Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kisebb formai javítások
| képaláírás =
| születési név = Charles Martin Jones
| születés helye = [[Spokane]], [[Washington]], {{zászló|USA}}
| születés dátuma = [[1912]]. [[szeptember 21.]]
| halál helye = [[Corona Del Mar]], [[Kalifornia]] {{zászló|USA}}
[[1962]]-ben távozott a Warnertől, és elindította a Sib Tower 12 Productions-t az [[Metro-Goldwyn-Mayer|MGM]] stúdiónál, ahol egy új ''[[Tom és Jerry]]'' sorozatot készített, és egy [[Dr. Seuss]] tv-adaptációt, a ''Grincs''et. Később önálló vállalkozást indított ''Chuck Jones Productions'' névvel, ahol nem visszatérő szereplőkre apelláló rajzfilmeket készített, illetve néha-néha szabadúszóként egy-egy ''Looney Tunes'' epizódot.
 
== Fiatalkora ==
Jones [[Spokane]]-ben, [[Washington]]ban született [[1912]]. [[szeptember 21.|szeptember 21]]-én. A család nem sokkal később [[Los Angeles]]-be költözött.
 
Önéletrajzában, a ''Chuck Amuck''ban leírja, hogy művészi hajlamait apjának köszönheti, aki egy sikertelen üzletember volt a húszas évek [[Kalifornia|Kaliforniájában]]. Irodaszereket és ceruzákat árult cégeknek, de mikor az üzlet elbukott, a rakományt fiának adta s megkérte, élje fel őket mihamarabb. Mivel a fiú végtelen tartalékokkal rendelkezett remek minőségű ceruzákból és papírokból, rengeteget rajzolt. Később, egy művészeti iskolában a tanár elmagyarázta a nebulóknak, hogy ahhoz, hogy elkészülhessen egy értékelhető rajz, előtte legalább 100.000 rossz képet kell készíteni. Jones fellélegzett, mivel már a 200.000-et is átlépte. Jones és testvérei emiatt lettek grafikusok.
 
Miután elvégezte a Choinard Art Instute-ot, Jones számos, nem túl jelentős munkát vállalt a rajzfilmiparban. [[Ub Iwerks]] stúdiójában a grafikákat rajzolta át tussal, és asszisztens volt [[Walter Lantz]] mellett. Iwerks stúdiójában találkozott későbbi feleségével, Dorothy Websterrel, aki a képeket festette.
 
== Warner Bros. ==
Chuck Jones belépett a Leon Schlesinger Productions-höz, a független stúdióhoz, ami ''Looney Tunes'' és ''Merrie Melodies''-rajzfilmeket gyártott a [[Warner Brothers]]-nek. Asszisztens animátor lett [[1933]]-ban. [[1935]]-ben animátorrá léptették elő, és dolgozhatott az új rendezővel, [[Tex Avery]]-vel. Az Avery-csapatnak nem volt elég hely Schlesinger apró stúdiójában, ezért kiutaltak nekik egy saját épületet, amit később csak "Termite Terrace"-ként emlegettek. Miután [[Bob Clampett]] [[1937]]-ben rendező lett, Jones bekerült a csapatába; itt Jones korábbi főnökével, Ub Iwerks-szel kellett dolgozniuk, ugyanis ő ekkoriban gyártott le négy rajzfilmet Schlesingernek. Jones [[1938]]-ban rendező lett (akkoriban ezt a pozíciót "supervisor"-nak hívták), miután [[Frank Tashlin]] elhagyta a stúdiót. Első filmje a ''The Night Watchman'', főszereplője egy aranyos kiscica, aki később Sniffles-szé, az egérré inkarnálódott.
 
Emellett a ''The Weakly Reporter'' sorozatba is rendezett rövidfilmeket [[1944]]-ben. Ugyanebben az évben készítette a ''Hell-Bent for Election''-t, [[Franklin D. Roosevelt]] kampányfilmjét.
 
Kevesen tudják, hogy az ''Angel Puss''-t is rendezte, amiben afro-amerikaiak tűnnek fel. Ezt cenzúrázták, és manapság semmilyen hivatalos jegyzékben nem szerepel.
 
