„Cserépfalvi Imre” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (kisebb formai javítások)
'''Cserépfalvi Imre''' ([[Cserépfalu|Cserépfalva]], [[1900]]. [[július 28]]. – [[Budapest]], [[1991]]. [[június 22]].) a nevével fémjelzett Cserépfalvi Könyvkiadó vállalat megalapítója, mely a [[II. világháború]] előtti és alatti Magyarország jelentős irodalmi és baloldali kiadója volt. Szerződtetett írói közé tartozott többek közt [[Kassák Lajos]] és [[József Attila]], valamint a Cserépfalvi Könyvkiadó adta ki a ''[[Szép Szó]]'' című irodalmi folyóirat első évfolyamát.
 
A II. világháború után a kiadót államosították, és az csak [[1989]]-ben alakult újjá. Cserépfalvi [[1954]] és [[1963]] között a [[Corvina Kiadó]] igazgatója volt.
== Párizsi tartózkodása ==
[[Kép:Csfalvi parizs diakigazolv.jpg‎|thumb|150px|right| <center>Párizsi diákigazolványa<center>]]
Párizsba érkezésekor megismerkedett könyvárus rokonának barátaival, akik meséltek neki a városról és a párizsi életről. Szerencséjére a szállodája alatti kis szerb étteremben tartotta összejöveteleit a helyi magyarság, így gyorsan ismeretségbe került velük is. Rajtuk keresztül ismerte meg József Attilát, akivel barátságot kötött.
 
Munkát az Hachette Könyvkiadó Vállalat raktárában szerzett, kezdetben anyagmozgatóként dolgozott. Később átkerült a kiadó belföldi és külföldi hálózatának koordinációjáért felelős osztályra, ahol nyelvtudása miatt tolmácsként és titkárként alkalmazták. Nagy segítségére volt, hogy négy nyelven volt tárgyalóképes. Azt is megengedték neki, hogy belepillantson a vállalat magyarországi kapcsolataival foglalkozó irataiba.
Sikerült elérnie, hogy az újonnan meginduló Párizs-Budapest repülőjáraton Budapestre hozzák a párizsi lapokat. A reggel megjelenő párizsi lapok délután már Budapesten is olvashatók voltak, ami nagy sikert aratott. Sok hazai könyvesboltnak beszállítója lett, és könyvesboltja [[1929]]. december elején nyílt meg a Váci utca 10. szám alatt.
 
== A kiadóvállalat megnyitása ==
Cserépfalvi már hosszú ideje tervezgette egy kiadóvállalat beindítását. Már 1931-től jelentek meg saját kiadványai, kevés sikerrel. József Attila 1936-os ''Nagyon fáj'' című verseskötetét például nagy közönnyel fogadta a közönség. Az áttörés csak akkor következett be, amikor megismerkedett [[Ráth-Végh István]]nal, aki elpanaszolta neki, hogy nem talál kiadót művei megjelentetésére. Így történt, hogy a Cserépfalvi Kiadó [[1937]]-ben megjelentette az ''A könyv komédiája'' című kiadványát. A könyv szinte mindenhol pozitív kritikákat kapott, így minden példányt sikerült eladni. Így lett Ráth-Végh befutott szerző, és a kiadó ismert.
 
== A II. világháború ==
[[Kép:Hitlerhorthy karikatura.jpg|thumb|175px|right| <center>A ''Marianne'' karikatúrája Hitlerről és Horthyról.<center>]]
Már a háború előtt is akadtak problémái náciellenes és baloldali kiadványai miatt. Egyik ilyen eset volt, amikor a francia ''Marianne'' irodalmi és politikai hetilap karikatúrát közölt [[Hitler]]ről és [[Horthy Miklós|Horthyról]], mely kikerült a könyvüzlet kirakatába. Egy másik alkalommal a kirakatba helyeztek egy nyitott József Attila verseskötetet, melyben kiemelték ezt a részt:
 
''„adj emberséget az embernek.''<br>
''hogy mi ne legyünk német gyarmat.”''
 
