viselt, Eger elfoglalása után (1596 októbere) nevezték ki budai pasává, s 1597. januárjának végén tették le. [[1602]]. [[június 7.]] a [[hajdú]]k [[Tolna]] mellett elfogták, Győrbe, onnan [[Bécs]]be vitték, ahol még [[1606]]-ban is fogságban tartották.
#'''Mihalidzslü Ahmed pasa''' harmadízben (1597 februárja - 1598. október 11.)
#'''Dív Szulejmán pasa''', 1597. [[augusztus 14.]] és [[szeptember 12.]] közt temesvári, 1598. [[október 11.]]-től budai pasa volt. [[1599]]. [[augusztus 7.]] Buda mellett hajdúk elfogták, s [[augusztus 27.]] Bécsbe vitték.
#'''Terjaki Haszán pasa''', [[1595]] októberében mint [[szeged]]i, 1595 augusztusában mint szigetvári béget említik. [[1597]]. [[augusztus 14.]] és [[szeptember 12.]] közt boszniai, [[1599]]. augusztusának végétől november végéig budai pasa volt. [[Babócsa]] elfoglalása után ismét budai pasává nevezték ki. [[1601]]. áprilisának végén a pasaságot Mankirkusi Muhammed pasára bízta. Ez év [[július 1.|július 1-jén]] [[nagykanizsa]]i pasa lett, s november végén a vezíri méltósággal tüntették ki. [[1604]]. [[július 18.]] ruméliai pasa, [[december 17.]] negyedik vezír, [[1605]]. [[március 22.]] ismét ruméliai pasa lett. [[1606]] februárjának elején [[Nándorfehérvár]]ott Lala Muhammed pasa nagyvezír kajmakámjának, [[1607]] júliusának végén harmadszor is ruméliai pasának nevezték ki, végül [[november 9.|november 9-én]] nyugalomba vonult. [[1609]]. [[november 28.]] még egyszer Budára nevezték ki pasának. [[1614]]-ben halt meg, [[Pécs]]ett temették el.
#'''Lala Muhammed pasa''', boszniai származású volt, a szultáni szerájban nevelkedett, ahol főlovászmesteri tisztséget ért el. Később janicsár-agává tették, 1594. [[július 19.]] karamániai, [[szeptember 16.]] és [[október 15.]] közt anatóliai, 1598. [[augusztus 17.]] ruméliai pasaként említik a források. 1599. novemberében a ruméliai pasaság mellett a budaival is megbízták, e tisztet 1600. szeptemberének közepén Terjaki haszán pasának adta át, s csak a ruméliait tartotta meg. Mankirkusi Muhammed pasa halála után a ruméliai pasaság mellett ismét bírta a budait is. [[1602]]. júliusának végén a budait Kadizade Ali pasának adta át, s ismét csak a ruméliait tartotta meg. Decemberben harmadik vezírré és magyarországi szerdárrá nevezték ki, 1604. [[augusztus 5.]] nagyvezír lett, [[1606]]. [[május 24.]] hunyt el.
#'''Terjaki Haszán pasa''' másodízben (1600. szeptember 4. után - 1601. áprilisának vége)
#'''Mankirkusi Muhammed pasa''', budai [[defterdár]] volt, 1601 áprilisának végén lett budai pasa. Ez év [[október 15.]] Székesfehérvár mellett egy csatában elesett. Mankirkusi Muhammed pasát egyes török források egy Szinán nevű, mások egy Dervis nevű pasával váltatják fel.
45. sor:
#'''Kadizade Ali pasa''' harmadízben (1614. október 17. - 1616. decemberének közepe), halálától [[1617]]. júniusának végéig Bekir egri pasa viselt gondot a budai pasaságra.
#'''Szofi Muhammed pasa''', szilihdár-aga volt, [[1611]]. [[szeptember 9.]] egyiptomi pasává nevezték ki, amely tisztségből [[1615]]. [[április 29.]] mozdították el. 1616. decemberének végén lett budai pasa, 1617. [[június 3.]] kajmakámnak, [[1621]]. februárjának közepén ismét budai pasának nevezték ki, de [[december 9.]] ismét elmozdították. [[1622]]. februárjának első felében harmadszor is budai pasa lett, egészen [[október 14.|október 14-éig]]. Kevéssel erre ismét kinevezték, [[1623]]. szeptemberének végén ismét letették. [[Október 5.]] ismét budai pasa lett, immár ötödször. [[1626]]. augusztus közepén halt meg, halálhíre [[augusztus 18.]] érkezett meg Konstantinápolyba.