Jones a negyvenes évek végén volt a csúcson, és sikerszériája az ötvenes években is folytatódott. Ekkor alkotta meg legendás karaktereit, Claude macskát, Marc Antony-t és Pussyfootot, Michigan J. Frogot, Pepe LePew-t, a Gyalogkakukkot, és Wile E. Coyote-ot, azaz Prérifarkast. Ekkor készültek el (a [[Michael Maltese]] által írt Gyalogkakukk-filmeken kívül) olyan mestermunkák, mint a ''Duck Amuck'', a ''One Froggy Evening'' és a ''What's Opera, Doc?''. Kritikusok napjainkban ezeket a filmeket tartják minden idők legjobb rajzfilmjeinek.
Jones a Warner Bros.-nál maradt az ötvenes években is, leszámítva egy időszakot [[1953]]-ban, mikor a Warner bezáratta az animációs stúdiót. Jones a [[Walt Disney Pictures]]-höz ment, és összeállt [[Ward Kimball]]al négy hónapra, hogy segítse a ''Csipkerózsika'' készítését (Jones nincs feltüntetve a stáblistán). Miután a Warner animációs divíziója ismét megnyílt, Jones visszatért.
 
A hatvanas évek elején Jones és felesége, Dorothy írták az egészestés ''Gay Purr-ee'' forgatókönyvét. A film szinkronját [[Judy Garland]], [[Robert Goulet]] és [[Red Buttons]] készítették, [[Párizs|párizsipárizs]]i macskáknak kölcsönözve hangjukat. A filmet a UPA stúdió készítette, és a korábbi Warneres Abe Levitow rendezte. Jones ezzel megszegte szerződését a Warnerrel. A film [[1962]]-ben került bemutatásra, és Jones szerencsétlenségére a Warner kezdte forgalmazni. Mikor kiderült Jones szerződésszegése, kirúgták a stúdiótó.<ref name="endofstudio">Barrier, Michael (1999). ''Hollywood Cartoons''. New York: Oxford University Press. Pg. 562-563. ISBN 0-19-516729-5.</ref> Jones csapatát is szélnek eresztették a ''The Iceman Ducketh'' befejezése után, majd az egész stúdió megszűnt [[1963]]-ban.<ref name="endofstudio" /> (Jones többször is állította, hogy ez amiatt történt, mert a Warner végül belátta, hogy ''ők'' nem Miki Egér rajzfilmeket készítenek).
 
== Jones szabadúszóként ==
Üzlettársával, [[Les Goldman]]nel Jones elindította a független stúdiót, a Sib Tower 12 Productionst, s felvette a korábbi Warneres csapatát, többek közt Maurice Noble-t és Michael Maltese-t. 1963-ban a Metro-Goldwyn-Mayer megállapodott velük, hogy Jones és csapata készítsen egy teljesen új [[Tom és Jerry]]-sorozatot. [[1964]]-ben a Sib Tower 12 beolvadt az MGM-be, s új neve MGM Animation/Visual Arts lett. Jones animációs rövidfilmje, a ''The Dot and the Line: A Romance in Lower Mathematics'' 1965-ben Oscart nyert. Másik rövidfilmje a ''The Bear That Wasn't'' volt.
 
[[1978]]-ban Jones felesége, Dorothy elhunyt; három évvel később összeházasodott [[Marian Dern]]nel, a ''Rick O'Shay'' képregény írójával.
 
== Későbbi évek ==
A nyolcvanas-kilencvenes években Jones festményeket adott el galériáknak lányának cégén keresztül. Emellett kreatív konzultánsa és karakterdizájnere volt az első ''Alvin és a Mókusok'' karácsonyi különkiadásnak (''A Chipmunk Christmas''). Az interneten új rajzfilmeket tett közzé egy eddig ismeretlen, Thomas Timberwolf nevű karakter főszereplésével. Egy [[cameo]]-szerepben feltűnt az [[1984]]-es ''Szörnyecskék'' című filmben, és megrendezte a ''Szörnyecskék 2'' számára a Dodós és Tapsis jeleneteket [[1990]]-ben. Ezenfelül több filmhez is készített animációs részeket, ilyen a ''Stay Tuned'' és az [[1993]]-as ''Mrs. Doubtfire''. Jones nem szerette a modern rajzfilmeket, a [[Hanna-Barbera]] televíziós rajzfilmjeit többízben is "illusztrált rádiónak" nevezte.
 
