„Rajna–Majna–Duna-csatorna” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő hozzáadása: jv:Rhine-Main-Danube Canal)
a (kisebb formai javítások)
[[Fájl:Fuerth Nuremberg City Langwasser from Alte Veste f w.jpg|bélyegkép|350px|jobbra|A csatorna [[Nürnberg]] közelében]]
[[FileFájl:Europa Ludwigskanal Rhein Main Donau.png|bélyegkép|350px|jobbra|A Rajna–Majna–Duna-csatorna a világ leghosszabb belvízi útja. Hossza 3483 km]]
A '''Rajna–Majna–Duna-csatorna''' a világ leghosszabb belvízi útja. Hossza 3483  km, a hozzá kapcsolódó folyószakaszokkal együtt 12 000  km. [[1992]]. szeptember 15-én adták át.
 
== Története ==
Megvalósítását mind a közlekedés, mind a hadsereg vezetése igényelte. Európán belül a XX. századig nem volt jó a kontinentális szárazföldi közlekedés. A hadseregek szállítási problémái nem csupán a harcoló alakulatok szállításával voltak összefüggésben, hanem az utánpótlás szállításával is állandóan küzdeniük kellett. A Duna pedig fontos hadi út volt, elég csak [[Búvár Kund]]ra, a [[Nándorfehérvár]]nál vagy a [[Mohács]]nál vívott csatákra gondolni. Ha lett volna összeköttetés a kontinensen át, akkor minden irányból könnyebb lett volna a terjeszkedés, de jobb lett volna a kereskedelem is.
 
1836-ban kezdték építeni a Lajos-csatornát ([[I. Lajos bajor király]]ról kapta a nevét), amelyet 1846-ban adtak át. Ez a csatorna a Dunát és a Majnát kapcsolta össze. Építése közlekedési okokból valósult meg és kezdettől fogva népszerű hajózási útvonallá vált. A Majna és a Duna medre közötti két mellékfolyót kapcsolták össze. A csatorna fizikailag létezett, többen nagy kedvvel használták is, de keskeny méretei és [[zsilip]]rendszerei miatt nem tudott versenyre kelni a partja mellett épült vasúttal: a vasút gyorsabb volt. 1891-ben a bajor csatorna-egyesület kezdeményezte, hogy a csatornát alakítsák át úgy, hogy eredeti céljának megfelelően hasznosíthassák.
 
1921-ben megalapították a müncheni központú Rhein-Main-Donau AG-t (Rajna-Majna-Duna Rt.). A vállalat alapos tervezésbe kezdett, hiszen a szabályozott rész hosszabb a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornánál]] és a [[Panama-csatorna|Panama-csatornánál]] is. A tervezés és megvalósítás nagyon alaposan lett végrehajtva. Először is egész évben hajózhatóvá tették a Majnát és a Dunát. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert ha egy folyó évi 300 napon át hajózható (a XXI. században), akkor már ideális állapotnak tekinthető, de a vállalat már akkor egész évi hajózással számolt! Ez a szabályozással együtt járó munka a Majnán 1962-ben, a Dunán 1985-ben ért véget, 33 zsilip megépítésével. Olyan gátrendszert építettek ki, amely biztosította a nagyobb hajók haladásához szükséges vízmélységet.
 
A Majna-Duna csatornán (Lajos csatorna) tizenhat zsilipet hoztak létre. Ez hatalmas munka volt, hiszen át kellett vinni a csatornát a kontinentális vízválasztón, ahol elvileg nem lenne képes áthaladni egy folyó.
 
A csatorna teljes hosszában [[1992]]. szeptember 15-én lett hajózható.
== Gazdaságosság ==
 
A folyók összekötése lehetővé tette a csatornán át az olcsó és energiatakarékos áruszállítást. Az európai kereskedelmi flotta tolóhajói egy-egy szállításnál 2 tehervonatot megtöltő árumennyiséget képesek szállítani, '''a vasúthoz képest 1/3 áron'''{{citation needed}}. [[Kamion]]okkal összevetve: száz óriás kamion árukészletét képes egy hajó környezetbarát és olcsó, energiatakarékos módon szállítani. Bizonyos speciális termékek hajón szállíthatók a leggazdaságosabban, így a csatornának folyamatosan élénk a forgalma.
 
A környékén élők nagyon sokat nyertek az idegenforgalommal és a személyes környezetük rendezésével.
== Nehézségek ==
 
Az EU kiemelt helyen kezeli a csatornához kapcsolódó Duna-szakasz hajózhatóságát, de Magyarország nem tesz semmit, hogy a Duna legalább évi 300 napon át hajózható legyen (máshol nagyrészt évi 365 nap a hajózható napok száma). A magyar szakasz sokszor hajózhatatlan.
Volt olyan magyar politikai javaslat, mely szerint a magyar részek miatt új szabványt kellene a nyugati vállalatoknak tervezni, de ez gazdaságilag értelmetlen volt. Egyrészt a hajók merülésének csökkentése miatt a hajók szélességét kellett volna növelni. E miatt minden zsilipet át kellett volna alakítani, valamint a nyugati és balkáni országok teljes flottáját (több milliárd euro) le kellett volna cserélni. E helyett van az EU támogatása, hogy 2014-ig hajózható legyen a Duna Mohácsig, bármilyen vízállásnál.
 
131 512

szerkesztés