„Bouvines-i csata” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: következő hozzáadása: no, ru, sv következő módosítása: ja)
a (kisebb formai javítások)
|név=Bouvines-i csata
|kép=Bataille de Bouvines gagnee par Philippe Auguste.jpg
|képleírás=Fülöp Ágost a bouvines-i csatában ([[Horace Vernet]] festménye).
|konfliktus= Angol-francia és Stauf-Welf harcok
|időpont= [[1214]]. [[július 27.]]
[[Kép:Blason Ducs Bourgogne (ancien).svg|16px]] [[III. Odó burgundi herceg]]
|erők1= 20-25&nbsp;000<ref>Földi Pál szerint 20&nbsp;000, a xenophongroup honlapján 25&nbsp;000 szerepel. A lovasság és a gyalogság számát Földitől vettem át.</ref><br>
* 5000 lovas
* 15&nbsp;000 gyalogos
|erők2= kb. 15&nbsp;000<ref>Földi művében 11&nbsp;000 gyalogosról és mintegy 2000 lovasról ír, azonban más források(pl. Xenophon Group, [http://en.allexperts.com/e/b/ba/battle_of_bouvines.htm]) a francia lovasság számbeli fölényét említik meg. A részletezett számok a Xenophon Group honlapján hivatkozottakkal egyezik meg.</ref><br>
* 4000 lovas
* 11&nbsp;000 gyalogos
|veszteségek1= 1000 halott<br>9000 fogságba esett<ref name = "Xenophone">{{cite web|title = The Battle of Bouvines|url = http://xenophongroup.com/montjoie/bouvines.htm}}</ref>
|veszteségek2= kevesebb, mint 1000 halott<ref name = "Xenophone"/>
}}
Az [[1214]]. [[július 27.|július 27]]-én lefolyt '''bouvines-i csata''' [[Franciaország]] egyesítésének fontos állomása volt. A [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]] által vezetett [[francia]] csapatok vereséget mértek a [[János angol király|Földnélküli János]] angol király és [[IV. Ottó német-római császár]] körül szerveződő koalíció seregére, ezzel Fülöp Ágost megszilárdította hódításait.
 
== Előzmények ==
II. Fülöp Ágost a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat|keresztes hadjáratról]] hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, [[I. Richárd angol király|Oroszlánszívű Rihárd]] visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, [[1202]]-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult [[Anjou]]ba, [[Bretagne]]ba, [[Maine]]be, [[Normandia|Normandiába]] és [[Tournai]]ba. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.<ref name = "Xenophone"/>
 
Ottó és János pártjára állt [[Flandria]] és [[Boulogne]] grófja is. 1214-ben támadásuk két fronton indult meg, János délnyugaton szállt partra, míg Ottó északkelet felől tört be. János délre csalta II. Fülöp seregét, azonban Ottó nem volt elég gyors, és nem tudta kihasználni északon a kedvező alkalmat. Fülöp a visszavonuló János sakkban tartására [[VIII. Lajos francia király|Lajos herceget]] 800 lovaggal, 2000 egyéb lovassal és 7000 gyalogossal [[Poitou]]ban hagyta, ő maga északra vonult, ahol új sereget szervezett, és megütközött Ottóval.<ref name = "Xenophone"/>
 
== A csata lefolyása ==
Ottó [[július 12.|július 12]]-én érte el [[Nivelles]]-t,<ref name = "Xenophone"/> ahol egyesült szövetségeseivel, majd továbbindult Bouvines felé. A francia csapatokkal július 27-én<ref>Ez a nap egy vasárnapra esett, vagyis a támadás a [[római pápa|pápa]] által előírt fegyvernyugvás, a [[Treuga Dei]] megsértését jelentette.</ref> csaptak össze Bouvines mellett, ahol a [[Lille]] és [[Tournai]] közötti út hídja átvezet a [[Marsa folyó]]n.
 
27-én reggel Fülöp elhatározta, hogy átkel a folyó bal partjára, azonban amikor az [[elővéd]] már átkelt, megfigyelői az ellenség közeledtét jelentették. Megváltoztatta haditervét, és a jobb parton állította fel [[csatarend]]jét. A jobbszárnyra kerültek a burgundi lovagok némi gyalogsággal kiegészítve, középen az [[Ile-de-France]]-i és normann lovagok álltak fel a király parancsnoksága alatt. A balszárnyat a gyalogság zöme valamint a délnyugati tartományokból érkező nehézlovasság alkotta.<ref name = "Xenophone"/><ref name = "Földi">Földi, 124-126. o.</ref> A közép előtt álltak fel a [[számszeríj]]ászok.<ref name = "Xenophone"/> A hagyományoknak megfelelően A sereg szárnyait a Marsa mocsarai is fedezték,<ref name = "Földi"/> és Fülöp a túlpartról visszatérő csapatoktöbbségét a balszárny meghosszabbítására használta fel.<ref name = "Xenophone"/>
A francia balszárnnyal szemben Boulogne grófja gyalogosaiból „erődöt” szervezett, ahova a lovagok visszatérhettek fáradalmaikat kipihenni.<ref name = "Xenophone"/><ref name = "Földi"/> A francia gyalogság azonban áttörte az erődöt, és foglyul ejtette mind Renaud de Dammartint, mind William Longswordot.
 
== Következmények ==
A francia győzelem után a koalíció felbomlott. A harcokat [[szeptember 18.|szeptember 18]]-án lezáró chinoni fegyverszünetben az angolok lemondtak a [[Loire]]-tól északra fekvő birtokaikról. Az Angliába visszatérő Jánost a [[Magna Charta]] kiadására kényszerítette a nemesség, és [[1216]]-ban már Lajos herceg szállt partra Dél-Angliában a felkelő nemesség hívására.
 
Ottó a vesztes csata után a Német-Római Birodalomban immár a [[július 23.|július 23]]-án [[Aachen]]ben császárrá koronázott [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyessel]] találta szembe magát, és hatalmát nem tudta megtartani.
 
== Lásd még ==
{{Commons|Category:Battle of Bouvines}}
* [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]]
* [[János angol király|Földnélküli János]]
* [[IV. Ottó német-római császár|IV. Ottó]]
== Források ==
* {{cite book|title= A világtörténelem nagy csatái|first= Pál|last= Földi|publisher = Laude Kiadó|isbn = 963 9121 17 0|pages = 124-126}}
* {{cite web|title = The Battle of Bouvines (xenophonegroup.com)|url = http://xenophongroup.com/montjoie/bouvines.htm|language = angol|accessdate = 2009-12-20}}
 
== Jegyzetek és hivatkozások ==
{{források}}
 
131 512

szerkesztés