Utolsó éveiben Jones volt a Termite Terrace legemblematikusabb veteránja, előadásokat tartott az animátorok új generációjának. Hatásai olyan mainstream rajzfilmeken érezhetőek, mint az ''Eszeveszett birodalom'' és a ''Lilo és Stitch, a Csillagkutya''.
 
Életművéért Jones saját csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán.
 
Jones-t életében nyolcszor jelölték Oscarra (háromszor nyert, a ''For Scent-imental Reasons''-ért, a ''So Much for So Little''-ért és a ''The Dot and the Line''-ért), s [[1996]]-ban életműdíjban is részesült az Akadémia vezetésének részéről "klasszikus rajzfilmjeiért és olyan animált karakterekért, akik megédesítették életünket közel ötven éven keresztül". A díjat [[Robin Williams]] adta át, s a "rajzfilmek [[Orson Welles]]-ének" nevezte Jones-t.
A ''Daffy Duck for President'' című Looney Tunes film Jones könyve alapján készült. Eredetileg [[2000]]-ben akarták bemutatni, végül [[2004]]-ben került adásba.
 
== Rövid lista Jones néhány művéből ==
* ''Play Safe'' (1936)
* ''The Night Watchman'' (1938, his first)
* ''Daffy Duck and the Dinosaur'' (1939)
* ''Naughty But Mice]]'' (1939, ebben jelent meg először Sniffles)
* ''Elmer's Candid Camera'' (1940)
* ''Joe Glow, the Firefly'' (1941)
* ''The Draft Horse'' (1942)
* ''The Dover Boys'' (1942)
* ''Fin N' Catty'' (1943)
* ''The Weakly Reporter'' (1944)
* ''Angel Puss''(1944)
* ''Hell-Bent for Election'' ([[Franklin D. Roosevelt]] kampányfilmje, 1944)
* ''Fresh Airedale'' (1945)
* ''Fair and Worm-er'' (1946)
* ''A Pest in the House'' (1947)
* ''Scaredy Cat'' (1948)
* ''Long-Haired Hare'' (1949)
* ''For Scent-imental Reasons'' (1949)
* ''Fast and Furry-ous'' (1949)
* ''So Much for So Little'' (1949, készült a Népegészségügyi szervezet számára)
* ''Rabbit of Seville'' (1950)
* A "Vadászat Trilógia": ''Rabbit Fire'' (1951), ''Rabbit Seasoning'' (1952), és ''Duck! Rabbit! Duck!'' (1953)
* ''Feed the Kitty'' (1952)
* ''Duck Amuck'' (1953)
* ''Duck Dodgers in the 24½th Century'' (1953)
* ''Bully for Bugs'' (1953)
* ''Punch Trunk'' (1953)
* ''Feline Frame-Up'' (1954)
* ''Sheep Ahoy'' (1954)
* ''One Froggy Evening'' (1955)
* ''Double or Mutton'' (1955)
* ''Heaven Scent'' (1955)
* ''Rocket-Bye Baby'' (1956)
* ''What's Opera, Doc?'' (1957)
* ''Scrambled Aches'' (1957)
* ''Robin Hood Daffy'' (1958)
* ''Hook, Line and Stinker'' (1958)
* ''Hip Hip-Hurry!'' (1958)
* ''Hot-Rod and Reel!'' (1959)
* ''Wild About Hurry'' (1959)
* ''Fastest with the Mostest'' (1960)
* ''Hopalong Casualty'' (1960)
* ''High Note'' (1960)
* ''Ready, Woolen and Able'' (1960)
* ''Compressed Hare'' (1961)
* ''Zip 'N Snort'' (1961)
* ''Lickety-Splat'' (1961)
* ''Beep Prepared'' (1961)
* ''Now Hear This'' (1962)
* ''Zoom at the Top'' (1962)
* ''A Sheep in the Deep'' (1962)
* ''Hare-Breadth Hurry'' (1963)
* ''War and Pieces'' (1964)
* ''Tom és Jerry'' (1964–1967)
* ''The Dot and the Line'' (1965)
* ''The Bear That Wasn't'' (1967)
* ''How the Grinch Stole Christmas!'' (TV-rajzfilm, 1966)
* ''Sesame Street'' (különböző rajzfilmszekvenciák, 1969)
* ''The Electric Company'' (1971)
* ''Horton Hears a Who!'' (TV-rajzfilm, 1970)
* ''The Phantom Tollbooth'' (egészestés mozifilm, 1970)
* ''Rikki-Tikki-Tavi'' (TV-rajzfilm, 1975)
* ''Raggedy Ann and Andy in The Great Santa Claus Caper'' (TV-rajzfilm, 1978)
* ''Raggedy Ann and Andy in The Pumpkin Who Couldn’t Smile'' (TV-rajzfilm, 1979)
* ''Soup or Sonic'' (1980)
* ''Chariots of Fur'' (1994)
* ''Another Froggy Evening'' (1995)
* ''Superior Duck'' (1996)
* ''From Hare to Eternity'' (1997)
 
