„Mezőtelegd” változatai közötti eltérés

'''Mezőtelegd''' ([[román nyelv|románul]] ''Tileagd'') falu és [[Romániai községek|községközpont]] [[Románia|Romániában]], [[Bihar megye|Bihar megyében]].

 

[[Nagyvárad]]tól 18 km-re keletre, a [[Sebes-Körös]] bal partján, a nagyvárad–[[kolozsvár]]i főút mellett fekszik.

 

Neve a [[magyar nyelv|magyar]] ''telek'' szó ''-d'' [[képző]]s alakjából való. Először egy [[1294]]-es oklevél [[1572]]-ből való másolatában említik: ''Thelegd''. Előtagja először [[1773]]-ban tűnik föl: ''Mező-Telegd.''

 

 

[[1291]]-ben költözött ide a későbbi [[Telegdi család]] megalapítója, a [[Csanád nemzetség]]beli Tamás. A [[14. század]] elejétől vámja volt. [[1335]]-ben [[Telegdi Csanád]] esztergomi érsek [[ferencesek|ferences]] kolostort alapított. [[1347]]-ben itt tartották a magyarországi ferencesek tartományi gyűlését. [[1456]]-ban iskolamestere volt. [[1503]]-ban románok is lakták. A [[16. század]] elején [[mezőváros]] és [[uradalom]] központja volt.

[[1870]]-ben megépült a vasút és ezzel föllendült az állat- és terménykereskedelem. [[1890]]-ben megalakult a ''Mezőtelegd vidéki Takarékpénztár Rt.'' Az [[1900-as évek]]ben peremén kőolajfinomító, körülötte pedig gyártelep létesült. Az [[1910-es évek]]ben a következő iparvállalatok működtek a településen: a ''Bihar–Szilágyi Olajipari Rt.'', a ''Hazai Aszfalt Rt.'', a ''Magyar Aszfalt Rt.'', a ''Bihari Szénbánya és Villany Rt.'', a Kállai-féle téglagyár, Sátori Mór vegyészeti gyára, Biehm János fedéllemezgyára és a Kollár-féle kocsikenőcsgyár. Az [[1920-as évek]]ben ezekhez fatelep, telítőtelep, bútorgyár és szeszgyár csatlakozott. A [[nagy gazdasági világválság]] idején üzemeinek többsége tönkrement.

 

* [[1828]]-ban 1575 lakosa volt.

* [[1900]]-ban 2508 lakosából 2034 volt magyar, 424 román, 24 német, 13 szlovák és 13 cigány anyanyelvű; 1133 református, 534 ortodox, 469 római katolikus, 304 zsidó és 56 görög katolikus vallású.

 

* Református temploma eredetileg [[romanika|román kori]], [[1507]]-ben [[gótika|gótikus]] stílusban átépítették. Tornya [[barokk]] stílusú. [[14. század]]i falképei az [[Utolsó Ítélet]]et, az [[Arma Christi]]t és a magyar szenteket: [[Szent István]]t, [[Szent Imre|Szent Imrét]] és [[Szent László]]t ábrázolják. Szentélyében befalazva látható a Telegdi család több tagja szarkofágjának a fedőlapja, például [[Telegdi István]]é [[1514]]-ből és Telegdi Miklósé [[1560]]-ból. Kertjében [[2004]]-ben avatták fel Hagymássy Kata mellszobrát. A templomot védőfal keríti.

* Telegdy-kastély ([[1848]], ma szanatórium).

* Római katolikus temploma [[1757]]–[[1759]]-ben, tornya [[1792]]-ben épült. [[1864]]-ben bővítették, [[1994]]-ben felújították.

 

* Itt született [[1535]] körül [[Telegdi Miklós]] humanista főpap, [[pécs]]i püspök.

* Itt halt meg [[1604]]-ben Hagymássy Kata, [[Bocskai István]] felesége.

* Itt született [[1943]]-ban [[Molnár Szabolcs]] irodalomtörténész.

 

* Faáru-, parketta- és bútorgyártás.

 

* Sass Kálmán: ''Tileagd-Mezőtelegd története, különös tekintettel egyházaira.'' Nagyvárad, 1935

* Benkő Loránd: ''Név és történelem.'' Budapest, 1998

{{források}}

 

* [http://www.mezotelegd.com/ A református egyházközség honlapja]

* [http://www.erdely-szep.hu/Mezotelegd/index.html Fényképek a református templomról]