„József Attila Múzeum” változatai közötti eltérés

A '''József Attila Múzeum''' [[Makó]] város múzeuma, gyűjtőterülete a korábbi [[makói járás]] tizenhat községére terjed ki.

 

 

[[Hermann Antal|Dr. Hermann Antal]] [[Csanád vármegye]] tiszteletbeli főlevéltárosa [[1924]]-ben memorandumot juttatott el [[Purgly Emil]] főispánnak, amelyben a nemzeti hagyomány megmentése érdekében javasolta egy megyei múzeum felállítását. Elgondolása szerint a vármegyének általános közművelődési egyesületet kellene létrehoznia, de egy kultúrházat is kért a város számára.

[[2008]]-ban a [[Csongrád megye|Csongrád Megyei]] Önkormányzat 54 millió [[HUF|forint]]ot nyert a az [[Oktatási és Kulturális Minisztérium]] Alfa programjából a József Attila Múzeum modernizálására.<ref>[http://www.epulettar.hu/cikk/31198.aspx Már csak a tárgyak a régiek a makói József Attila Múzeumban - Épülettár.hu]</ref> A beruházás keretein belül megközelíthetővé tették az épület bejáratát és az udvari skanzent a mozgáskorlátozottak számára. Felújították és kibővítették a vizesblokkokat, korszerűsödött a fűtésrendszert; az ablakok jelentős részét hőszigetelőre cserélték, új világítást és vízzáró szigetelést kapott az épület, és klímaberendezéseket is felszereltek. A kiállított tárgyak és dokumentumok [[UV]]-fényvédelmét álmennyezettel biztosították. Kialakítottak egy 40-50 fő befogadására alkalmas előadó és foglalkoztató termet is. Az építőipari munkálatokba a makói alvállalkozókon kívül besegítettek a [[Galamb József Szakképző Iskola]] tanulói is.<ref>[http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/diakfestok_dolgoznak_a_jozsef_attila_muzeumban/2047879/ Diákfestők dolgoznak a József Attila Múzeumban] - [[Delmagyar.hu]]</ref>

 

 

 

A kiállítás [[Makó]] történetét mutatja be az újjátelepüléstől ([[1699]]) a [[rendszerváltás]]ig, tehát gyakorlatilag a város elmúlt 300 évét látogatóbarát környezetben, érintőképernyős [[számítógép]]es terminálokkal. Kialakítottak három enteriőrt: egy [[apátfalva|apátfalvi]] tisztaszobát festett bútorokkal, fehér [[hímzés]]es párnákkal, felvetett ággyal és tükrös szentképekkel, a sarokban búbos kemencével; egy [[reformkor]]i nemesi szalont, ahol a [[földeák]]i [[Návay család]] bútorait és arcképeit állították ki, a látogatókat pedig [[19. század]]i muzsika fogadja; és egy polgári ebédlőt, aminek berendezése [[Espersit János]] lakásának, az [[Espersit-ház]]nak dísze volt. Ez utóbbiban alföldi festők képeit helyezték a falakra, a korabeli [[gramofon]]ból [[Karády Katalin]] előadásában a kor slágerei, az ismert háborús dalok szólnak.

Megtekinthető a híres makói piac egy 20. századi életképe is, amivel a látogatók bepillanthatnak a térség földművelő és [[ipar]]os lakóinak tárgyi világába. Korhű viseletekbe öltöztetett bábuk – pereces, kenyér-, kendő-, cserép-, és [[mézeskalács]]árus kisbíró, vándorköszörűs, parasztgazda, valamint az újságárus bódéjával együtt – tekinthetők meg.

 

 

A kiállítás bemutatja [[Csanád vármegye|Csanád]] és [[Torontál vármegye|Torontál vármegyék]] ősgalériájának, képgyűjteményének legszebb darabjait is; a korábban a [[Városháza (Makó)|vármegyeháza]] közgyűlési termében, a főispáni szalonokban és az alispáni hivatalokban elhelyezett festményeket [[1950-es évek]]ben eltávolították és a múzeum raktárába szállították. Az [[1980-as évek]]ben elkezdődtek a restaurálási munkálatok, [[2008]] óta pedig egymás mellett láthatják az érdeklődők ezeket a hatalmas méretű, kvalitásos alkotásokat. A képeket megfestő művészek között olyan nagy nevek vannak, mint [[Barabás Miklós]], [[Székely Bertalan]], vagy [[Karlovszky Bertalan]].