#'''Nakkás Haszán pasa''', a szultáni szerájban nevelkedett, ahol [[kapudzsibasi]] tisztséget szerzett. 1604. [[április 6.]] janicsár-agává nevezték ki, e hivataláról [[december 8.]] mondatták le, s [[december 17.]] ruméliai pasává nevezték ki. 1605. [[március 22.]] negyedik vezír, [[1606]]. [[december 11.]] kajmakám, [[1617]]. [[június 3.]] budai pasának nevezték ki. [[1618]]. [[május 6.]] harmadik vezírré tette a szultán, s udvarába hivatta.
#'''Karakás Muhammed pasa''', tugándzsibasi volt, [[1612]]. [[november 28.]] boszniai pasává nevezték ki. [[1614]] elején mint nagykanizsai pasát említik, amely hivatalában Terjaki Haszán pasa halála után rövidebb ideig a budai pasaságot is felügyelte. [[1616]]. [[július 15.]] és [[augusztus 13.]] közt a forrásol aleppói pasaként említik, 1617 májusában ruméliai, 1618. [[május 6.]]-tól [[1621]]. februárjának közepéig budai pasa volt. 1621. [[szeptember 15.]] [[Chocim]] alatt a [[Lengyelország|lengyel]] csapatok megtámadásakor halt meg.
#'''Szofi Muhammed pasa''' másodízben (1621. februárjának közepe - 1621. december 9.)
76. sor:
#'''Szijávus pasa''', [[Abazák|abáz]] származású, Abáza Muhammad pasa kincstárnoka volt. Ennek megfojtatása után IV. Murád szultán parancsára felvették a szultáni szerájba, a szeferlik közé. Később csokadár-agának, [[1639]]. [[január 6.]] szilihdár-agának nevezték ki. 1640-ben, IV. Murád halála után vezírré tették, [[szeptember 9.]] kapudánpasává nevezték ki. [[1642]]. áprilisában e méltóságtól megfosztották, s a vezírek közé helyezték vissza. [[1644]]. [[március 12.]] erzerumi, [[1645]]. augusztusában szilisztrai, [[1648]]. [[március 29.]] vagy [[március 30.]] budai pasává nevezték ki. [[1650]]. [[augusztus 6.]] a portára hívatták, ahol ismét elfoglalta helyét a vezírek közt. [[1651]]. [[augusztus 21.]] nagyvezír lett, de [[foktóber 30]]. letették. Kevéssel ezután boszniai, [[1652]]. áprilisában ruméliai, később ismét szilisztrai pasa volt. [[1656]]. [[február 9.]] krétai szerdár, [[március 4.]] ismét nagyvezír lett. 1656. [[április 26.]] halt meg.
#'''Murád pasa''', arnót származású, először szamszundzsi, később csorbadzsi, zagardzsibasi, janicsár-kiaja volt. [[1645]]. [[szeptember 22.]] és [[október 20.]] közt szegbánbasinak, [[1646]]. szeptemberének közepén káneai várnagynak nevezték ki. [[1648]]. februárjának végén letették s Konstantinápolyba hívatták. [[1649]]. [[január 14.]] janicsár-agának, [[március 19.]] nagyvezírnek nevezték ki. [[1650]]. [[augusztus 6.]] e hivataláról lemondott, s budai pasa lett. [[1653]]. [[szeptember 9.]] Konstantinápolyba hívatták, [[november 27.]] kapudánpasának, [[1655]]. [[május 11.]] ismét nagyvezírnek nevezték ki. [[Augusztus 9.]] e hivatalról másodszor is lemondott, s a dömöcki pasaságot kapta meg. 1655. októberének végén halt meg.
