„Longjumeau” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
38. sor:
A város a párizsi nagy agglomerációban fekszik, ezen agglomeráció széle felé, mintegy 18 kilométerre dél-nyugatra a párizsi [[Notre-Dame székesegyház (Párizs)|Notre-Dame]]tól, melynél Franciaország 0-ás kilométerköve található. Longjumeau 13 kilométerre észak-nyugatra fekszik [[Évry]]től, négy kilométerre dél-keletre [[Palaiseau]]tól, 16 kilométerre észak-nyugatra [[Corbeil-Essonnes]]tól, 31 kilométerre észak-keletre [[Étampes]]tól, 6 kilométerre észak-keletre [[Montlhéry]]től, 12 kilométerre észak-keletre [[Arpajon]]tól és 24 kilométerre észak-nyugatra [[La Ferté-Alais]]tól, 28 kiométerre észak-keletre [[Dourdantól]] és 35 kilométerre észak-nyugatra [[Milly-la-Forêt]]tól.
=== Vízrajz ===
[[Kép:Le Rouillon 2.JPG|left|thumb|A Rouillon patak a templomosok erdejében.]]
Longjumeau városa az [[Yvette]] völgyének szélén fekszik, kicsivel az Orge-zsal történő összefolyása előtt, egy kis része a folyó bal oldalán (északon), nagyobb része azonban a folyó jobb oldalán (délre) helyezkedik el és ezen déli irányban enyhe emelkedőt mutat [[Ballainvilliers]] irányába, a Courtabœuf-fennsík felé. A város területének nyugati végén található a a Saulx-les-Chartreux-i tó, amelybe belefolyik az Yvette két kanálisa, illetve később a tóból származó holtág (Morte Eau) visszaömlik az Yvette-be, a város központjánál. Nem sokkal a Nagy utca (régen: Grand rue, ma: rue du Président François Mitterrand) után az Yvette megint kettéágazik, a főág észak felé veszi az irányt, míg a Holt patak (Rivière Morte) dél-kelet felé, keresztülfolyik a longjumeaui mezőkön, majd a Gravigny-Balizy-i vasútállomás közelében újracsatlakozik az Yvettehez. Délkeletről a [[Ballainvilliers]] határtól folyik a Rouillon patak, amely a folyó jobb oldalról folyik az Yvettebe nem sokkal a Gravigny-Balizy-i vasútállomás után. Egy kis mesterséges tó található a kastélyparkban is, mely mellett egy nyilvános mosdó is van.
=== Domborzat és geológia ===
Eredetileg Longjumeau egy völgyvonalban feküdt, az Yvette folyó völgyének keleti szélén, mely egy kissé mély völgy északról az Orly-fennsíkkal és délről a Hurepoix-val határolva, a Szajnai [[peneplén]] közvetlen közelében. A város növekedésével fokozatosan népesültek be az északi és déli lejtők, melynek értelmében a település legkisebb magassága 40 méter, a legnagyobb 93 méter. A Francia Földrajzi Társaság által elhelyezett földrajzi jelzőkövek segítségével tanulmányozható a város domborzata. A folyó egy enyhe emelkedőn megy át, ahogyan azt tanúsítja egy útikő a város [[Saulx-les-Chartreux]]-höz közeli nyugati határánál (46 méteres magasság), illetve egy másik útikő a város keleti határánál [[Épinay-sur-Orge]]-zsal (42 méteres magasság). A város déli szélén [[Ballainvilliers]]-vel és Saulx-les-Chartreux-val való határ közelében, a nemzeti N20 autóúton található útikő 92 méteres magasságról tanúskodik. A város északi szélén, a [[Chilly-Mazarin]]nal való határ mentén, az ipari parkban található útikő 95 méter magasságban fekszik. Az emelkedés dél felé gyorsul, a Nagy út Yvette-hídja és a kastély között mintegy 20 métert nő. Majd további 400 métert nő. Ennek következtében mintegy 700 métert tesz meg, hogy közel azonos magasságra érjen, mint amilyen magasság van a Longjumeau-i vasútállomás mellett északon. Ahogyan a párizsi medence egésze, a föld Fontainebleu-i homok rétegeiből áll, melyben [[meulière]] kövek vannak, emellett [[márga|márgát]] és [[gipsz
=== Közeli községek ===
Longjumeaunak hosszú határa van északon a szomszédos községgel [[Chilly-Mazarin]]nal, kezdve az északi ipari területtel (Vigne aux Loups). A határ egy részét az Yvette jelüli ki. Északkeletre, a corbeili út választja el [[Morangis (Essonne)|Morangis]]tól, majd keletre van egy rövid határ [[Savigny-sur-Orge]]-zsal. Délkeletre hosszan határos [[Epinay-sur-Orge]]-zsal, melyet részlegesen a egy lovasút jelöl ki, egészen dél, délnyugatig, a Rouillon patak választja el [[Ballainvilliers]] falutól. Nagyjából az N20-as nemzeti út az, ami a [[Saulx-les-Chartreux]]-val közös nyugati határt jelöli ki. Észak-nyugatra található [[Champlan]] falu.