== Lásd még ==
* [[Az amerikai animáció aranykora]]
 
== Jegyzetek ==
{{reflistforrások}}
 
=== Források ===
* Barrier, Michael (1999). ''Hollywood Cartoons: American Animation in Its Golden Age''. Oxford: Oxford University Press. ISBN 0-19-516729-5.
* Jones, Chuck (1989). ''Chuck Amuck : The Life and Times of an Animated Cartoonist''. New York: Farrar Straus & Giroux. ISBN 0-374-12348-9.
* Jones, Chuck (1996). ''Chuck Reducks : Drawing from the Fun Side of Life''. New York: Warner Books. ISBN 0-446-51893-X.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.chuckjones.com/ Chuck Jones weboldala]
* [http://keyframeonline.com/CastCrew/Chuck_Jones/751/''The Animation of Chuck Jones''] a Keyframe - the Animation Resource-on
* [http://www.sensesofcinema.com/contents/directors/02/jones.html Senses of Cinema: Great Directors Critical Database]
* {{imdb name|id=0005062|name= Chuck Jones}}
* [http://www.coldbacon.com/jones.html Chuck Jones rajongói oldal]
* [http://www.cartoonbrew.com/classic/chuck-jones-article-by-john-canemaker.html "Chuck Jones" John Canemaker-től] a ''Cartoonist PROfiles''-ból #45 (1980 márciusa)
* [http://rogerebert.suntimes.com/apps/pbcs.dll/article?AID=/20060115/REVIEWS08/601150301 Chuck Jones: Three Cartoons (1953-1957)] - [[Roger Ebert]] Jones három filmjéről, ami a nemzeti filmjegyzékben szerepel.
* [http://www.toxicuniverse.com/review.php?aid=1000228 Chuck Jones életrajza] Daniel Briney-től a ToxicUniverse.com-on.
* [http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GRid=6207191 Chuck Jones sírja]
* [http://www.adcglobal.org/archive/hof/1998/?id=316 Art Directors Club életrajz képekkel]
* [http://www.emmytvlegends.org/interviews/people/chuck-jones Interjú Chuck Jones-szal]
 
[[Kategória:Amerikai filmrendezők|Jones Chuck]]
[[da:Chuck Jones]]
[[de:Chuck Jones]]
[[et:Chuck Jones]]
[[es:Chuck Jones]]
[[et:Chuck Jones]]
[[fa:چاک جونز]]
[[fi:Chuck Jones]]
[[fr:Chuck Jones]]
[[it:Chuck Jones]]
[[he:צ'אק ג'ונס]]
[[nlit:Chuck Jones]]
[[ja:チャック・ジョーンズ]]
[[itnl:Chuck Jones]]
[[pl:Chuck Jones]]
[[pt:Chuck Jones]]
[[ro:Chuck Jones]]
[[ru:Джонс, Чак]]
[[fi:Chuck Jones]]
[[sv:Chuck Jones]]
[[tr:Chuck Jones]]
131 512

szerkesztés