#'''Szári Kenán pasa''', [[oroszország]]ból származott, Bakirdzsi Ahmed egyiptomi pasa rabszolgája volt. Ennek megfojtatása után a szultán parancsára a szerájba került. Később rikábdár-agának nevezték ki. [[1647]] szeptemberében [[Ibrahim oszmán szultán]] Átika nevű leányát vette el feleségül, s harmadik vezír lett. Ibrahim halála után Krétára küldték, innen [[1652]] szeptemberében tért vissza, s a [[Dardanellák]] őrzésével bízták meg. [[1653]] szeptemberében lett budai pasa, [[1655]]. [[szeptember 22.]] tették le e tisztségből. [[1656]]. [[február 9.]] szilisztrai pasa, [[május 3.]] kapudánpasa lett. [[Július 18.]] e tisztétől megfosztották. [[1658]]. [[június 23.]] kajmakámmá nevezték ki, de [[július 16.]] letették, s [[Brusza|Bruszába]] küldték várnagynak. [[1659]]-ben a pártütő Abáza Haszán pasa mallé állt, vele együtt tőrbe csalták, s Aleppóban [[február 16.|február 16-ról]] [[február 17.|február 17-ére]] virradó éjen megölték. Fejét [[március 9.]] a konstantinápolyi udvarba vitték.
#'''Gurdzsi Kenán pasa''', Grúziában született, grúz származású volt. A szultáni szerájban nevelkedett, kiléptekor szilihdár-agának, [[1653]]. [[december 17.]] janicsár-agának nevezték ki, s a vezíri méltósággal tüntették ki. [[1655]]. [[augusztus 12.]] e méltóságot ismét megkapta, s [[szeptember 22.]] budai, [[1656]]. [[május 2.]] ruméliai, [[november 20.]] után ismét budai pasa volt. [[1658]]. [[november 10.]] és [[november 12.]] letették, de már [[december 3.]] ismét kinevezték.[[1659]]. [[március 21.]] és [[március 24.]] közt ismét letették, azzal a meghagyással, hogy felváltójának, Fázli pasának Budára érkeztét várja meg. [[Június 22.]] a szultáni udvarba hívatták. [[1663]]. februárjának első harmadától negyedszer is budai pasa volt, de minden bizonnyal már májusban letették. [[1664]] májusában mint dijárbekri, [[1666]]. áprilisától [[1668]] áprilisáig mint [[sehrzol]]i pasát említik.
#'''Fázli pasa''' másodízben (1656. május 2. - 1656. november 20.)
88. sor:
#'''Gurdzsi Mohamed pasa''', Grúziában született, grúz származású volt. [[Köprülü Mehmed]] nagyvezírnek, ennek halála után fiának, Köprülü Ahmed pasa nagyvezírnek [[Kiaja|kiajája]] volt. [[1672]]. [[április 20.]] és [[május 19.]] közt dijárbekri pasa volt, egyben a vezíri méltóságot is megkapta. [[November 3.]] aleppói, [[1664]]. [[október 20.]] budai pasává nevezték ki. [[1665]]. januárjában IV. Mehmed húgát, Átikát, Bosnák Iszmail pasa özvegyét vette feleségül. [[1666]]. márciusának végén halt meg, halálhíre [[április 7.]] érkezett meg Konstantinápolyba.
#'''Dzserráh Kaszim pasa''', [[1660]]. [[június 12]]. csokadár-aga, [[június 19]]. egri pasa lett. [[1664]] májusában mint [[jene]]i, később mint temesvári pasát említik. [[1666]]. [[április 7]]. nevezte ki a szultán budai pasának, egyben vezíri méltóságra emelte. A szultán Átika nevú húgát, Gurdzsi Mohamed özvegyét vette feleségül. [[1667]]. [[május 22]]. erzerumi pasa lett, [[1671]]. [[július 17]]. konstantinápolyi kajmakámnak, [[1672]]. áprilisának elején ismét jenei, később másodszor is temesvári pasává nevezték ki. [[1675]]. márciusának első felében hunyt el.
#'''Szohzáb Mohamed pasa''', [[1656]]. [[április 3]]. főlovászmesternek, [[október 13]]. janicsár-agának, [[1657]]. [[július 19]]. [[szivász]]i, [[1665]]. [[november 19]]. boszniai pasának nevezték ki. [[1666]]. [[július 17]]. e hivatalából letették, [[1667]]. [[május 22]]. budai pasává nevezték ki, mely tisztét [[október 28]].-ig töltötte be.