=== Éghajlat ===
Longjumeau [[Île-de-France]] megyében helyezkedik el, óceáni éghajlata van. Éves átlágban a hőmérséklete 10,8°C, 15,2°C-os maximális átlaghőmérséklettel és 6,4°C-os minimális átlaghőmérséklettel. Év közben júliusban van a legmelegebb átlagban 24,5°C-kal, januárban a leghidegebb 0,7°C-kal. Középhőmérséklete 2°C-kal kevesebb, mint Párizsé, ami a népsűrűség különbségével magyarázható a főváros és az agglomeráció között. A kontinentális éghajlat extrém rekordokat generál, melyek közül a legalacsonyabb -19,6°C (1985. január 17-én mérték), illetve a legmagasabb 38,2°C (1952. júluis 1-jén mérték). A napsütéses órák száma éves átlagban 1798 óra, mely a Loire völgy északi felével vethető össze. A csapadék egyenletesen oszlik el az év folyamán, átlagban havonta 50 miliméter esik, éves összesítésben 598,3 miliméter. Esőzési rekord 1970. június 17-én volt, amikor 78,9 miliméter esett 48 óra alatt.
Longjumeau éghajlata (forrás: A [[Brétigny-sur-Orge]]-i mérőállomás havi éghajlati feljegyzései 1948 és 2002 között <ref>[http://www.lameteo.org/bretigny.html A Brétigny-sur-Orge mérőállomás havi feljegyzései a lameteo.org oldalon] Elérhetőség 2009. augusztus 9.</ref>,
{| class="wikitable" style="font-size:90%;width:100%;border:0px;text-align:center;line-height:120%;"
! style="background: #99CCCC; color: #000080" height="17" |Hónap
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Jan
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Feb
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Már
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Ápr
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Máj
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Jún
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Júl
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Aug
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Sze
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Okt
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Nov
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Dec
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" | Év
|-
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" height="16;" |Átlagos min °C
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 0,7
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 1,0
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 2,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 4,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 8,3
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 11,1
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 13,0
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 12,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 10,4
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 7,2
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 3,5
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 1,7
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 6,4
|-
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" |Átlagos °C
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 3,4
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 4,3
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 7,1
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 9,7
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 13,4
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 16,4
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 18,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 18,5
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 15,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 11,5
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 6,7
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 4,3
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 10,8
|-
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" height="16;" |Átlagos max °C
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 6,1
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 7,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 11,4
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 14,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 18,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 21,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 24,5
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 24,2
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 20,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 15,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 9,9
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 6,8
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 15,2
|-
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" |Napsütéses órák h
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 59
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 89
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 134
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 176
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 203
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 221
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 240
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 228
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 183
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 133
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 79
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 53
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 1798
|-
! style="background: #99CCCC; color:#000080;" |Csapadék mm
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 47,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 42,5
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 44,4
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 45,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 53,7
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 51,0
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 52,2
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 48,5
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 55,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 51,6
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 54,1
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 51,5
| style="background: #FFFFFF; color:#000000;" | 598,3
|}
=== Közlekedés ===
[[Kép:Gare Longjumeau.JPG|thumb|right|A longjumeaui vasútállomás.]]
A két fő útvonal, mely elhalad Longjumeau mellett az N20-as nemzeti autóút a községtől nyugatra és az A6-os autópálya észak-keletre. Ezen két út gyors összeköttetést tesznek lehetővé a fővárossal és az Orléansi kapuval (Porte d'Orléans) mindkettő és az Olasz kapuval (Porte d'Italie) az utóbbi. Két megyei út fut a településen keresztül, az RD 117-es, mely [[Bièvres (Essonne)|Bièvres]]t és [[Saint-Vrain (Essonne)|Saint-Vrain]]t köti össze, illetve az RD 118-as út, Les Ulis és Athis-Mons között.