Az [[1930-as évek]] közepétől a belügyminisztériumi jelentések szerint a kiadó tevékenysége destruktív, bolsevizáló. Megjelenésük után azonnal szemügyre vették a vállalat kiadványait. Cserépfalvi a háború idején részt vett az ellenállásban, [[1942]]. [[január 18.|január 18]]-án letartóztatták. Kihallgatása előtt összeverték, majd másfél hétig vallatták. Az első ellene indított per meghiúsult, de követte egy újabb. Börtönbe zárták és csak 1942 szeptemberében helyezték szabadlábra. Ezután illegalitásba vonult, a fasiszta hatalomátvételkor halállistára került, barátai bujtatták. Budapest felszabadítása után azonnal megindította a ''Szabadság'' című napilap kiadását.
 
== A háború után ==
A Magyar-Szovjet Társaság ötletét alapul véve létrehozta a Magyar-Francia Társaságot, melynek folyóiratát Cserépfalvi kiadója jelentette meg. A lapot [[1948]]-ban betiltották, mert a [[Jugoszlávia|Jugoszláviáról]] szóló szám, mely a jugoszláv-magyar barátság szellemében íródott, éppen abban a hónapban jelent meg, amikor a [[Szovjetunió]] részéről bekövetkezett Jugoszláviával a szakítás.
 
[[1950]]-ben mind a Cserépfalvi Kiadót, mind a Váci utcai könyvesboltot államosították. Cserépfalvi méhészettel kezdett foglalkozni és a Horizont Szovjet Könyvbehozatali Vállalatnál tevékenykedett, valamint részt vett a [[Országos Idegen Nyelvű Könyvtár|Gorkij Könyvtár]] létrehozásában.
 
[[1955]] [[január 1.|január elsején]] megindította a [[Corvina Kiadó]]t, mely igényes kiadványaival kitűnt a magyar kiadók sorából és nemzetközileg is elismert kiadóvá vált. Fő profilja az idegen nyelvű irodalmi művek és művészeti albumok kiadása voltak. Eredeti nyelven terjesztettek francia, angol, német, orosz, lengyel műveket, valamint magyarokat fordítottak le ezen nyelvekre és terjesztettek külföldön.
A bukott forradalom és a politikai keményvonalasság következtében a kiadón belül a hangulat nyomottá vált, a külföldi piacok bizonytalanul álltak helyre, sokan kiléptek, külföldre vándoroltak vagy máshol kezdtek el dolgozni. Ilyen körülmények között [[1963]]-ban Cserépfalvi Imrét nyugdíjazták, ezzel véget ért kiadói pályafutása.
 
 
== Ismertebb szerzői ==
* [[Kassák Lajos]]
* [[Supka Géza]]
* [[Radnóti Miklós]]
* Hevesi András
* [[József Attila]]
* Szabó Zoltán
* [[Kovács Imre (politikus)|Kovács Imre]]
 
== Ismertebb kiadványai ==
A Cserépfalvi Kiadó főként a József Attila életmű feldolgozásáért és a ''Szép Szó'' című folyóirat elindításáért lehet ismert, de jelentősek szociográfiai, történeti és baloldali, a Szovjetuniót bemutató kiadványai is. Összesen körülbelül 400 kötet kiadása köthető a kiadóhoz.
* [[Solohov]] ''Csendes Don'' című négykötetes regénye, melynek negyedik kötete 1941-ben, a cenzúrát kijátszva jelent meg. (Az utolsó néhány cenzúrázott ívet kihagyták, így – bár a mű nem volt teljes –, eredeti gondolatai és politikai céljai változatlanok maradtak.)
* ''Nagy Idők – Nagy Emberek'' sorozat: kilenc életrajzot tettek közzé, többek közt [[Napóleon]]ét, [[II. Rákóczi Ferenc]]ét, [[Wellington]] hercegét és [[Savoyai Jenő]]ét.
 
== Források ==
* Cserépfalvi Imre: ''Egy könyvkiadó feljegyzései'' (Gondolat, Budapest, 1982)
* Cserépfalvi Imre: ''Egy könyvkiadó feljegyzései. 1945-1963'' (Gondolat, Budapest, 1989)
* {{MNL|6|29}}
* [http://www.corvinakiado.hu/ A Corvina Kiadó honlapja]
 
131 512

szerkesztés