„Cs. Sebestyén Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
a kisebb formai javítások |
||
11. sor:
'''Cs. Sebestyén Károly''' ([[Karánsebes]], [[1876]]. [[május 13.]] – [[Budapest]], [[1956]]. [[december 22.]]) magyar etnográfus, a [[szegedi múzeum]]ban [[Móra Ferenc]]nek 20 éven keresztül bizalmas munkatársa, [[1934]]-[[1936]] között a [[Somogyi Könyvtár]] és Városi Múzeum megbízott igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a [[szegedi egyetem]] tanára. Saját tudományterületén kívül a régészet módszereiben is jártas volt.
== Élete ==
Korán kitűnt rajztehetsége, melyet Budapesten a Mintarajztanodában fejlesztett tovább, majd [[Schulek Frigyes]] építőművésznél vállalt rajzolói állást. [[1898]] nyarán rajztanári oklevelet szerzett, ezután [[Pancsova|Pancsovára]], majd [[Szeged]]re került. Néprajzi kutatásokra rokona, [[Horger Antal]] is ösztönözte. [[1907]]-ben [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Németország]]ban is járt állami ösztöndíjjal. [[1920]]-ban helyezték át a [[szeged]]i Városi Múzeumba.
23. sor:
Néprajzi témakörökben a lakáskultúrával a népi bútorokkal, valamint szülőföldje és a [[Székelyföld]] népviseletével foglalkozott a legtöbbet. Ezen kívül [[Szeged]] építészettörténeti kutatásában is kiemelkedő szerepet játszott. Elsősorban neki köszönhető hogy a [[Szent Demeter-templom]] bontása nem maradt tudományos figyelem nélkül. Kutatásai nyomán 5 építési fázist tudott elkülöníteni. Ezen kívül a [[szegedi vár]] vizsgálatának is szentelt néhány tanulmányt. Munkásságában tudatosan több tudomány módszereit és eredményeit használta fel.
== Jelentősége ==
</center>
Egyik első néprajzi tárgyú írása a a jellegzetes [[Szegedi napsugaras házdíszítés|szegedi napsugárdíszes házvégekre]] hívta föl a figyelmet.<ref>Néprajzi Értesítő 1904.</ref>
A ''[[Dömötör-torony|Dömötör-tornyot]]'', Szeged legrégibb, Árpád-kori műemlékét az Alföld ritka múltú, épen maradt, történelmi nevezetességű építményét Cs. Sebestyén Károlynak köszönheti az utókor. A török e tájon mindent elpusztított szerencse, hogy a 13. századból való tornyot beépítették a későbbi templomokba, s amikor a Fogadalmi templom építése végett az öreg Dömötör templomot lebontották, Cs. Sebestyén Károly a barokk toronyból kihámozhatta az ősit, az Alföldön páratlan értékű műemléket. Megmentette, s [[Móra Ferenc]], [[Buday Árpád]], [[Banner János]]<ref>régész, a budapesti ELTE tanára (1946–67), nyugalomba vonulásáig, a történelemtudományok doktora (1957)</ref> és mások segítségével sikerült is megóvnia. Cs. Sebestyén Károly fölkutatta [[Szeged]] múltjának fehér foltjait, föltárta középkori kultúrájának bizonyító emlékeit.
A [[néprajz]] és [[régészet]] határán húzódik meg az a kutatóterülete, amelyben a honfoglaló magyarság életmódjára vonatkozó érdekes tárgyakat cserkészett be. A magyar nyílról és íjról, őseink kenyeréről, halászatáról, pásztorkodásáról, sőt lóversenyeiről értékes megfigyeléseket, összefüggéseket tárt föl.[[Móra Ferenc Múzeum|Szegedi múzeumi]] szolgálata alatt tervszerűen tanulmányozta a muzeológia legkorszerűbb eredményeit, s ebben messze megelőzte kortársait. Ausztria, Olaszország, Németország, Svájc, Hollandia, Belgium, Franciaország és Anglia műemlékeinek és múzeumainak tanulmányozására utakat tett, s tanulságaikat kamatoztatta a szegedi múzeum életében. Szegedről eltávozva, nyugdíjasként is tovább folytatta tudományos tevékenységét. A Néprajzi Múzeumban dolgozott haláláig, [[1956]]-ig.<ref>Péter László: Utószó Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak című művéhez</ref>
== Válogatás műveiből ==
* 1904 Halotti deszka, Néprajzi Értesítő
* 1904 Szegedi napsugárdíszes házvégek, Néprajzi Értesítő
* 1926 A szegedi vár legrégibb története, Dolgozatok 2, 144-157.
* 1927 A szegedi Szent Demeter templom építéstörténete, Dolgozatok 3, 188-208.
* 1928 Szeged középkori vára, Dolgozatok 4, 257-293.
* 1929 Az algyői templom, Dolgozatok 5, 132-138.
* 1931 A szegedi Szent Demeter templom, Dolgozatok 7, 205-212.
* 1931 Rejtélyes csontok népvándorláskori sírokban. Szeged.
* 1932 A magyarok íjja és nyila. Dolgozatok 8. 167-226, 227-255.
* 1938 Szeged középkori templomai, A Szeged Városi Múzeum Kiadványai 8, 1-127.
* 1948 A Krassó-Szörény vármegyei románok népviselete, Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve II, 67-98.
* A Szeged kundombi avar temető
== Emlékezete ==
* [[2006]]. [[december 7.|december 7]]-én konferenciát szerveztek személyéről, halálának 50. évfordulója alkalmából
== Források ==
* [[Arch. Ért.]] 84/2 1957
* ''[[Néprajz|Ethnografia]]'' Múzeumi évkönyv 1957. 1. sz. 170-173. o. Varga László
* Cs. Sebestyén Károly: ''Utcák, Terek, Templomok, Házak''. Szerkesztette: Péter László [[Bába Kiadó]] 2004 Szeged ISBN 963-9347-99-x
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00122/2458.html Korunk 2007 február]
* [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/digitalis/s100/351.pdf Cs. Sebestyén Károly 1934. évi jelentése a Somogyi könyvtárról]
{{DEFAULTSORT:Sebestyen Karoly}}
| |||