Longjumeau északi részén halad a párizsi HÉV C ([[RER C]]) vonalának C8-as ága, mely a településtől nyugatra található [[Massy-Palaiseau-i vasútállomás]] (a HÉV B /[[RER B]]/ vonalának B4-es ága kapcsolüdik itt a C8-as ággal, valamint TGV állomás is van itt) és keletre található [[Juvisy-sur-Orge-i vasútállomás]] (a [[RER D]] a D4-es és D6-os ága, a [[RER C]] C4-es és C6-os ága) vasúti csomópontokkal kapcsolja össze a várost. Ezen a vonalon, melynek régi neve: A nagy öv, Longjumeaut két vasútállomás is kiszolgálja: a Longjumeau-i vasútállomás, mely a Vigne aux Loups ipari terület szélén fekszik és a Gravigny-Balizy-i vasútállomás. A város egy része azonban könnyebben elérhető a Chilly-Mazarin-i vasútállomásról. Ezen vasútvonalat [[2017]]-ben felváltja egy vasút-villamosvonal, melye Massy és Évry között fog közlekedni, ennek vonala előreláthatólag egészen a Savigny-sur-Orge-i vasútállomásig a mai vasútvonallal azonos lesz <ref>[http://www.stif.info/IMG/pdf/CP_Tramway_conseil_140208.pdf A STIF (Île-de-France-i Közlekedési Szövetség) leírása a projektről az internetes oldalukon.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref>.
A várostól hét kilométerre észak-keletre található a Párizs-Orly repülőtér, mely az Orlyval metróvonallal érhető el legegyszerűbben, a [[RER C]] C8-as ágán Massy-Palaiseauba menve, majd onnan a [[RER B]] B4-es ágán Antonyba. Antony az Orlyval végállomása. További lehetőség a 91.06-os busz, mely Massy-Palaiseau TGV állomása mellől indul és az Orly reptérre szállít. A [[Párizs-Charles de Gaulle repülőtér|Charles de Gaulle repülőtér]], mely mintegy 40 kilométerre van észak-keletre szintén a [[RER B]]-re történő átszállással érhető el közleítőleg 2 óra alatt. Üzleti és magán repülőjáratokat fogad a Toussus-le-Noble repülőtér is, mely 15 kilométerre van észak-nyugatra Longjumeautól.
A buszközlekedést az RATP (Párizsi közlekedési vállalat) 199-es<ref>[http://www.ratp.info/orienter/f_plan.php?fm=gif&loc=bus_banlieue/100&nompdf=199 Az RATP 199-es járatának térképe az RATP honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (Massy-Palaiseau vasútállomás és a városi líceum között jár. A városon belül 7 megállója van), 297-es<ref>[http://www.ratp.info/orienter/f_plan.php?fm=gif&loc=bus_banlieue/200&nompdf=297 Az RATP 297-es járatának térképe az RATP honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (mely napközben Antony vasútállomásról, esténként Párizsból indul és a Charles Steber téren van a végállomása Longjumeauban, 6 állomása van a városon belül), a Daniel Meyer buszhálózat négy vonala: a DM12-es<ref>[http://www.transports-daniel-meyer.fr/pdf/hiver/dm12hiver2008.pdf A DM12-es vonal fájlja a cég honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (Massy-Palaiseau-ig megy Saulx-les-Chartreux és Villebon-sur-Yvette érintésével), a DM151-es (a párizsi Orléansi kapu (Porte d'Orléans) és [[Arpajon]] között közledik érintve a longjumeaui kórházat), a DM152-es (a párizsi Orléansi kapu (Porte d'Orléans) és [[Nozay (Essonne)|Nozay]] között közlekedik szintén a kórház érintésével) és a DM153-as (Massy-Palaiseau és Arpajon között közlekedik) <ref>[http://www.transports-daniel-meyer.fr/pdf/hiver/dm150hiver2010.pdf A DM151, DM152, DM153 vonalak menetrendje a Daniel Meyer buszhálózat honlapján.] Elérhetőség 2010. szeptember 13.</ref>, az Optile hálózat Sénart buszainak 55-ös vonala, mely Massy TGV-állomását (Massy-Palaiseau-i vasútállomás mellett) köti össze Lieusaint - Moissy vasútállomásával, mely az [[RER D]] vonalán fekszik, Longjumeau területén 2 megállója van.<ref>[http://www.senart.com/fileadmin/SENART/MEDIA/transports/horaires_de_bus/lignes_express/Ligne_51_55_express.pdf Az 55-ös vonal fájlja a Sénart buszhálózat honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref>, végül a CEAT buszhálózat három busza, melyek a párizsi Denfert-Rochereau vasútállomásra mennek, a 10.07-es<ref>[http://www.transport-idf.com/horairesplans/010_07FHHIV.pdf A 10.07-es busz fájlja a www.transport-idf.com honlapon] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> La Ferté-Alais-ről, 3 megállóval a vásoron belül, a 10.20-as és a 10.21-es <ref>[http://www.transport-idf.com/horairesplans/010_2021FHHIV.pdf A 10.20-as és a 10.21-es buszok fájlja a www.transport-idf.com honlapon] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> [[Angerville (Essonne)|Angervilletől]] és [[Méréville (Essonne)|Mérévilletől]], 3-3 megállóval a városon belül.