 

 

A múzeum udvarában kialakított skanzenben a látogatók betekintést nyerhetnek a hagymás ház belsejébe, ami [[Erdei Ferenc]] szülőházának rekonstruált mása. A konyhában a [[makói hagyma]] fajtát mutatják be, a helyiség belső részében, egy diorámában az egykori hagymapiacot villantja föl a kiállítás. A hátsó két helyiségben a sajátos makói hagymatermesztés munkamenete és eszközei tekinthetőek meg. A látogatók egyaránt megismerhetik a hagyományos, népi hagymatermesztés folyamatát, de a gépesített hagymaművelés technikáját is.<ref>[http://www.mfm.u-szeged.hu/mako04.html Hagymás ház a makói József Attila Múzeum udvarán - Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága]</ref>

Az udvaron áll egy egysejtű, lapos tetejű [[putri]], ami a [[Makó városrészei#Honvéd|Honvéd városrészben]] volt [[cigány]]putrik másolata, padlás nélküli, tapasztott viskó. Az udvari skanzen részeként látható a Papós - Szilágyi-féle asztalosműhely is; különlegessége a betűjellel ellátott, 130 darabos profilgyalu készlet, amely egész [[Magyarország]]on egyedülálló. Az [[1990]]-ig működött műhelyben közel 1000 tárgyat állítottak ki. A kovács- és bognárműhelyt az [[1960-as évek]]ig használták; a kiállított tárgyak között fúrógép, fújtató, üllő-, kalapács, kerékgyártó szerszámok, fúrók és az inas ágya találhatóak. A tőle nem messze elhelyezett egy takaros, szántalpas búzáskas Apátfalváról való.

 

 

A múzeum földszintjén változatos alkalmi kiállításokat rendeznek: a látogatók a közelmúltban megtekinthettek már egy, a [[moldva]]i [[csángók]] történetét és kultúráját bemutató tárlatot,<ref>[http://kultura.hu/main.php?folderID=1237&articleID=278199&ctag=articlelist&iid=1 A moldvai csángókról nyílik kiállítás Makón - Kultúra.hu]</ref> egy [[Ford T-modell]]t is felvonultató veterán jármű kiállítást,<ref>[http://www.museum.hu/museum/event_hu.php?IDE=19362&ID=300 Bádog Böske a makói veteránautó kiállításon - Museum.hu]</ref> és láthatták [[Jámborné Balog Tünde]] [[batik]]jait, valamint a zászló- és lobogókiállítást is.<ref>[http://www.museum.hu/museum/exhibitions_temp_hu.php?ID=300 Időszaki kiállítások - József Attila Múzeum - Museum.hu]</ref>

 

 

{| {{széptáblázat}}

!width=130|Név!!width=100|Hivatali idő!!width=220|Szakirány

|[[Pesovár Ernő]]||<center>[[1950]] – [[1951]]||<center>néprajz-muzeológus hallgató

|-

|-

|colspan=3 align="center" bgcolor="#E0E0E0"|[[1956]]-ban megszüntették a múzeumigazgatói posztot,<br> az intézményre kizárólag teremőr ügyelt egészen [[1963]]-ig

|[[Köpösdi Vera]]||<center>[[1963]]||<center>tanár

|[[Tóth Ferenc (muzeológus)|Dr. Tóth Ferenc]]||<center>[[1964]] – [[1988]]||<center>muzeológus, középiskolai tanár

|[[Halmágyi Pál|Dr. Halmágyi Pál]]||<center>[[1988]] – ||<center>jogász, történész

|}

 

{{források|oszlopok=1}}

* [http://port.hu/pls/w/event.event_page?i_event_id=1008473&i_area_id=24&i_city_id=-1&i_county_id=-1 Makó elmúlt háromszáz éve - Port.hu]

* ''The onion farmer's house typical of Makó and outdoor museum'' (Szerkesztette: Halmágyi Pál dr.), József Attila Múzeum, Makó 2007.

 

* [http://artportal.hu/intezmenyek/jozsef_attila_muzeum A József Attila Múzeum az Artportal.hu honlapon]

* [http://www.e-mako.hu/hu/jamuzeum A József Attila Múzeum Makó város hivatalos honlapján]