„Szudétavidék” változatai közötti eltérés

Németország a Szudétavidék elfoglalása során [[1938]] novemberében néhány kompenzáció nélküli [[annexió]]t hajt végre ([[Krems]], [[DomazliceDomažlice]] külvárosai, [[Gewitsch]] ipari központja, [[gablonz]]i sáv [[Reichenberg]]től délkeletre).

A Reichenberg központú Szudétavidék (29,1 ezer km² és 3,4 millió lakos) határát az etnikai választóvonal mentén jelölik ki, lényegében az 1918-as osztrák követelés vonalát követve. Németországhoz kerül többek között Pozsony 1919-ben Magyarországtól elcsatolt külvárosa ([[Pozsonyligetfalu/]] (ném. Engerau an der Donau/, szk. Petržalka), Nikolsburg/valamint [[Mikulov]] (ném. Nikolsburg), Asch/[[As]] (ném. Asch), Znaim/[[Znojmo]] (ném. Znaim), Eger/[[Cheb] (ném. Eger), Marienbad/[[Mariánské Lázně]] (ném. Marienbad), Karlsbad/[[Karlovy Vary]] (ném. Karlsbad), Teplitz-Schönau/[[Teplice-Šanov]] (ném. Teplitz-Schönau), Leitmeritz/[[Litoměřice]] (ném. Leitmeritz), Reichenberg/[[Liberec]] (ném. Reichenberg), Gablonz/[[Jablonec]] (ném. Gablonz), Tratenau/[[Trutnov,]] Mährisch(ném. Trübau/Tratenau), [[Moravská Třebová]] (ném. Mährisch Trübau), Troppau/[[Opava]] (ném. Troppau) és a hultschini[[hultschin]]i terület. A cseh etnikum legnyugatibb pontján Taus/Domažlice (ném. Taus) csehszlovák kézen marad, azonban a helység nyugati szélén már német területen halad a Karlsbadot[[Karlsbad]]ot Regensburggal[[Regensburg]]gal összekötő országút. Ezzel fejeződik be tulajdonképpen az Osztrák–Magyar Monarchia feldarabolása, abban az értelemben, hogy most tűnnek el végleg a régi állam külső határai (kivétel a svájci határ, a Karni-Alpok rövid szakasza és a Lengyelországot[[Lengyelország]]ot a Szovjetuniótól[[Szovjetunió]]tól elválasztó [[Zbrucz folyó]]).