2010. május 2.-tól a longjumeaui, [[
=== Településrészek, területek és egyéb területek ===
A település három jól elkülönülő városrészre oszlik, a város területének nyugati része maga Longjumeau városa, annak régi és újabb részével. Ezt a területet mezőgazdasági föld választja el az észak-keletre fekvő Gravigny és a keleten fekvő Balizy falucskáktól, melyeket egymástól az Yvette folyó választ el. Balizy egykor a [[Templomosok|Templomos lovagrend]] kommendája volt. A város növekedésével fokozatosan új területek keletkeztek különösen az utóbbi két területen: Fontaine des Joncs (nádasszökőkút), Graviers (föveny), Vignes (szőlő) és Bief (kanális-szakasz) Gravignyban, Porte Jaune (sárga kapu), Chevauchée (lovaglás), Clos de la Commanderie (a kommenda földje), Champtier du Rouillon, Pommiers (almás) és Croix-Rouge (vörös kereszt) Balizyban. A városközpont mellett, Longjumeau több negyedre oszlik, közöttük az ipari területek: Vigne aux Loups a vasútállomástól és a városközponttól északra, a Lumière testvéreké nyugatra, a Parc de Saint-Éloi (Szent Eligiusz park) és a Moulin de Saint-Éloi (Szent Eligius malom) kertvárosi lakónegyedek, melyek a város Chilly-Mazarinnal alkotott határán találhatóak. A várostól délre, az N20-as nemzeti út és a megyei D117-es út között is egy nagy terület található, mely [[Ballainvilliers]] határáig terjed. Északról dél felé haladva itt találhatóak az alábbi városrészek: Clos d’Eau (vizes föld), Prairie (mező), Coteaux, Saint-Martin (Szent Márton) és Porte d’[[Orléans]] (Orléansi kapu) és a Cerisaie (cseresznyés). Jelenleg ezen déli területek urbanisztikai megújítása folyik<ref>[http://sig.ville.gouv.fr/Territoire/CS1178 Program a terület megújítására.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref>,
== A helynév eredete ==
A város neve feltehetőleg a latin ''novio magos'' kifejezésből származik, mely új földterületet jelent<ref>[http://crehangec.free.fr/idf.htm#91 Az Île-de-France-i települések helynevei.]</ref>, vagy a ''Noviomellum'' kifejezésből, mely egy új méztermelő vidékre utal és ez a kifejezés deformálódhatott a ''Noniumeau'' alakra<ref>[http://www.quid.fr/communes.html?mode=detail&id=17044&req=Longjumeau&style=fiche Longjumeau bejegyzése a Quid honlapon.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref>.
171. sor:
[[1217]]-ben említik először a várost a ''Longumel'' néven. César-François Cassini de Thury francia térképész 18. századi térképén a ''Lonjumeau'' néven szerepel, a « g » betű nem jelenik meg a névben. Egy nem bizonyított elmélet a ''Lug gemellum''-tól történő származtatást feltételezi. ennek értelmében a város neve Lug kelta istentől származik, mivel a gemellum ikret jelent (ahogyan a francia jumeau is), ezért ezen elmélet hiányossága a másik hely, ahol Lugot tisztelték.
