„Rózsa Ferenc (politikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szobra be az emlékezet szakaszba, kép be
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
9. sor:
| halál_dátuma=[[1942]]. [[június 13.]]
| halál_helye= [[Budapest]], [[Magyarország]]
| nemzetiség=[[magyarok|Magyar]]
| szakma=Újságíró, politikus, építőmérnök
| művésznév=
18. sor:
| kitüntetés=
}}
[[FileFájl:Statue of Ferenc Rózsa.JPG|thumb|200px|Rózsa Ferenc szobra [[Kecel]]en]]
[[Fájl:Rozsa Ferenc kut-Mikus.jpg|thumb|200px|Rózsa Ferenc-emlékkút [[Budapest]]en]]
'''Rózsa Ferenc''' ([[Budapest]], [[1906]]. [[december 4.]] – [[Budapest]], [[1942]]. [[június 13.]]) építőmérnök, [[újságíró]], [[kommunista]] aktivista volt a a [[Horthy-korszak]] alatt. A ''[[Szabad Nép]]'' szerkesztőjeként is dolgozott.
 
== Élete ==
Édesapja kultúrmérnök volt. A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a [[Karlsruhe]]i Műszaki Egyetemen, majd [[Drezda|Drezdában]] tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő [[nemzetiszocialista]] pártról, az [[NSDAP]]-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, [[1931]]-ben. Miután hazatért, bátyja, Richárd bevonta az [[illegális]] kommunista mozgalomba. A ''Kommunista'' című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. [[1935]]-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. [[1938]]-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az [[MSZDP]]-ben és a szakszervezetekben. A [[Szovjetunió]] megtámadása, [[1941]] júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az [[1942]]. [[február 1.|február 1-jétől]] a kommunista párt lapjának, a [[Szabad Nép]]nek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert. [[1942]]. [[június 1.|június 1-jén]] letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt. Rózsa Ferenc a [[Kerepesi temető]]ben nyugszik, a munkásmozgalmi pantheonban helyezték végső nyugalomra.
 
== Emlékezete ==
* [[1945]], de különösképp a kommunista hatalomátvétel után a rezsim egyik mártírfigurája lett; könyvek, regények jelentek meg róla. Egy [[szekszárd]]i középiskola a mai napig viseli a nevét. [[Békéscsaba|Békéscsabán]] egészen [[1948]]-tól [[2008]]-ig az [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]nak ''Rózsa Ferenc Gimnáziumnak'' volt a neve, ám azt a [[Viharsarok|viharsarki]] megyeszékhely önkormányzata átnevezte 2008 nyarán.<ref>[http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159032 Andrássyba járnak ezután a csabai rózsások], BEOL, 2008. július 11.</ref> Számos más magyar településen is található a mai napig nevét viselő utca, tér.
* A [[Magyar Népköztársaság]] kormánya [[1959]]-ben alapította a [[Rózsa Ferenc-díj]]at az újságírásban kiemelkedőt alkotók részére. Ebben a formájában 1989-ig létezett, utóda a [[Táncsics Mihály-díj]] lett.
* A [[Magyar Posta]] [[1961]]-ben emlékbélyeget bocsátott ki tiszteletére.
* [[Budapest VII. kerülete]] kutat állított emlékére ([[Mikus Sándor]] alkotása).
* Mellszobra jelenleg a [[kecel]]i Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Parkban található.
 
== Irodalom ==
 
* Rózsa Irén: Feri emléke (Béke és szabadság, 1952. június 15.)
39. sor:
* R. Giliczy Márta: Ifjúságunk példaképei (bibliográfiával, Bp., 1965)
 
== Források ==
=== Külső hivatkozás ===
* [{{MEK|00300/00355/html/ABC12527/13183.htm}} A Magyar életrajzi lexikon cikke]
=== Lábjegyzet ===
{{források}}