#'''Mahmúd pasa''', Kara Mohamed pasa [[csauszbasi]]ja volt. 1666. [[július 19]]. lett vezír, 1667. október 28. nevezték ki budai pasává. [[1670]]. [[október 3]]. konstantinápolyi kajmakám, [[1671]]. [[április 3]]. boszniai pasa lett. Feltehetően 1671 szeptemberének első harmadában hunyt el.
#'''Arnaud Uzun Ibrahím pasa''', arnót származású volt, előbb janicsár-kiaja, [[1664]] októberének első harmadában janicsár-aga lett, ezzel a vezíri méltóságot is megkapta. [[1669]]. [[május 2]]. konstantinápolyi kajmakám, 1670. október 30, budai pasa lett. [[1672]]. februárjának közepén boszniai, [[1673]]. [[április 13]]. ismét budai pasa lett. [[1675]]. [[június 14]]. hivataláról letették, s szeptember első harmadában kamenicei várnagynak nevezték ki. [[1677]] októberének első harmadában ismét budai pasa volt. [[1683]]-ban [[Kara Musztafa]] nagyvezír [[Bécs]] alól való visszavonultakor [[szeptember 14]]. [[Győr]] mellett lefejeztette.
94. sor:
#'''Arnaud Uzun Ibrahím pasa''' másodízben (1673. április 13. - 1675. június 14.)
#'''Szujoldzsi Ali pasa''', először erzerumi pasa volt, 1666. [[július 27]]. boszniai, később egri pasa lett. 1675. [[június 14]]. lett budai pasa. 1677. márciusának első harmadában letették, később a Dardanellák felügyeletével bízták meg, innen [[1689]]. [[március 21]]. és [[április 18]]. közt hívták vissza.
#'''Khalíl pasa''', kapudzsibasi volt, 1666. [[december 20]]. szivászi pasa lett. [[1669]]. májusában a források [[rumélia]]i pasaként említik, innen júniusban tették le. [[1670]]. [[február 26]]. szilisztrai pasává nevezték ki, egyben vezírré emelték. [[1672]]. [[október 23]]. kamienleci pasa, [[1676]]. március közepén boszniai, 1677. március első harmadában budai pasa volt. Ez év októberének első harmadában ismét kamienleci basa lett.
#'''Arnaud Uzun Ibrahím pasa''' harmadízben (1677. októberének első harmada - 1683. szeptember 14.)
#'''Kara Mohamed pasa''', először a bosztandzsik odabasija, később müteferrika, [[1664]]. [[december 25]]. az [[I. Lipót]] császárhoz küldött követ volt. [[1665]]. [[január 28]]. ruméliai pasa lett. 1665. [[június 8]]. érkezett [[Bécs]]be, ahonnan 1666. [[március 13]]. indult vissza. [[Május 6]]. érkezett meg [[Drinápoly]]ba, a szultánhoz. Ezután aleppói pasa lett, [[1678]]. [[október 22]]. és [[október 26]]. közt a vezíri méltóságot is megkapta. [[1682]]. [[augusztus 6]]. dijárbekri, [[1683]]. [[szeptember 14]]. budai pasa lett. [[1684]]. [[augusztus 10]]. egy felrobbanó bomba halálra sebezte.
100. sor:
#'''Abdi Abdurrahman pasa''', az utolsó budai pasa. Arnót származású volt, [[1669]]. [[május 2]]. janicsár-aga lett. [[1671]]. [[február 6]]. vezír lett, [[1674]]. [[június 8]]. bagdadi, [[1676]]. [[május 11]]. egyiptomi pasa lett. [[1680]]. [[június 18]]. letették, [[1681]]. [[június 3]]. boszniai, [[1682]]. [[október 12]]. kamienicei pasa lett. [[1683]]. [[december 20]]. a szultán az udvarba hívatta. [[1684]]. nivemberének utolsó harmadában nevezték ki budai pasának. [[1686]]. [[szeptember 2]]., [[Buda visszafoglalása]] napján a csatában elesett.
== Források ==
* Gévay Antal: A' budai pasák. Bécs, 1841. on-line hozzáférés: [http://books.google.com/books?id=aE5KAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false]
[[Kategória:Török hódoltság]]
| |||