== Története ==
=== Az eredet ===
A város központjában végzett ásatások segítségével megállapítható, hogy éltek itt emberek már a [[Római Birodalom]] alatt, ekkor egy ''villa rustica'' nyomára bukkantak, melyben használati tárgyakat találtak, pénzérméket a Krisztus előtti 1. századból <ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Decouvrir-la-ville/Histoire/Un-tresor-archeologique-a-Longjumeau Beszámoló az ásatások menetéről, amely a Corbeil-i úton történt, a városi tanács hivatalos oldalán.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. A villa rustica a rómaiak útja mentén feküdt, ''Lutétia'' (ma: Párizs) és ''Cenabum'' (ma:Orléans) között. Az 1970-es években a merovingek idejéből a [[4. század]]ból találtak egy nekropoliszt, melyben egy kagylókat tartalmazó mészkövet is találtak, az egykori plébánia közelében.
178. sor:
A település első említése a 12. századból származik, akkori nevén ''Nogemel'', amely francia királyi birtok volt, VI. Lajos francia király terjesztette ki.
=== A kereskedőváros változó urai ===
[[Kép:Postillon.JPG|right|thumb|A longjumeaui postamestert megörökítő szobor.]]
184. sor:
A vikingek inváziójával a 9. században megerősítették a települést. Később az utak biztonságának javulásával a kereskedelem is felvirágzott. Longjumeau a kocsik számára az utolsó útszakasz elérését jelentette Párizsig. Ez (posta)kocsik emlékét örökítette meg Adolphe Adam az [[1836]]-os [[A lonjumeau-i postakocsis]] operájában. A város neve az opera címében régies írásmóddal rendelkezik. A plébánia létéről a legkorábbi adat a [[13. század]]ból származik, mely a Párizsi Főegyházmegye poliptichjében (francia egyházi urbárium) került megemlítésre.
[[1211]] és [[1226]] között a '''Longemel''' plébániája került megemlítésre a Szent Mór Apátság chartulariumában. [[1359]]-ben a [[Saint-Denis-székesegyház]] krónikája egy leprozóriumot (leprásoknak fenntartott kórház) említ meg
[[1234]]-ben Dreux János (német alakban: Johann von Braine) egy Szent Eligiusz tiszteletére zárdát alapított itt, nemsokkal azelőtt, hogy [[IX. Lajos francia király]] az uradalmat Bretagne hercegeinek adományozta. [[1293]]-ban Montfort Anasztázia birtokolta a területet. [[IV. Fülöp francia király|Szép Fülöp]] uralkodásának idején ismét királyi birtok lett. Ő volt az, aki a [[Templomosok]]nak adományozta a Balizy-i kommendát és rájuk bízta a Szent János ispotály kezelését, itteni birtokát kancellárjának Enguerrand de Marignynek adományozta. Halála után [[V. Fülöp francia király]] ajánlotta fel Longjumeaut [[XXII. János pápa]] unokaöccsének.
A [[százéves háború]] alatt [[III. Eduárd angol király]] felégette a helyi templomot, melyben így több száz lakos bennégett<ref>[http://www.essonne.fr/culture_sports_loisirs/actualites/visualiser/longjumeau_une_halte_a_ne_pas_manquer/ Longjumeau a megye turisztikai hivatalának honlapján.] Elérhetőség 2009. július 8.</ref> [[1320]]-ban Longjumeaut eladja Pierre du Vic [[V. Fülöp francia király]]nak, [[1325]]-ben Burgundiai Johanna birtokolja, [[1331]]-ben pedig [[VI. Fülöp francia király|Valois Fülöp]], aki azt Chillyvel együtt átengedte Bretagnei III. Jánosnak, [[Saint-James]] (ejtsd: szen zsam) kastélyáért cserébe <ref>Dictionnaire historique des environs de Paris du docteur Ermete Pierotti (Párizs környékének történeti szótára Ermete Pierotti alapján)</ref>. Utódai, Montfort János és Blois Károly konfliktusa következtében, Károly lányának, Blois-Châtillon Máriának [[I. Louis d’Anjou|Anjou I. Lajos]] kötött házassága révén az Anjoukhoz került.
