„Balog nemzetség” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a
a (kisebb formai javítások)
[[FileFájl:Wappen_011Wappen 011.jpg|180px|thumb| A Balogh nemzetség cimere]]
[[FileFájl:Schield_BaloghSchield Balogh.JPG|180px|thumb| A Balogh nemzetség pajzsa]]
 
"Post illos Altmann intrat de Fridburc miles coridatus ex patria Turingorum, de isto illi de Bolugi oriuntur."<br />
("Ezek után jő bé Altmann Friedburgból, pánczélos vitéz a thüringiek hazájából. Ettől származnak a mai Balogok.")
 
''([[Kézai Simon]]: [[Gesta Hungarorum]], "Magyar Krónika", kb. 1283)''
 
== Eredete ==
Valószínűleg [[Orseolo Péter]] magyar király (Peter Orseolo) második uralkodása alatt (kb. 1046) történt meg idegen lovagok – főleg Németországból és Olaszországból – betelepítése. A Kézai Krónika feltehetően Friedbergről ír, [[Hessen]]ben, amely város Kézai idején Türingiához tartozott. Az Altmann von Friedberg lovagról nincs más feljegyzés. [[Friedberg (Hessen)]] város már csak azért is valószínűsíthető, mert a város címere szinte megegyezik a későbbi Balogh nemzetség címerével.
 
''(I. C. G. Z. D. R. S. ANNO DNI 1625. (Illustris Comes Georgius Zechy de Rima Szécs Anno Domini 1625.))''
 
== Balogvár ==
[[FileFájl:Balogvar2.JPG|300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010]]
[[FileFájl:Balogvar3.JPG|300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010]]
[[FileFájl:Balogvar4.JPG|300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010]]
"Gömör vármegye, okiratilag csak 1209-től fogva szerepel a történelemben. Gömör vára, mint a legtöbb, az első árpádházi királyok uralkodása alatt épült vár, királyi birtok volt s egyes családok birtokába donáció útján jutott. A legrégibb adat a nemzetség gömöri szereplésére 1214-ből maradt ránk, amikor II. Endre (András) megerősítette azt az egyezséget, amelyet a Balog- és Hangony-nembéliek egymással kötöttek. 1300 körül már a Balog nemzetség több ágra szakad. A Széchy ág birta Rimaszécset, Urajt, Hangonyt és Balog egy részét, a Pest megyei Dunakeszit, Gődöt, Sződöt, a nógrádi Nötincs és Uzsa községeket, 1320-tól pedig Miskolcot is. A Derencsényi ág birta Derencsényt, a hozzá tartozó szomszédos jószágokkal és községekkel, így Esztrényt és Laponyát is. Az Atfy ágé volt Balog vára és tartozékai: Meleghegy, Bugyikfalva, Szilistye, Ispánmező stb, de ezenkivül Abaúj és Tornában is birtak jószágokat."
 
[[Engel Pál]] történész szerint a környező vidék földesura, nagy valószínűséggel a Balogh nemzetséghez tartozó Oth fia Henrik (okleveles említése 1299–1300 között) építette fel Balog várát, aki Árpád-házi [[III. András magyar király]] tanácsosaként szerepelt az egykori forrásokban. Később a [[Thököly Imre]] vezette kuruc hadjáratok idején pusztult el, közelebbről ismeretlen körülmények között. Napjainkban is egyre pusztulnak a középkori erősség maradékai, amelyeknek még eddig nem történt meg a régészeti feltárása.
 
== Források ==
* A történelmi Magyarország várai: http://jupiter.elte.hu/vamosbalog/balogvartortenet.
* Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. ISBN 963-243-171-5
* Kézai Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum: http://mek.oszk.hu/02200/02249/
* Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. ISBN 963-7930-973
* Liber Armorum Hungariae – Andrássy Gyula gróf (1913)
* Magyar Nemzeti és Történelmi jelképek: http://www.nemzetijelkepek.hu
* Magyarország uralkodói, Pannonica Kiadó, 2003. ISBN 963-925-260-3
* Magyarország története Előzmények és magyar történet 1242-ig, ISBN 963-05-1518-0
* Nagy Iván: Magyarország családai (1863)
* Siebmacher’s Wappenbuch – Magyarország Nagy Címerkönyve (1892)
* Stadler, K. : Deutsche Wappen. Angelsachsen Verlag, 1964–1971, 8 volumes.
* Szentsimon honlapja: http://szentsimon.uw.hu/szechy.htm
* Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. ISBN 963-907-512-4
* Veszprémy László: Szent István és az államalapítás. ISBN 963-389-315-1
 
 
[[Kategória:Magyar nemzetségek]]
131 512

szerkesztés