„Magyar–horvát kiegyezés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
A '''horvát–magyar kiegyezés''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''hrvatsko-ugarska nagodba'') a magyar Országgyűlés által [[1868]]. [[június 25.|június 25]]-én elfogadott 1868. évi XXX. törvénycikk közkeletűbb elnevezése, mely az [[1867]]-es [[Kiegyezés|osztrák-magyar kiegyezést]] követően indult tárgyalások lezárása Horvátország és Magyarország egymáshoz fűződő viszonyának rendezéséről. Az egyezség Horvát-Szlavónországnak belügyi autonómiát biztosított.<ref>{{MEK|04900/04921/html/ftn/ftn00930000.html}}</ref>
 
== Tartalma ==
7. sor:
Mivel [[Dalmácia]] [[Ausztria]] fennhatósága alatt volt, csak Horvátország, Szlavónia és a Határőrvidék egyesült [[Horvát-Szlavónország]] néven, azonban a törvény Dalmácia esetleges jövőbeni Horvát-Szlavónországhoz (és így Magyarországhoz) csatlakozását is szabályozta.
 
Horvát- és Szlavónország [[Horvát-Szlavónország]] néven a [[A Magyar Szent Korona országai|A Magyar Szent Korona tagországa]] lett, melynek élén a mindenkori [[magyar királyok|magyar király]] által kinevezett [[bán (méltóság)|bán]] állt. Belügy, igazságügy, vallásügy és közoktatásügy terén önkormányzati jogot kapott, viszont Magyarországgal közös ügy maradt az udvartartás költsége, az újoncmegajánlás, a véderő, és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek.
 
A [[horvát nyelv|horvátot]] [[hivatalos nyelv]]ként használhatták a belső közigazgatásban és önálló horvát kormány alakult [[Zágráb]]ban a mindenkori [[horvát bánok listája|horvát bán]] vezetésével. Ezeken felül a magyar [[Országgyűlés]]be a [[Szábor|horvát országgyűlés]] (Szábor) kezdetben 29, majd a [[katonai határőrvidék]] föloszlatása után összesen 42 képviselőt delegálhatott (40-et az alsóházba, kettőt a felsőházba) valamint a két ország kapcsolataiért felelős [[Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter]]t.
14. sor:
A horvát fővárosban már másnap tüntettek a megegyezés ellen. Noha előbbrelépést jelentett a korábbi helyzetéhez képest, a horvát államiságról való horvát elképzelések mégis sérelmet szenvedtek{{forr}}.
 
== Források ==
* [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5352 az 1868. évi XXX. törvénycikk az 1000 év honlapon]
* [http://lexikon.katolikus.hu/H/horv%C3%A1t-magyar%20kiegyez%C3%A9s.html A horvát-magyar kiegyezés a [[Katolikus Lexikon]]ban]
{{csonk-dátum|csonk-tört|2008 szeptemberéből}}
<references/>