„Szabédi László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
1. sor:
'''Szabédi László''' (eredetileg ''Székely László'') ([[Sáromberke]], [[1907]]. [[május 7.]] – [[Kolozsvár]], [[1959]]. [[április 19.]]) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, műkedvelő nyelvész.
== Élete ==
Iskoláit [[Zernest]]en kezdte [[1913]]-ban, majd [[Kolozsvár]]ott az [[unitárius]] kollégiumban folytatta. [[1925]]-ben érettségizett, majd [[1927]]-ig [[Strasbourg]]ban, teológián tanult. [[1945]]-ben Kolozsvárott doktorált filozófiából is.
Egy ideig [[Arad]]on tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsvárott lett színházi dramaturg. [[1931]] – [[1938]] között az ''[[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]]'' belső munkatársa volt. [[1939]] - [[1940]] között letöltötte sorkatonai szogálatának idejét, majd [[Báré]]ban lett tanító. [[1941]]-ben visszatért Kolzsvárra, ahol az egyetemi könyvtár alkalmazottjaként dolgozott. [[1942]]-ben csatlakozott az [[helikoni közösség]]hez, és az ő kezdeményezésére indult a ''Termés'' c. folyóirat is. [[1943]]-ban ott volt a [[balatonszárszó]]i találkozón. 1943-ban [[Baumgarten-díj|Baumgarten-jutalmat]] kapott.
[[1944]]-ben bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba. A háború után egy ideig még Kolozsváron tanított, francia nyelvet. [[1945]]. májusában a [[Romániai Magyar Írók Szövetsége]] alelnökké választotta. Ugyanebben az évben belépett a [[Román Kommunista Párt]]ba, majd megnősült, [[Tompa László]] lányát, Tompa Margitot feleségül véve.
[[1945]] – [[1947]] között [[Sepsiszentgyörgy]]ön a [[Székely Nemzeti Múzeum]] igazgatója volt, közben a ''Világosság'' munkatársaként dolgozott. [[1947]]-ben visszatérve, esztétikát tanított a kolozsvári Bolyai Egyetemen, valamint a ''Népi Egység'' c. napilap főszerkesztője volt. [[1952]] - [[1956]] között a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetője volt. [[1958]]-ban megírta főművét, ''A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai'' címmel.
A Bolyai egyetem beolvasztásakor tanúsított magatartása miatt a [[Securitate]] zaklatta, ezért a beolvasztás ellen való titlakozásként [[1959]]. [[április 18.|április 18]]-án [[Szamosfalva]] határában a vonat elé vetette magát. Néhány héttel később az ő példáját követve lett öngyilkos [[Csendes Zoltán]], a megszüntetett egyetem egykori rektora is.
Szabédi Lászlót a [[Házsongárdi temető]]ben helyezték örök nyugalomra.
== Művei ==
* ''Délia'. Drámai költemény. Kolozsvár, Minerva, 1936.
* ''Alkotó szegénység''. Versek. Budapest, Bolyai Akadémia, 1939
* ''Veér Anna alszik''. Novellák. Budapest, Bolyai Akadémia, 1941
* ''Ész és bűbáj''.Tanulmányok. Budapest, Magyar Élet, 1943
* ''Telehold''. Versek. Budapest, Magyar Élet, 1944
25. sor:
* ''A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai'', Bukarest, Kriterion, 1974
== Műfordításai ==
* [[Charles Baudelaire]] versei
* [[Mihai Eminescu]] versei
== Külső hivatkozások ==
* [http://irodalom.elender.hu/erdely/szabedi.htm Versek]
* [http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/508.html A magyar irodalom történetében]
| |||