[[1438]]-ban az Yvette felett egy homokkő hidat építettek, amely így a Nagy utca része lett. [[1481]]-ben [[Anjou V. Károly]], Kalábria hercege akaratának megfelelően Longjumeaut és Chillyt visszaadta a királynak, [[XI. Lajos francia király|XI. Lajosnak]]. Halála után fia, [[VIII. Károly francia király]] Longjumeaut Chillyvel együtt Armagnac-Nemours Lajosnak adja. II. René, lotaringia hercege törvénytelenül elfoglalja, majd eladja Gaillard IV. Mihály királyi generálisnak. Az egész uradalom végül [[1499]]-ben került a Gaillardokhoz, amikor azok kifizették a Armagnac Lajost. A Gaillard család teljes felújítást végeztetett a Szent Márton templomon.
=== A reneszánsz és a stabilitás ===
[[Kép:LongjumeauCassini.jpg|right|thumb|''Lonjumeau'' és környéke Cassini 18. századi térképén.]]
[[1562]]-ben a városban megjelentek a protestánsok, amely a helyi közösség megosztódását okozta, az Hugenották (ügenották) romoblásai miatt. [[1568]]. [[március 23.|március 23]]-án a Delpfin szállóban írták alá a Longjumeau-i békét, mely véget vetett a 2. francia vallásháborúnak (1567-1568). [[1596]]-ban Martin Ruzé de Beaulieu vásárolta meg Chilly és Longjumeau földjét, majd [[1624]]-ben Antoine Coëffier de Ruzé d'Effiatra, későbbi francia marsallra hagyta. Antoine lánya, Marie Coëffier de Ruzé d'Effiat feleségül ment Charles de La Porte márkihoz és fiuk, Armand-Charles de La Porte de La Meilleraye lett később Chilly márkija (marquis de Chilly), Longjumeau grófja (comte de Longjumeau) és Massy bárója (baron de Massy). Armand-Charles de la Porte [[1661]]-ben feleségül vette Hortense Mancinit, aki [[Jules Mazarin]] bíboros unokahúga volt, ennek következtében Armand-Charles Mazarin hercege is lett. Ebben az időben épült meg a plébánia is.
[[1785]]-ben megépült a Szent Márton malom. Ezen család építette fel a 18. században a Nativelle kastélyt (akkoriban Szent Cirusz telek - Le clos Saint-Cyr). Louise d'Aumont esküvőjével [[IV. Honoré monacoi nagyherceg]]gel, aki így Longjumeau utolsó tényleges ura volt. A [[francia forradalom]]ban a nemesi kiváltságokat megszüntették. [[1790]]-ben Longjumeaut kantonközponttá tették, melyhez eredetileg 10 község tartozott, [[1800]]-tól pedig 25<ref>[http://fr.topic-topos.com/longjumeau A település története a topic-topos.com oldalon] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. Ebben az évben épült fel a Chambourg kastély is.
=== Jelenkori történelem ===
[[Kép:Longjumeau - Station du Tramway.JPG|right|thumb|Az egykori Longjumeau-i villamosmegálló (a Párizs-Arpajoni vonal egyik megállója volt Longjumeau.]]
[[1874]]-ben a községi tanács helyiséget jelölt ki a községi tanítónak és az osztályoknak. [[1883]]-ban az iskolát visszavette a plébánia és [[1887]]-ben a Versaillesi Jóléti Társasághoz csatolták, aki kiépítette a későbbi Szent Anna iskolát (école Sainte-Anne)<ref>[http://www.ecolesteanne-longjumeau.com/?page_id=163 A longjumeaui Szent Anna iskola története az iskola honlapján.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1883]]-ban elkészült a "Nagy öv", mely Longjumeaun keresztül összekötötte [[Versailles]]t [[Juvisy-sur-Orge]]zsal. [[1893]]-ban üzembe helyezték az arpajoni villamost, mely Longjumeaun át kötötte össze [[Arpajon]]t [[Párizs|Párizzsal]]. [[1897]]. [[május 23.|május 23]]-án a községi tanács [[Adolphe Adam]] [[A lonjumeau-i postakocsis]] operájának díjazásáért felavatták a szerző bronzszobrát<ref>[http://fr.topic-topos.com/le-postillon-longjumeau Az opera oldala a topic-topos.com oldalon] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>.
