„Nuklid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Magfizika” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a kisebb formai javítások |
||
26. sor:
A fenti jelölés helyett elterjedt a folyamatos szövegbe könnyebben beilleszkedő U-238 írásmód is ugyanazzal a jelentéssel. Az X-''A'' típusú rövidítés tulajdonképpen a nuklidnevek (izotópnevek) leggyakoribb írott kifejtését, ill. kiejtési módját rögzíti, mely az adott esetben: urán-238. Ezzel szemben a <sup>238</sup>U jelölést szokták 238-as uránnak is olvasni.
Végül érdemes megemlíteni a transzaktinidák, ill. a szupernehéz elemek kutatásában használt konvenciót. Például a 2009-ben felfedezettnek nyilvánított 112-es elem elsőként szintetizált 277-es tömegszámú izotópjának azonosítására a felfedezők a
<center><math>{}^{277}_{ }\mbox{112}</math></center>
jelölést használták<ref><tt>http://www.gsi.de/forschung/kp/kp2/ship/el112_e.html</tt></ref>, nem pedig a IUPAC konvencióknak megfelelő
<center><math>{}^{277}_{ }\mbox{Uub}</math></center>
ideiglenes jelölést (ununbium). A szupernehéz elemek kutatásában alkalmazott megoldás kézenfekvő, hiszen a IUPAC maga is decimális számjegyek átkódolásával adja meg a hivatalosan még el nem ismert [[kémiai elem]]ek ideiglenes (szisztematikus) vegyjelét, miközben az alábbi szabályt követve betűkre cseréli ki a rendszám három számjegyét:
42. sor:
== Néhány példa a helyes fogalomhasználatra ==
Tekintsük a következő öt ''nuklidot'' (tehát ''nem izotópot''): <sup>1</sup>H, <sup>2</sup>H, <sup>3</sup>H, <sup>3</sup>He és <sup>4</sup>He.
* Az <sup>1</sup>H, <sup>2</sup>H és a <sup>3</sup>H nuklidokban a ''[[a hidrogén izotópjai|hidrogén izotópjait]]'' (H: ''Z'' = 1) ismerhetjük fel (rendre: [[prócium]], [[deutérium]], ill. [[trícium]]), melyek egy háromtagú ''izotópnuklid-csoport''ot alkotnak. (A <sup>3</sup>H a ''hidrogén radioizotópja'', a másik két hidrogénizotóp stabil.) A <sup>3</sup>He és a <sup>4</sup>He nuklid a hélium (He: ''Z'' = 2) két ''stabil izotóp''ja. Ez a csoport két ''izotóp nuklid''ból áll.
* A <sup>3</sup>H és a <sup>3</sup>He ''izobár nuklidok'' (''A'' = 3). (A <sup>3</sup>H ''radioaktív nuklid'', azaz a ''radionuklid''ok egyike). A két izobár más-más elemet reprezentál. Ez különböző izobárok esetén törvényszerűen így van.
50. sor:
* A <sup>2</sup>H (''N'' = ''A''−''Z'' = 2−1 = 1) és a <sup>3</sup>He (''N'' = ''A''−''Z'' = 3−2 = 1) ''izotón nuklidok'' (''N'' = 1). A <sup>3</sup>H és a <sup>4</sup>He egy másik kéttagú ''izotóncsoportot'' alkot (''N'' = 2). Egy adott elem csak egyetlen izotópjával szerepelhet az izotón nuklidok egy-egy csoportjában.
Az izomerekre (magizomerekre) kézenfekvő példa a gerjesztett magállapotú <sup>118m</sup>Ag és az alapállapotú maggal rendelkező, ''azonos nukleonösszetételű'' <sup>118</sup>Ag ''izomer nuklidok'' esete.
== Relatív nuklidtömeg ==
Dimenzió nélküli mennyiség, akárcsak az elemek relatív atomtömege (''A''<sub>r</sub>). A relatív nuklidtömeget (röviden: a nuklidtömeget) úgy kapjuk, hogy a nuklid atomtömegét osztjuk az u egységes atomi tömegegységgel. Ezt néha úgy fogalmazzák, hogy „atomi tömegegységben számított atomtömeg”. Egy elem ''A''<sub>r</sub> relatív atomtömegét tehát úgy számítjuk ki, hogy a természetben előforduló izotópjait jellemző (relatív) nuklidtömegeket az izotópgyakoriságokkal súlyozva átlagoljuk.
== A nuklidtérkép ==
70. sor:
|colspan="3" |
1. Felezési idők szerint színezett nuklidtérkép, az izotópok, izotónok és izobárok elhelyezkedési irányával. A [[mágikus szám]]okat a [[héjmodell]] magyarázza.<br>
2. A fő bomlási módok elhelyezkedése a nuklidtérképen. Az ábra a NuDat 2.5 adatbázis [http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/] interfésze alapján készült, akárcsak az előző kép.<br>
3. Az előző nuklidtérkép a <sub>8</sub>O<sub>8</sub> duplán mágikus nuklidra zoomolva.
|}A nuklidtérkép olyan táblázatszerű grafikon, melynek függőleges tengelye a ''Z'' protonszámot, a vízszintes pedig az ''N'' neutronszámot mutatja. A térkép minden cellája más nukleonösszetételű nuklidot, ill. többnyire nuklidokat tartalmaz. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy az izomerek különböző nuklidoknak tekintendők (a mag eltérő energiájú, mérhető élettartamú állapota miatt). Ezért a magizomerek ugyanúgy osztozkodnak a nuklidtérkép celláin, mint az izotópok az elemek rubrikáin a periódusos rendszerben.
77. sor:
{{források}}
[[Kategória:Magfizika]]▼
[[en:Nuclide]]
101 ⟶ 103 sor:
[[ur:نویدہ]]
[[zh:核素]]
▲[[Kategória:Magfizika]]
| |||