Mivel a lakosság gyors ütemben nőtt, [[1908]]-ban új Posta- és Telekommunikációs Épületet alapítottak. [[1909]]-ben történt a legsúlyosabb baleset az arpajoni villamosvonalon, mintegy 12 ember halt meg és 40 megsérült. [[1911]]. [[május]]ától [[augusztus]]ig [[Vlagyimir Iljics Lenin]] számüzetésének idején Longjumeauban lakott a Nagy utca 91-ben (ma: François Mitterrand elnök útja - Rue du président François Mitterrand).
[[1938]]-ban Maljean orvos, a párizsi előkelő Lutetia Szálló tulajdonosa, megvásárolt a Saint-Cyr ingatlant (vagyis a Nativelle kastélyt), majd eladta azt Claude-Adolphe Nativellenek<ref>[http://fr.topic-topos.com/propriete-le-clos-saint-cyr-longjumeau A Nativelle kastély története a topic-topos.com oldalon]. Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1941]]-ben a [[Harmadik Birodalom]] katonái elfoglalják a Szent Anna iskolát, ahol parancsnokságot rendeztek be. A várost a 2. fegyveres hadosztály szabadította fel [[1944]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-én, a szövetségesek ellenőrzőpontot állítottak fel itt. [[Alekszandr Vasziljevics Kolcsak]] felesége Sofia Kolcsak, miután megszökött Szevasztopolból, Párizsban élt és a longjumeaui kórházban halt meg [[1956]]-ban.
[[1954]]-ben befejeződött az N20-as nemzeti autóút építése, mely már nem haladt keresztül a városon, így jelentősen tehermentesítve a központot. [[1953]]-ban elkezdik az A6-os autópálya építését, melyet [[1960]]-ban adnak át a forgalomnak. A 60-as éveket a francia gazdasági és demográfiai növekedés (az 1945-1975 közötti időszak, francia nevén "Trente Glorieuses" vagyis a harminc dicsőséges), valamint a gyarmatbirodalom felbomlásával kezdődő immigrációs hullám (a "[[feketelábúak]] exodusza") jellemezte. Elsősorban az egykor gyarmatokon élő és visszatelepült franciáknak kezdték építeni [[1960]]-ban a Villa Saint-Martin, [[1963]]-ban a Lacroix-Breton, [[1965]]-ben a Côteaux, [[1967]]-ben a Bel-Air és at Arcades és végül [[1968]]-ban a Rocade lakóterületeket<ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Amenagement/Le-renouveau-des-Quartiers-Sud A déli városrészek bemutatása a városháza hivatalos honlapján.] Elérhetőség: 2009. július 7.</ref>. [[1965]]-ben építették az Yvette klinikát, melyet [[1968]]-ban, [[1982]]-ben és [[1991]]-ben bővítettek. [[1967]]-ben átadták a zeneiskolát.
[[1972]]-ben a város megvette a Nativelle kastélyt, eredetileg arra a célra, hogy a városházát rendezze be benne, valamint egy új postahivatalt is építettek. [[1997]]-ben a kastély lett a városi könyvtár, miután az új városháza megépült. [[1974]]-ben az [[Emmaüs|Emmaüs közösség]] megszerezte a Chambourg kastélyt, ahol berendezték a saját termeiket<ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Decouvrir-la-ville/Histoire/Un-patrimoine-a-decouvrir A városi műemlékekbemutatása a Polgármesteri Hivatal oldalán.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1978]]-ra épült meg a Jacques Prévert Líceum<ref>[http://www.quid.fr/communes.html?mode=detail&id=17044&req=Longjumeau&style=fiche Longjumeau bejegyzése a Quid oldalon.] Elérhetőség: 2009. július 7.</ref>. [[1979]]-re épült meg a színház<ref>[http://sites.google.com/site/91160lbl/le-theatre Philippe Schmit hozzászólása a városi tanács ülésén.] Elérhetőség 2009. október 6.</ref>.
[[1997]]-ben adták át a Történeti és Régészeti Múzeumot, az egykori Delpfin Szállóban. [[2010]]. [[július 25.|július 25]]-én a községben indult a [[Tour de France]] [[A 2010-es Tour de France szakaszai (11–20.)|2010-es versenyének]] az utolsó szakasza.<ref name="Tour">[http://www.letour.fr/2010/TDF/COURSE/fr/2000/etape_par_etape.html A Tour de France 2010 20. szakaszának bemutatása a hivatalos honlapon.] Elérhetőség 2010.január 20.</ref>.
=== Legendák, anekdoták ===
| |||